Óriások ostromolják a történelmet - 1.rész

Az emberi őstörténelmet nézve kezd világossá válni, hogy az emberiség kifejlődésének elméletében igen csúnya hibák vannak. Nem tagadhatjuk le, - és még a régészek sem - azokat a kőlenyomatokat és csontokat, melyek időről-időre felbukkannak, többnyire olyan földtörténeti korokból, melyekben a hivatalos álláspont szerint nemhogy az ember, de még az emlősök sem igazán indultak el fejlődésük útján.

Néhány több millió éves lábnyom, és ősi szövegek bizonyítékul szolgálnak nem csak egy ősi, előttünk a Földet uraló emberi faj létezésére, de egy olyan emberi fajnak létezésére is, kiket mi csak óriásokként emlegetünk.

1. rész: Az "istenek lábnyoma"

A lábnyom a Mpaluzi nevű dél-afrikai város közelében, nem messze a szváziföldi határtól található. Korát a szakemberek a gránitképződésről alkotott mai tudásunk alapján 200 millió és 3 milliárd év közé teszik.

Bár egyesek arra gyanakodnak, hogy a lábnyom az erózió műve, professzor Pieter Wagener, a Port Elizabeth-i Egyetem (ma Nelson Mandela Városi Egyetem) tanára a következőket mondta

„nagyobb az esélye, hogy az űrből érkezett zöld emberkék nyalogatták ki a mintát a sziklából, mint annak, hogy az erózió hozta létre”.

A lábnyomot még 1912-ben egy mezőgazdász, Stoefel Coetze fedezte fel vadászat közben. Az átverés esélye rendkívül csekély, már csak a helyszín távolsága miatt is.

Az „istenek lábnyoma”-ként is becézett lábnyomról az első videót csak 2012-ben tette fel a YouTube-ra Michael Tellinger utazó és amatőr kutató. A videóhoz mellékelt szövegből kiderül, hogy a lábnyom durva gránitsziklába mélyed. A lábnyom külön érdekessége, hogy hat lábujjat lehet kivenni rajta.


Azt maga Tellinger is elismeri, hogy igazi rejtély, miként jöhetett létre ez a bámulatos jelenség. A lábnyom úgynevezett porfiros gránitban (a gránit egyik megjelenési formája) helyezkedik el. Ez a kőzet a lehűlés több fázisán megy át és keverednek benne a nagyobb és kisebb szemcsék. Ezért a gránittársaságok előszeretettel bányásszák, mert csiszolva nagyon szép felületet ad.

A hivatalos dél-afrikai geológiai meghatározás szerint ezt a kitüremkedést mpuluzi batolitnak nevezik, és a hivatalos kormeghatározás szerint a kőzet 3,1 milliárd éves.

Elméletek születtek a cáfolatra, de hivatalosan senki nem bizonyította még, hogy a lelet hamisítvány. Sajnos ennek ellenkezőjét sem tudták (vagy nem akarták) bizonyítani.
Konkrétan lóg a levegőben, nem úgy mint következő cikkünk témája...