Ez a szakasz ie. 3300-tól i.sz. 400-ig tart.
Az első kultúrák kialakulásától számolva, jóval később következett be több új civilizáció csoportos megjelenése, i.e. 1000-től, majd, i.sz. 500-tól újabb társadalmak csoportos megjelenése.
Ábrázolva a civilizációkat az időtengelyen a következőt kapjuk:
Bevezetés
Az első emberi civilizáció a sumer volt, és érdekes mód, bár az óta hosszú idő telt el, mégis ebből a civilizációból rengeteg régészeti lelet maradt fenn. A leletek nagy része agyag pecséthengerek, és agyagtáblák, továbbá agyag edények. A leletek száma végtelen. A világ valamennyi nagyobb múzeumában található is belőlük, és talán éppen a nagy darabszám miatt, sokszor méltatlan helyen, például az alagsori raktárban.
Ami még érdekessé teszi ezt az időszakot, az, hogy ekkor az istenek rendszeresen jártak a földre, itt uralkodtak, időnként visszaszálltak az égbe “tüzes szekereiken”. Fontos tudni, hogy akkoriban nem nevezték isteneknek a földre szállt lényeket. Az isten kifejezés csak a pogány világ térhódításával jelent meg, és még ma is ezt használjuk. Akkor azok, akik az égből alászálltak” névvel illették őket.
A sumer civilizáció fejlettsége fénykorában elérte a mait, jellemzői voltak a sumer kultúrának a városok, magas épületek, liftek, utcák, piacterek, magtárak, kikötők, iskolák, templomok, a fémek megmunkálása, orvostudomány, sugárterápia (biorezonancia?) használata a gyógyászatban, sebészet, textilkészítés, gasztronómiai ínyencségek, mezőgazdaság, öntözés, a tégla használata, a kerék, hajók, navigációs ismeretek, nemzetközi kereskedelem, súly, hossz és egyéb mértékek, királyság, törvények, bíróságok, fejlett jogrendszer, esküdtszék, írás, nyilvántartások, zene, hangjegyek, hangszerek, regények, musical, tánc, artisták, háziállatok, állatkertek, hadviselés, kézművesség, prostitúció, rendőrség, börtönök, munkatáborok, korrupció, közpénzek eltulajdonítása és a maihoz valamilyen formában hasonlító elektronikai eszközök, kristályokban tárolták az információt.
Ez a fejlettség részben onnan ered, hogy az Istenek rendszeresen megajándékozták az embereket eszközökkel, és megtanították ezek használatát is.
A kezdetek. Mikor és hol ?
Akkoriban kicsit másként nézett ki a Föld, mint napjainkban. Éppen egy jégkorszak közepe volt. A korai jégkorszak kb. 600.000 évvel ezelőtt zajlott, első felmelegedés kb. 550.000 évvel ezelőtt, majd a második jégkorszak kb. 480-430.000 évvel ezelőtt.
Ekkora tehető a kezdet. A sumer és akkád ékírásos emlékek szerint, ekkor fedezték fel az istenek a Földet, ekkor szálltak le először.
Ekkor csupán egyetlen mérsékelt éghajlatú terület felelt igazán meg az életnek, a Nílus, Indus, Tigris Eufrátesz területe. Ebből is a legfontosabb a Tigris és Eufrátesz területe, mert itt a kőolaj, mint energiaforrás magától a felszínre tört. A második a rangsorban a Nílus völgye, hatalmas termőterületei miatt.
Úgy tűnik az istenek, mai éretelemben űrhajósok, energiaforrásokat kerestek, illetve ásványokat és aranyat. Rendszeresen jöttek, illetve kitermelték az enegiaforrásokat, ásványokat. Az általuk létrehozott telepek, települések lettek az első városok.
Városok a Vízözön előtti időkből.
A fejlődésnek két szakasza van. Egy mérföldkő a Vízözön. A Vízözön előtt, a kezdeti szakaszban éppen csak megjelent az ember az istenek városaiban, míg a Vízözön után igazából már az emberek alkották a városok lakosságát.
Első városok: Eridu, Larsza, Nippur, Bad-Tibire, Larak, Szippur, Surupak, Lagas.
A Vízözön ugyan elpusztította az összes várost, azonban mégis sokat tudni róluk, mert a mezopotámiai uralkodóknak szent kötelességük volt, hogy ugyanazon a helyen újjáépítsék a szentéi körzeteket, az eredeti tervek alapján. Egy-egy újjáépítés után, a felszentelési iratban emlékeztek meg a munkákról, illetve az eredeti tervekről, és az ahhoz történő teljes mértékű ragaszkodásról.
Fontos szerepe volt minden városnak, volt amelyik adminisztrációs központ volt, volt amelyik technikai központ, illetve volt amelyik irányt mutatott a leszálláshoz.
(megjegyzés: egy ilyen város pár száz lakost jelentett, ma inkább kisebb falunak neveznénk)
Vízözön
A Vízözön története megtalálható a mezopotámiai régészeti kincseken, sumer és akkád ékírásos táblákon, a Gilgames eposzban, a Teremtés könyvében és természetesen a Bibliában. A jelenlegi kutatások szerint a Vízözön egy előre látható, kiszámolható természeti jelenség volt, a Föld éghajlatváltozásával magyarázható. Az utolsó jégkorszak mintegy 75 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 40 ezer évvel ezelőtt egy rövidebb felmelegedés is valószínűsíthető, melyet 38 ezer évvel ezelőtt egy hideg, száraz időszak követett. Majd 13 ezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért a jégkorszak és beköszöntött a mai klíma. A nagy víztömeget az okozta, hogy az Antarktiszon, illetve az Északi-Sarkon, a felhalmozódott nagy jégmennyiség tekintélyes része, az enyhülés miatt belecsúszott az óceánokba.
Az összes régészeti forrás és tudományos elemzés alátámasztja egy ilyen irányú folyamat valószínűségét, illetve azt, hogy kellő tudományos ismeretekkel ez előre is jelezhető. Az akkori istenek, akik ugyan előre ki tudták számolni a jelenséget, sőt valószínűsítették is annak megtörténését, igyekeztek elhallgatni az emberiség elől, mivel elégedetlenek voltak velük. Volt viszont egy az istenek közül, aki megkönyörült az embereken, ő parancsolta meg Noénak a bárkaépítést. A sumer szövegek annyira alaposan és pontosan leírják a hajó, fedélzetek, kabinok méreteit, hogy meg is lehet rajzolni azt, ahogy ezt többen is tették a Vízözön kutatói közül. Készült már élethű makett is. Az istenek a fellegek felett vészelték túl a pusztító eseményt. A Vízözön időpontja, kb. 13 ezer évvel ezelőttre tehető.
A Vízözön után
A következő időkben fejlődött hatalmasat az emberiség, ie.11.000 körül kialakult a földművelés és állattartás, illetve kezdett kialakulni a mai értelemben vett civilizáció. Az összes történelmi forrás a Bibliától kezdve, a sumer agyagtáblákig, arról szólnak, hogy az istenek ajándékozták meg tudással az embereket, szinte folyamatosan adagolták az ismereteket, az eszközöket. Ekkor kezdtek kialakulni a királyságok, amelyek élén egy emberi uralkodó állt, aki igazából tartotta a kapcsolatot az istenekkel. Az uralkodó feladata volt irányítani a királyságot, az embereket, biztosítani, hogy az isteneket szolgálják, illetve az istenektől kapott tudást továbbadni az embereknek. Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi városokban voltak: Uruk, Urb, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.
A települések három régióban létesültek:
Mezopotámiában volt az igazi Sumer birodalom, mely tekinthető az első emberi civilizációnak. Ennek fejlettsége virágkorában elérte a mai szintet, vagy akár meg is haladta azt, ie. 3700-4000 körül.
A másik régió, a Nílus völgyében alakult ki, mely ie. 3200 körül hirtelen jelent meg és ebből fejlődött ki az egyiptomi civilizáció.
A harmadik civilizáció egy indoeurópai kultúra az Indus völgyében, gazdag és virágzó városokkal, élénk kereskedelemmel, fejlett mezőgazdasággal, mely a sumer civilizáció kezdete után ezer évvel jelent meg.
1852-ben Charles Foster bebizonyította, és ezt mindenki el is fogadta, hogy az összes ősi és ókori nyelv valójában egyetlen ősnyelvre vezethető vissza, ez pedig a sumer. Sumer volt a hely, ahol leghamarabb alkalmazták az írásbeliséget.
Tehát a sumer nyelv három nyelvjárásra oszlott, mezopotámiaira, egyiptomira, és indoeurópaira. Ez a szétválás egyfelől a földrajzi távolság és a többezer éves időtartam miatt is bekövetkezett, másfelől a három régiót, különböző istenek irányították, saját törvényekkel, és eléggé elszigetelten a többi régiótól, ezért aztán törekedtek is rá, hogy különbözzenek a többitől.
Mit tudott a sumer társadalom?
Nagyon sokat, azonban ez a tudás nem volt a sajátja, hanem csak úgy kapta, ezért önerőből nem is tudta fenntartani.
A Vízözön után, i.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség létrejönni. Néhány ezer év alatt létszámban jelentősen gyarapodtak. Közben az istenek folyamatosan hozták a tudást. Ez jelentette a mezőgazdaság elterjesztését. A mezőgazdasági eszközök nagy részét az istenek ajándékozták az embernek. Az istenek javaslatára megkezdődött az állattartás. Növény és állatfajokat kaptak az emberek ajándékba.
Ilyen az a pecséthenger, amin az a pillanat van ábrázolva, mikor az istenek egy mezőgazdasági eszközzel ajándékozzák meg az embert (bevezetés rész)
I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás központjai lettek.
I.e 4.000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.
I.e. 3.800-3.500 körül el is érte fejlődése csúcspontját. Az élet sokban hasonlított a maihoz, hiszen a falvakban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a városokban kézművességgel, tudománnyal.
Hihetetlen mértékű csillagászati tudással rendelkeztek, ismerték a Plútót is, melyet a mai kor csak a XX. században fedezett fel újra.
A bevezetés részben látható pecséthengeren, látható a bal felső sarokban a Naprendszer összes bolygója, beleértve a saját bolygójukat is.
Kimagasló fokon értettek a fém megmunkáláshoz, komoly jogi feltételek mellett élték életüket. Törvényeik egyszerűek voltak, de közérthetőek. Minden törvény úgy szólt, hogy: ezt, vagy azt nem szabad tenni, vagy ezt, vagy azt úgy kell tenni, hasonlóan mint a Tízparancsolat.
Létezett a munkabér fogalma, ugyanakkor a szabadidő eltöltésével is foglalkoztak, léteztek állatkertek, múzeumok, színházak.
Létezett műszaki múzeum, ahol az istenek űrhajója ki volt állítva megtekintés céljából.
A képen egy rakéta látható, törzse egy földbe épített tárolóban van. Érdekes és hozzáértő az ábrázolás, mert a maihoz hasonlóan, metszetben ábrázolta. Látható, hogy több fokozatból áll a rakéta, a méretarányokból pedig kiderül, hogy kb. 2 utas szállítására alkalmas a föld felett látható égi kamra. A rajz úgy néz ki, mint egy műszaki rajz, melynek szándéka megmutatni az utókor számára egy 5.000 évvel ezelőtti rakéta szerkezetét.
Igazából a sumer nép néhány ezer év alatt több tízmillió éves fejlődésen ment át, és ezt nem mindig tudta követni, illetve az istenek csak olyan tudást adtak át, ami szerintük fontos. A sumer emberek megszokták, hogy űrhajók röpködnek körülöttük, ez természetes jelenség volt, ezért szinte minden „tájképen” rajta is van egy-egy rakéta, vagy űrhajó, de nem tudták ezek működési elvét.
Az összekötők az istenek és az emberek között, a papok voltak, akiknek az istenek átadták a tudásukat, azok pedig a népet tanították. Akkoriban a templomok a tudás, a tanulás, a fejlődés helyszínei voltak, a papok oktatták a technikai, társadalmi fejlődést, de csak azt, amiről az istenek úgy gondolták, hogy tudni kell. Az istenek távozása után, és főleg a középkorban a papság lett a technikai fejlődés gátja.
Gilgames, Uruk város királya, aki háromnegyed részben isten volt, ezért úgy gondolta, jár neki a halhatatlanság. Ezért úgy tervezte, hogy megszerez egy űrhajót és elrepül a legfőbb istenekhez és kéri a halhatatlanságot. Az eposz nagyon részletes, jelentősége azért nagy, mert alaposan leír nagyon sok akkori jelenséget, olyan szinten, mintha filmen néznék. Gilgames, király lévén mindent tudott az ember eredetéről, a csillagászatról, de fogalma sem volt, hogy egy űrrepülő hogyan működik. El sem tudta képzelni, hogy azt vezetni kell.
Példaként áll nagyon sok technikai eszköz, melyek nem földi eredetűek, bár használták az emberek, de nem értették ezek működését, és nem is tudták ezeket újból létrehozni, ha tönkre mentek.
A felső képen, legfelül egy nemrég megtalált agyag szobrocska látható, mely egy űrhajót, vagy repülőgépet ábrázol. Alatta pilótákat ábrázoló képek, melyek szintén agyagból készültek, de ezek már táblák. Keletkezési koruk i.e. 4.000 körülire tehető. Az alsó kép egy mai űrrepülőgépet ábrázol. Azért némi hasonlóság megfigyelhető. A felső képeken látható tárgyak Törökország Nemzeti Múzeumának tulajdonában vannak, de nem állítják ki közszemlére, ugyanis “nem szeretnék a vallásos érzelmű emberekben kételyeket ébreszteni. A kiemelt fontosságú látogatók, úgy mint tudósok, vagy maga Sitchin természetesen meg is nézhetik.
Az ilyen eszközök gyártása nem a földön történt, nem találtak sehol sem ilyen gyárakat, és a leírások szerint is ezeket az istenek magukkal hozták, éppúgy, ahogy az ember is mindent magával vinne a földről, ha egy másik bolygón telepet szeretne létrehozni. Biztosan nem tudna űrhajón gyárakat telepíteni, pár eszköz legyártása érdekében. Aminek nyomát találták, az repülőgép, vagy űrrepülőgép javító műhely.
A sumer emberek, akik modern életet éltek (kórház sugárterápiás, biorezonanciás, energiaterápiás kezeléssel), megszokták, hogy az istenek tudást, segítséget osztanak, igazságot tesznek, tehát nem voltak a saját fejlettségük előállítói, csak addig tudták fenntartani a jólétet, amíg az istenek ott életek közöttük és saját eszközeikkel hozzájárultak ehhez a jóléthez.
A fenti kép 1. ábrája egy ilyen sugárterápiás (biorezonanciás, energetikai, vagy sugárterápiás) kezelést mutat.
A Vízözön után
A következő időkben fejlődött hatalmasat az emberiség, ie.11.000 körül kialakult a földművelés és állattartás, illetve kezdett kialakulni a mai értelemben vett civilizáció. Az összes történelmi forrás a Bibliától kezdve, a sumer agyagtáblákig, arról szólnak, hogy az istenek ajándékozták meg tudással az embereket, szinte folyamatosan adagolták az ismereteket, az eszközöket. Ekkor kezdtek kialakulni a királyságok, amelyek élén egy emberi uralkodó állt, aki igazából tartotta a kapcsolatot az istenekkel. Az uralkodó feladata volt irányítani a királyságot, az embereket, biztosítani, hogy az isteneket szolgálják, illetve az istenektől kapott tudást továbbadni az embereknek. Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi városokban voltak: Uruk, Urb, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.
A települések három régióban létesültek:
Mezopotámiában volt az igazi Sumer birodalom, mely tekinthető az első emberi civilizációnak. Ennek fejlettsége virágkorában elérte a mai szintet, vagy akár meg is haladta azt, ie. 3700-4000 körül.
A másik régió, a Nílus völgyében alakult ki, mely ie. 3200 körül hirtelen jelent meg és ebből fejlődött ki az egyiptomi civilizáció.
A harmadik civilizáció egy indoeurópai kultúra az Indus völgyében, gazdag és virágzó városokkal, élénk kereskedelemmel, fejlett mezőgazdasággal, mely a sumer civilizáció kezdete után ezer évvel jelent meg.
1852-ben Charles Foster bebizonyította, és ezt mindenki el is fogadta, hogy az összes ősi és ókori nyelv valójában egyetlen ősnyelvre vezethető vissza, ez pedig a sumer. Sumer volt a hely, ahol leghamarabb alkalmazták az írásbeliséget.
Tehát a sumer nyelv három nyelvjárásra oszlott, mezopotámiaira, egyiptomira, és indoeurópaira. Ez a szétválás egyfelől a földrajzi távolság és a többezer éves időtartam miatt is bekövetkezett, másfelől a három régiót, különböző istenek irányították, saját törvényekkel, és eléggé elszigetelten a többi régiótól, ezért aztán törekedtek is rá, hogy különbözzenek a többitől.
Mit tudott a sumer társadalom?
Nagyon sokat, azonban ez a tudás nem volt a sajátja, hanem csak úgy kapta, ezért önerőből nem is tudta fenntartani.
A Vízözön után, i.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség létrejönni. Néhány ezer év alatt létszámban jelentősen gyarapodtak. Közben az istenek folyamatosan hozták a tudást. Ez jelentette a mezőgazdaság elterjesztését. A mezőgazdasági eszközök nagy részét az istenek ajándékozták az embernek. Az istenek javaslatára megkezdődött az állattartás. Növény és állatfajokat kaptak az emberek ajándékba.
Ilyen az a pecséthenger, amin az a pillanat van ábrázolva, mikor az istenek egy mezőgazdasági eszközzel ajándékozzák meg az embert (bevezetés rész)
I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem mezőgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézművesség, és a tudás központjai lettek.
I.e 4.000 körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.
I.e. 3.800-3.500 körül el is érte fejlődése csúcspontját. Az élet sokban hasonlított a maihoz, hiszen a falvakban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak, a városokban kézművességgel, tudománnyal.
Hihetetlen mértékű csillagászati tudással rendelkeztek, ismerték a Plútót is, melyet a mai kor csak a XX. században fedezett fel újra.
A bevezetés részben látható pecséthengeren, látható a bal felső sarokban a Naprendszer összes bolygója, beleértve a saját bolygójukat is.
Kimagasló fokon értettek a fém megmunkáláshoz, komoly jogi feltételek mellett élték életüket. Törvényeik egyszerűek voltak, de közérthetőek. Minden törvény úgy szólt, hogy: ezt, vagy azt nem szabad tenni, vagy ezt, vagy azt úgy kell tenni, hasonlóan mint a Tízparancsolat.
Létezett a munkabér fogalma, ugyanakkor a szabadidő eltöltésével is foglalkoztak, léteztek állatkertek, múzeumok, színházak.
Létezett műszaki múzeum, ahol az istenek űrhajója ki volt állítva megtekintés céljából.
A képen egy rakéta látható, törzse egy földbe épített tárolóban van. Érdekes és hozzáértő az ábrázolás, mert a maihoz hasonlóan, metszetben ábrázolta. Látható, hogy több fokozatból áll a rakéta, a méretarányokból pedig kiderül, hogy kb. 2 utas szállítására alkalmas a föld felett látható égi kamra. A rajz úgy néz ki, mint egy műszaki rajz, melynek szándéka megmutatni az utókor számára egy 5.000 évvel ezelőtti rakéta szerkezetét.
Igazából a sumer nép néhány ezer év alatt több tízmillió éves fejlődésen ment át, és ezt nem mindig tudta követni, illetve az istenek csak olyan tudást adtak át, ami szerintük fontos. A sumer emberek megszokták, hogy űrhajók röpködnek körülöttük, ez természetes jelenség volt, ezért szinte minden „tájképen” rajta is van egy-egy rakéta, vagy űrhajó, de nem tudták ezek működési elvét.
Az összekötők az istenek és az emberek között, a papok voltak, akiknek az istenek átadták a tudásukat, azok pedig a népet tanították. Akkoriban a templomok a tudás, a tanulás, a fejlődés helyszínei voltak, a papok oktatták a technikai, társadalmi fejlődést, de csak azt, amiről az istenek úgy gondolták, hogy tudni kell. Az istenek távozása után, és főleg a középkorban a papság lett a technikai fejlődés gátja.
Gilgames, Uruk város királya, aki háromnegyed részben isten volt, ezért úgy gondolta, jár neki a halhatatlanság. Ezért úgy tervezte, hogy megszerez egy űrhajót és elrepül a legfőbb istenekhez és kéri a halhatatlanságot. Az eposz nagyon részletes, jelentősége azért nagy, mert alaposan leír nagyon sok akkori jelenséget, olyan szinten, mintha filmen néznék. Gilgames, király lévén mindent tudott az ember eredetéről, a csillagászatról, de fogalma sem volt, hogy egy űrrepülő hogyan működik. El sem tudta képzelni, hogy azt vezetni kell.
Példaként áll nagyon sok technikai eszköz, melyek nem földi eredetűek, bár használták az emberek, de nem értették ezek működését, és nem is tudták ezeket újból létrehozni, ha tönkre mentek.
A felső képen, legfelül egy nemrég megtalált agyag szobrocska látható, mely egy űrhajót, vagy repülőgépet ábrázol. Alatta pilótákat ábrázoló képek, melyek szintén agyagból készültek, de ezek már táblák. Keletkezési koruk i.e. 4.000 körülire tehető. Az alsó kép egy mai űrrepülőgépet ábrázol. Azért némi hasonlóság megfigyelhető. A felső képeken látható tárgyak Törökország Nemzeti Múzeumának tulajdonában vannak, de nem állítják ki közszemlére, ugyanis “nem szeretnék a vallásos érzelmű emberekben kételyeket ébreszteni. A kiemelt fontosságú látogatók, úgy mint tudósok, vagy maga Sitchin természetesen meg is nézhetik.
Az ilyen eszközök gyártása nem a földön történt, nem találtak sehol sem ilyen gyárakat, és a leírások szerint is ezeket az istenek magukkal hozták, éppúgy, ahogy az ember is mindent magával vinne a földről, ha egy másik bolygón telepet szeretne létrehozni. Biztosan nem tudna űrhajón gyárakat telepíteni, pár eszköz legyártása érdekében. Aminek nyomát találták, az repülőgép, vagy űrrepülőgép javító műhely.
A sumer emberek, akik modern életet éltek (kórház sugárterápiás, biorezonanciás, energiaterápiás kezeléssel), megszokták, hogy az istenek tudást, segítséget osztanak, igazságot tesznek, tehát nem voltak a saját fejlettségük előállítói, csak addig tudták fenntartani a jólétet, amíg az istenek ott életek közöttük és saját eszközeikkel hozzájárultak ehhez a jóléthez.
A fenti kép 1. ábrája egy ilyen sugárterápiás (biorezonanciás, energetikai, vagy sugárterápiás) kezelést mutat.
A 2. ábra egy érdekes régészeti leletet mutat. Ezt 1936-ban tatláták egy kb. 60cm átmérőjű és maximum 10cm vastag, kör alakú tárgy, melyet tengelyre szereltek és valószínűleg forgott.
Hihetetlen precíz finommechanikai megmunkálásról tanúskodik, és nagyon érdekes, precíz milliméteres profilja van a keréknek. Na de ki tudott ilyet készíteni ezelőtt 5.000 évvel? Nem is tudták kitalálni a kerék funkcióját, míg 1976-ban Kaliforniában, az űrkutatás el nem kezdett kísérletezni egy forradalmi újdonsággal, egy hidrodinamikus lendkerékkel. Ekkor döbbentek rá a régészek, hogy mit találtak, mert a kísérleti prototípus kinézetében, méretarányaiban és a szélek profiljaiban teljesen megegyezik a régészeti lelettel. A kísérleti prototípus, még ma is csak prototípus, a majdani űrrepülőgépeknél szánnak neki szerepet.
A későbbi háborúkban is látható, hogy az istenek a saját eszközeikkel harcoltak, legyen az repülőgép, sugárfegyver, az őket támogató embereket pedig, a földön előállítható fegyverekkel szerelték fel.
Gilgames, aki mint király sokat tudott, mikor be akar lopózni az űrrepülőtérre, szembesül a védelmi fegyverekkel, melyek sugár elven működtek, olyan eszközökkel, mint a mai cirkáló rakéták, melyet csak mennyei bikának nevez, de leírva annak mozgását, kinézetét, beazonosítható a mai fegyverarzenál alapján.
A sumer társadalomról rengeteg információ maradt fenn, ez annak köszönhető, hogy az űrhajósok szent kötelessége volt, hogy megörökítsék a múltat, naplók formájában. Mindenki aki valamilyen vezetőnek minősült az istenek közül, kötelessége volt, hogy naplót írjon, konkrétan leírva eseményeket, időpontokat. A királyok kötelessége volt, hogy a régi leírásokat átmásolják, hogy azok megmaradjanak az utókor számára. A templomok oldalára felírták a legfontosabb eseményeket, személyeket. A Vízözön előtti városokat újjá kellet építeni a Vízözön után, és a templomok oldalán meg kellett jegyezni, hogy ez mindenben megegyezik a Vízözön előttivel.
Több vezető teljes naplója fennmaradt, például Marduk királyé, aki még a Gízai nagy piramisban is raboskodott, és sok helyen megfordult, sok háborút vezetett.
Ez a társadalom hihetetlen hangsúlyt fektetett a múlt értékeinek megőrzésére, illetve a tudás átadására az újabb generációk számára.
Hasonlóan tanították a Föld eredetét, és hogy ez még hangsúlyosabb legyen minden évben, egy fesztiválnak nevezett ünnepségsorozat keretében el is játszották, mint egy színdarabot, ahol emberek voltak a bolygók. Így a teremtés fennmaradt, egyfelől írásos formában, másfelől, mint színdarab. A tudósok elolvasták, az egyszerű emberek megnézték a színdarabot.
A sumer társadalom a csillagászat mellett remekül értett a matematikához. A csillagászat volt egy olyan terület, ahol az istenek minden tudást átadtak, és a városok voltak a fő tudásközpontok, a királyok és papok tudtak a legtöbbet.
Szerencsére ezt ahol csak tudták, mindenhol írásos formában rögzítették.
Matematikában a sumerok a 60-as számrendszert alkalmazták, amely kicsit bonyolult volt a maihoz képest. Amíg a mi számrendszerünk úgy épül fel, hogy 1, 10, 10×10, (10×10)x10, stb. addig az ő 60-as számrendszerük ügy épül fel, hogy 1, 6, 6×10, (6×10)x6, (6x10x6)x10, stb., tehát hol 10-el, hol 6-al szoroznak felváltva. Ezekből az időkből származik a 60-as számrendszer használata, az idő mérése terén, a kör felosztásánál, stb.
A templomok, vagy különleges épületek építésénél (Stonehenge), mindig az istenekből álló tervező csoport végezte a tervezést, illetve az építési munka irányítását, ezt sosem bízták földi emberekre, hiszen akkora tudást nem adtak át. Arról nem beszélve, hogy a tervezési fázishoz nem tudni milyen gépeket, berendezéseket használtak fel, hiszen maradt fenn kőszobor, melyen billentyűzetszerű eszköz, vagy szó van egy kristályról, mellyel oldották meg nagy mennyiségű adat tárolását.
Összességében elmondható, hogy a sumer társadalom nagyon érdekes és ellentmondásos volt, hiszen egy kőkorszaki embercsoport, hirtelen tudáshoz jut, melyet vagy megértett, vagy nem, illetve a tudásnak csak ahhoz a részéhez, melyet az istenek úgy gondoltak, hogy az embereknek tudniuk kell a napi életükhöz. Ehhez tartozik a csillagászat is, mivel tudni kell, hogy honnan származik a Föld, az emberiség.
A meg nem magyarázott, át nem adott tudás pedig generálta a csoda érzését. Egy repülő repülése természetes látvány volt, de az emberek nem értették azt.
Igazából a tudáskülönbség és a hosszabb életciklus miatti „halhatatlanság” okozta az isteni különbséget. Ma már inkább egyenrangúak lennénk. Az istenek vigyáztak is, az isteni különbségek fenntartására. Mikor Bábel tornya épült, mikor is az emberek egy kilövőhelyet akartak építeni, hogy ők maguk is indítsanak űrrepülőt, az istenek erősen megijedtek. A sumer agyagtáblák tanúsága szerint az istenek féltek, hogy az ember tényleg meg tudja tenni és akkor egyenlők lesznek velük, hiszen nem lesz már tudásbeli különbség. Pedig attól messze állt az ember, hogy űrrepülőt építsen, vagy hogy azt el is indítsa. De a kísérlet láttán, már megijedtek az istenek.
A sumer leírásokból kiderül, hogy a sumer időkben ismerték a DNS-t, még ha nem is az egyszerű emberek, hanem az istenek és tudatosan alkalmazták azt a génmódosítások alkalmával.
Úgy tűnik, még van mit tanuljunk.
Általában elmondható, hogy az emberekben kialakult egy csodavárás, azaz majd az istenek megmondják, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni, hisz ő mindent tud, ért, az ember pedig komoly gondolkodási korlátokkal bír.
Talán éppen e felemás tudás miatt alakult úgy, hogy az istenek távozása után, a sumer társadalom nem kapta meg azt a pluszt, amit eddig, így aztán hanyatlásnak indult. Amikor aztán a maga ura lett, gyakorlatilag hanyatlásnak indult. A görög és római birodalmak még valamit meg tudtak villantani a múltból, azonban a középkor végleg lemosott mindet, ami tudásnak nevezhető.
Megmaradt az isteni csoda várása, a papok, az egyház irányító szerepe, az isten nevében mindent, de az istenek már nem voltak itt.
Miben jobb a mai világ? Hogy az ember maga jutott el olyan gondolkodási szintre, hogy megérti az isteni csodákat, sőt ő maga is a legtöbbet létre tudja hozni. A tudás nem kapott, hanem saját. Maga elő tudja állítani azt. Olyan ez, mintha valakinek felolvasnak valamit, vagy maga tud olvasni, amit akar.
A hanyatlás
Mint minden civilizáció, eleinte fejlődik, majd hosszú ideig magas életszínvonalat biztosít, a magas életszínvonal következménye a túlnépesedés. Mikor már a föld nem képes eltartani a túlnépesedett társadalmat, vagy csökkennek a vízkészletek, esetleg kisebb éghajlati változás történik, akkor kezdődik meg a hanyatlás. Így volt ez a sumer birodalom esetén is.
Itt tetőzte a dolgokat az állandó háborúskodás a városállamok között, sőt i.e. 2.024-ben megtörtént az első nukleáris háború is. Ekkor a sumer társadalom jó része elpusztult a radioaktív porfelhő miatt. Mindez a Holt tenger déli részén történt, és a mai tudósok ki is mérték, hogy akkoriban nagy mennyiségű radioaktív anyag került a tengerbe a környező folyókból, egész nagy területről.rnAz emberek elvándoroltak és ezáltal hozzájárultak a szomszédos, éppen kialakulóban lévő társadalmak létrehozásához, felvirágoztatásához. Vitték nyelvüket, kultúrájukat is, mely beolvadt a szomszédos társadalmak kultúrájában.
Nagy Sándor volt, az utolsó aki egyesítette a sumer civilizációt egy országba, melynek neve Mezopotámia volt. Halála után ismét széthullott a birodalom, majd hanyatlásnak indult.
i.sz. 100 körül már annyira önállósodtak a sumer társadalom városállamai, független területei, megváltozott kultúrájuk, hogy innentől kezdve nem tekinthető egy egybefüggő civilizációnak. Gyakorlatilag megszűnt, helyén sok új kultúra alakult ki.
A sumer társadalom fontossága abban rejlik, hogy az első volt a Földön, hatalmas fejlettségi szintet ért el, majd elindította az összes többi civilizációt.
A sumer kifejezést csak az utókor adományozta ennek a népnek, ők magukat a Ku-Mag-Ari megnevezéssel azonosították, ami a fordítások szerint azt jelenti, hogy a tudás isteni fensőbbségének népe.
A sumer nyelv fejlődésének megértéséhez tudni kell, hogy i.e. 3-4.000 évvel a sumer nép létszámában gyarapodott, ezért mind új és új területekre vándoroltak el, ahol új népek alakultak ki. Az új népek nyelve bár a sumerből indult ki, de a helyi tájszólások idővel önálló nyelvekhez vezettek. Az így kialakult önálló népek el kezdtek egymással háborúzni, egymás területeit uralták, így hatalmas nyelvi keveredések jöttek létre. Ez a háborús helyzet egyre fokozódott, egészen a Görög kultúra megjelenéséig. Az egységes sumer nyelv komoly behatások alá került, mikor i.e. 2.600 körül az akkádok uralkodtak a sumerok felett, majd i.e. 2.100 körül újra a sumerok kerekedtek felül. Ebben az időszakban hirtelen fejlődött a sumer írás, mert a piktogramokat felváltotta a szavak használata. Azt nem tudni, hogy mi váltotta ki ezt a hatalmas fejlődést.
I.e. 2.000 és 1.800 között a sumer nép több mint harmada északi irányba elvándorolt, a Kaukázus irányába, magukkal vitték a sumer nyelvet. A maradék kétharmad keveredett az asszír néppel, nyelvük is átalakult.
A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd keveredett a szkítákkal, i.e. 800-600 között. Ekkor már szinte holt nyelvként létezett a sumer, hiszen az eredeti nyelvet már senki nem beszélte, nem volt már önálló sumer állam, de az összes nyelv belőle ered.
Éppen ezért a világ majd minden nyelvében megtalálható több-kevesebb eredeti sumer szó. Érdekes, hogy kevés olyan mai nyelv létezik, amely nyelvtanilag, szerkezetileg, hangzásban, erősen hasonlít a sumerra. A magyar egy ilyen nyelv.
Sok kutató, aki bizonyította a két nép valamilyen szintű rokonságát, komoly elismerésben részesült világszerte, kivéve Magyarországot. A sumer kor és nyelv szakértői egybehangzóan állítják, hogy ha ma megelevenedne a sumer nyelv, akkor a magyarok értenék meg a legjobban, bár ők is nehezen. A szavak inkább ismerősnek tűnnének, de a megértés nem lenne könnyű. Az is lehet, hogy rokonságunk nem más, mint egy ősi kapcsolat, mint két ikertestvér esetén, akik különböző környezetben szocializálódtak.
Sumer-magyar kapcsolat
Feltehetően a magyarság ősei is érintkeztek a sumer kultúrával, hiszen csak így fordulhat elő, hogy a mai magyar nyelv szavai, nyelvtana, felépítése azonosságot mutat a sumer agyagtáblák nyelvével, a szkita, szittya, etruszk nyelvvel. Viszont alapvető különbség, hogy a magyar őstörténelemben nincs teremtés elmélet.
A sumer civilizáció kialakulásának és fejlődésének időrendisége:
i.e.11.000
A későbbi háborúkban is látható, hogy az istenek a saját eszközeikkel harcoltak, legyen az repülőgép, sugárfegyver, az őket támogató embereket pedig, a földön előállítható fegyverekkel szerelték fel.
Gilgames, aki mint király sokat tudott, mikor be akar lopózni az űrrepülőtérre, szembesül a védelmi fegyverekkel, melyek sugár elven működtek, olyan eszközökkel, mint a mai cirkáló rakéták, melyet csak mennyei bikának nevez, de leírva annak mozgását, kinézetét, beazonosítható a mai fegyverarzenál alapján.
A sumer társadalomról rengeteg információ maradt fenn, ez annak köszönhető, hogy az űrhajósok szent kötelessége volt, hogy megörökítsék a múltat, naplók formájában. Mindenki aki valamilyen vezetőnek minősült az istenek közül, kötelessége volt, hogy naplót írjon, konkrétan leírva eseményeket, időpontokat. A királyok kötelessége volt, hogy a régi leírásokat átmásolják, hogy azok megmaradjanak az utókor számára. A templomok oldalára felírták a legfontosabb eseményeket, személyeket. A Vízözön előtti városokat újjá kellet építeni a Vízözön után, és a templomok oldalán meg kellett jegyezni, hogy ez mindenben megegyezik a Vízözön előttivel.
Több vezető teljes naplója fennmaradt, például Marduk királyé, aki még a Gízai nagy piramisban is raboskodott, és sok helyen megfordult, sok háborút vezetett.
Ez a társadalom hihetetlen hangsúlyt fektetett a múlt értékeinek megőrzésére, illetve a tudás átadására az újabb generációk számára.
Hasonlóan tanították a Föld eredetét, és hogy ez még hangsúlyosabb legyen minden évben, egy fesztiválnak nevezett ünnepségsorozat keretében el is játszották, mint egy színdarabot, ahol emberek voltak a bolygók. Így a teremtés fennmaradt, egyfelől írásos formában, másfelől, mint színdarab. A tudósok elolvasták, az egyszerű emberek megnézték a színdarabot.
A sumer társadalom a csillagászat mellett remekül értett a matematikához. A csillagászat volt egy olyan terület, ahol az istenek minden tudást átadtak, és a városok voltak a fő tudásközpontok, a királyok és papok tudtak a legtöbbet.
Szerencsére ezt ahol csak tudták, mindenhol írásos formában rögzítették.
Matematikában a sumerok a 60-as számrendszert alkalmazták, amely kicsit bonyolult volt a maihoz képest. Amíg a mi számrendszerünk úgy épül fel, hogy 1, 10, 10×10, (10×10)x10, stb. addig az ő 60-as számrendszerük ügy épül fel, hogy 1, 6, 6×10, (6×10)x6, (6x10x6)x10, stb., tehát hol 10-el, hol 6-al szoroznak felváltva. Ezekből az időkből származik a 60-as számrendszer használata, az idő mérése terén, a kör felosztásánál, stb.
A templomok, vagy különleges épületek építésénél (Stonehenge), mindig az istenekből álló tervező csoport végezte a tervezést, illetve az építési munka irányítását, ezt sosem bízták földi emberekre, hiszen akkora tudást nem adtak át. Arról nem beszélve, hogy a tervezési fázishoz nem tudni milyen gépeket, berendezéseket használtak fel, hiszen maradt fenn kőszobor, melyen billentyűzetszerű eszköz, vagy szó van egy kristályról, mellyel oldották meg nagy mennyiségű adat tárolását.
A meg nem magyarázott, át nem adott tudás pedig generálta a csoda érzését. Egy repülő repülése természetes látvány volt, de az emberek nem értették azt.
Igazából a tudáskülönbség és a hosszabb életciklus miatti „halhatatlanság” okozta az isteni különbséget. Ma már inkább egyenrangúak lennénk. Az istenek vigyáztak is, az isteni különbségek fenntartására. Mikor Bábel tornya épült, mikor is az emberek egy kilövőhelyet akartak építeni, hogy ők maguk is indítsanak űrrepülőt, az istenek erősen megijedtek. A sumer agyagtáblák tanúsága szerint az istenek féltek, hogy az ember tényleg meg tudja tenni és akkor egyenlők lesznek velük, hiszen nem lesz már tudásbeli különbség. Pedig attól messze állt az ember, hogy űrrepülőt építsen, vagy hogy azt el is indítsa. De a kísérlet láttán, már megijedtek az istenek.
A sumer leírásokból kiderül, hogy a sumer időkben ismerték a DNS-t, még ha nem is az egyszerű emberek, hanem az istenek és tudatosan alkalmazták azt a génmódosítások alkalmával.
Úgy tűnik, még van mit tanuljunk.
Általában elmondható, hogy az emberekben kialakult egy csodavárás, azaz majd az istenek megmondják, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni, hisz ő mindent tud, ért, az ember pedig komoly gondolkodási korlátokkal bír.
Talán éppen e felemás tudás miatt alakult úgy, hogy az istenek távozása után, a sumer társadalom nem kapta meg azt a pluszt, amit eddig, így aztán hanyatlásnak indult. Amikor aztán a maga ura lett, gyakorlatilag hanyatlásnak indult. A görög és római birodalmak még valamit meg tudtak villantani a múltból, azonban a középkor végleg lemosott mindet, ami tudásnak nevezhető.
Megmaradt az isteni csoda várása, a papok, az egyház irányító szerepe, az isten nevében mindent, de az istenek már nem voltak itt.
Miben jobb a mai világ? Hogy az ember maga jutott el olyan gondolkodási szintre, hogy megérti az isteni csodákat, sőt ő maga is a legtöbbet létre tudja hozni. A tudás nem kapott, hanem saját. Maga elő tudja állítani azt. Olyan ez, mintha valakinek felolvasnak valamit, vagy maga tud olvasni, amit akar.
A hanyatlás
Mint minden civilizáció, eleinte fejlődik, majd hosszú ideig magas életszínvonalat biztosít, a magas életszínvonal következménye a túlnépesedés. Mikor már a föld nem képes eltartani a túlnépesedett társadalmat, vagy csökkennek a vízkészletek, esetleg kisebb éghajlati változás történik, akkor kezdődik meg a hanyatlás. Így volt ez a sumer birodalom esetén is.
Itt tetőzte a dolgokat az állandó háborúskodás a városállamok között, sőt i.e. 2.024-ben megtörtént az első nukleáris háború is. Ekkor a sumer társadalom jó része elpusztult a radioaktív porfelhő miatt. Mindez a Holt tenger déli részén történt, és a mai tudósok ki is mérték, hogy akkoriban nagy mennyiségű radioaktív anyag került a tengerbe a környező folyókból, egész nagy területről.rnAz emberek elvándoroltak és ezáltal hozzájárultak a szomszédos, éppen kialakulóban lévő társadalmak létrehozásához, felvirágoztatásához. Vitték nyelvüket, kultúrájukat is, mely beolvadt a szomszédos társadalmak kultúrájában.
Nagy Sándor volt, az utolsó aki egyesítette a sumer civilizációt egy országba, melynek neve Mezopotámia volt. Halála után ismét széthullott a birodalom, majd hanyatlásnak indult.
i.sz. 100 körül már annyira önállósodtak a sumer társadalom városállamai, független területei, megváltozott kultúrájuk, hogy innentől kezdve nem tekinthető egy egybefüggő civilizációnak. Gyakorlatilag megszűnt, helyén sok új kultúra alakult ki.
A sumer társadalom fontossága abban rejlik, hogy az első volt a Földön, hatalmas fejlettségi szintet ért el, majd elindította az összes többi civilizációt.
A sumer kifejezést csak az utókor adományozta ennek a népnek, ők magukat a Ku-Mag-Ari megnevezéssel azonosították, ami a fordítások szerint azt jelenti, hogy a tudás isteni fensőbbségének népe.
A sumer nyelv fejlődésének megértéséhez tudni kell, hogy i.e. 3-4.000 évvel a sumer nép létszámában gyarapodott, ezért mind új és új területekre vándoroltak el, ahol új népek alakultak ki. Az új népek nyelve bár a sumerből indult ki, de a helyi tájszólások idővel önálló nyelvekhez vezettek. Az így kialakult önálló népek el kezdtek egymással háborúzni, egymás területeit uralták, így hatalmas nyelvi keveredések jöttek létre. Ez a háborús helyzet egyre fokozódott, egészen a Görög kultúra megjelenéséig. Az egységes sumer nyelv komoly behatások alá került, mikor i.e. 2.600 körül az akkádok uralkodtak a sumerok felett, majd i.e. 2.100 körül újra a sumerok kerekedtek felül. Ebben az időszakban hirtelen fejlődött a sumer írás, mert a piktogramokat felváltotta a szavak használata. Azt nem tudni, hogy mi váltotta ki ezt a hatalmas fejlődést.
I.e. 2.000 és 1.800 között a sumer nép több mint harmada északi irányba elvándorolt, a Kaukázus irányába, magukkal vitték a sumer nyelvet. A maradék kétharmad keveredett az asszír néppel, nyelvük is átalakult.
A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd keveredett a szkítákkal, i.e. 800-600 között. Ekkor már szinte holt nyelvként létezett a sumer, hiszen az eredeti nyelvet már senki nem beszélte, nem volt már önálló sumer állam, de az összes nyelv belőle ered.
Éppen ezért a világ majd minden nyelvében megtalálható több-kevesebb eredeti sumer szó. Érdekes, hogy kevés olyan mai nyelv létezik, amely nyelvtanilag, szerkezetileg, hangzásban, erősen hasonlít a sumerra. A magyar egy ilyen nyelv.
Sok kutató, aki bizonyította a két nép valamilyen szintű rokonságát, komoly elismerésben részesült világszerte, kivéve Magyarországot. A sumer kor és nyelv szakértői egybehangzóan állítják, hogy ha ma megelevenedne a sumer nyelv, akkor a magyarok értenék meg a legjobban, bár ők is nehezen. A szavak inkább ismerősnek tűnnének, de a megértés nem lenne könnyű. Az is lehet, hogy rokonságunk nem más, mint egy ősi kapcsolat, mint két ikertestvér esetén, akik különböző környezetben szocializálódtak.
Sumer-magyar kapcsolat
Feltehetően a magyarság ősei is érintkeztek a sumer kultúrával, hiszen csak így fordulhat elő, hogy a mai magyar nyelv szavai, nyelvtana, felépítése azonosságot mutat a sumer agyagtáblák nyelvével, a szkita, szittya, etruszk nyelvvel. Viszont alapvető különbség, hogy a magyar őstörténelemben nincs teremtés elmélet.
A sumer civilizáció kialakulásának és fejlődésének időrendisége:
i.e.11.000
- Az utolsó jégkorszak vége
- A hirtelen felmelegedés miatt a sarkkörök jégtömbjei tömegesen leválnak és megolvadnak
- A tengerek vízszintje kb. 100-120m-t emelkedik
- A tengerszinten lakó emberek megélik a Vízözön eseményét, az Ararát hegy emelkedik csak ki a vízből
- A Vízözön mint jelenség kb. 1.000 évig tart, azonban a víz visszavonulása után még több ezer évig iszaposak maradnak az elárasztott területek
i.e. 4.000
- A sumer civilizáció kialakul Eriduban
- Az első királyság Kis városban
- Az Egyiptomi civilizáció kezdete
- Etana uralkodása Kis városában
i.e. 3.000
- Gilgames király uralkodása Uruk városban
- A Minószi civilizáció kialakulása és fejlődése Krétán
- Sarrukin, az első Akkád király uralkodása
- Úr-Nammu uralkodása Urban
- Gudea uralkodása Lagasban
- A Hurrik megjelenése az Ókori Keleten
- Az indus völgyi civilizáció kialakulása, fejlődése
- A Kínai civilizáció kezdete
i.e. 2.000
- Babilon és Asszíria felemelkedése
- Hammurapi uralkodása Babilónban
- Ábrahám elindul Urból
- Ária vándorlása Indiába
- A Mükénéi kultúra kezdete
- A zsidók kivonulása Egyiptomból
- Görögország dór inváziója
- Dávid király uralkodása Jeruzsálemben
i.e. 1.000
- Ninive bukása
- Kürosz elfoglalja Babilónt
- Buddha megjelenése Indiában
- A Római köztársaság megalapítása
- Az ókori Görögország virágzása
- Nagy Sándor legyőzi Dáriust
- A kínai nagy fal építése
- Hannibál Róma ellen vonul
0 év
- Jézus születése
- Jeruzsálem római ostroma
- A Maja civilizáció virágzása Dél-Amerikában
- Róma feldúlása
- Mohammed megalapítja az iszlám vallást
- Nagy Károly megalapítja a Német-Római császárságot
i.sz. 1.000
- Angliát meghódítják a normanok
- János Király kiadja a Magna Charta-t
- Azték civilizáció Mexikóban
- Az Inka birodalom fénykora Dél-Amerikában
- Bizánc bukása
- Kolumbusz "felfedezi" Amerikát
- Amerikai forradalom
- Napóleon hódításai Európában
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése