Holokauszttúlélő tanfolyam indul Izraelben

"holo-rendőrség"

Annak érdekében, hogy az eddiginél is magasabb fordulatszámra kapcsolja a soá-bizniszt (vö. show-biznisz) és még több együttérzést (értsd: pénzt) sajtoljon ki a minden zsidó mesét (vö. kereszténység, kapitalizmus, kommunizmus) hagyományosan készpénznek vevő gojokból, Izrael "A soa tanúi" néven továbbképzést indít zsidóknak a gojok még eredményesebb megpumpolására szolgáló praktikák elsajátítása, illetve tökéletesítése végett. 
A kezdeményezés élénk sikert arat az aggastyánkorú soa-nebulók körében, akik diplomájukkal a zsebükben majd elutazhatnak a világ négy sarkába, hogy a hivatásos holokauszttúlélő Elie Wiesel példáját követve részt vegyenek egy ugyancsak aggastyánkorú "náci vezető" látványos perén, egy újabb holokausztfilm bemutatóján vagy egy holokauszt-emlékmű felavatásán, és ami a legfontosabb, mindezt államköltségen tehetik. A 15 napos holo-kurzus során a tanulókkal átvetetik a holo-dogma kőbe vésett és büntetőjogilag szankcionált alapjait, a gojok minél hatékonyabb agymosásához használandó fogalmakat, dátumokat, számokat és helyszíneket, a munkatáborokban a zsidókat serényebb munkavégzésre nógató "gaz nácik" által használt vezényszavakról sem feledkezve meg, külön figyelmet fordítva az esetleges és még szabadlábon időző holo-eretnekek legfőbb érveire és a rájuk adandó adekvát válaszra, úgymint: "Rendőrt!"
A tanfolyam egy vizsgával zárul, amelynek során a jelöltnek improvizálnia kell egy kellően könnyfakasztóbb sztorit, amelyben saját magát is szerepelteti helyzetgyakorlatként egy interjúban vagy egy bírósági tárgyaláson. Teljesítményét filmre veszik, majd egy szakértőkből álló zsűri eldönti, hogy a tanuló megfelelt-e vagy pótvizsgáznia kell - legalább egy év múlva, mert a holokauszttúlélő szerepkör elsajátítására egészen rendkívüli a túljelentkezés. A végső etapnál azonban sokan elbuknak, mert nem elég minél fantáziadúsabb részleteket kitalálni, hogy hitelesnek tűnjön a sztori, az egésznek is koherensnek kell tűnnie. Egyes esetekben tehát ahelyett, hogy túlzottan elvesznének a részletekben, célszerűbb azt mondani, hogy "már nem emlékszem jól, mert sokkhatás alatt álltam", ezzel aztán a legmegrögzöttebb kételkedőnek is a torkára lehet fagyasztani a szót.

/Elhallgatott hírek/

Őszintén szólva, ehhez komoly személyes kommentárjaim lennének, de akármilyen nyomdafestéket nem tűrő, -mit nem tűrő- cafatokra szaggató dolgot fűznék hozzá, még az sem tükrözné a valódi érzéseimet, úgyhogy most kivételesen, csak ennél a posztnál felfüggesztem a moderálást, minden megjegyzést engedélyezek, akármilyen káromkodást, szitkozódást írhattok helyettem is a hozzászólásokba, engedjetek szabadjára mindent ami a csövön kifér!! :)