2016. március 15., kedd

Titkos üzenet szivárgott ki a földönkívüliektől?

Az üzenet állítólag még 2012-ben, az 1977-ben fellőtt, és jelenleg is a naprendszeren túli mélyűrben haladó – Voyager-1 szondán elhelyezett üzenetre érkezett válaszul. Egy Sheivae nevű idegen lény hangja hallható rajta, amint próbál az emberiség számára üzenetet küldeni.

A Sheivae Project néven futó videó – melyre először Youtube-ra került fel, lázba hozta az internetezőket. Az ufó hívők azt mondják hiteles a felvétel, és valóban egy másik világból érkezett üzenet hallható rajta. Ráadásul az események láncolata is teljesen összevág.

A videó állítólagos készítője is azt állítja, biztos forrásból szerezte meg a felvételt, éppen emiatt veszélyben is az élete a kiszivárogtatás miatt.

Az idegen lény – akinek a hangja és üzenete hallható a felvételen – még az 1977-ben fellőtt, jelenleg az emberiség legmesszebb jutott mesterséges szerkezete címet viselő – Voyager-1 fedélzetén elhelyezett üzenetre válaszolt.

Az üzenetet 2012-ben a NASA Curiosity marsjárója fogta, de az űrügynökség nem akarta n nyilvánosságra hozni, akkora horderejűnek érezték az eseményt.

A Voyager aranylemeze

A Voyager-1 fedélzetén egy 30 cm átmérőjű arannyal futtatott lemez kapott helyet, melyen a Földről származó hangok (35 féle) hallhatóak rajta. Többek között hallhatunk közte gyermeksírást, nevetést, kutyaugatást, építkezés zaját, zenét. 55 nyelven aló köszöntést, egyfajta üdvözletként.

A Voyager-1 aranylemezei, még kilövése előtt.
Kultúra is került a lemezre, ugyanis megtalálhatjuk rajta Mozart Varázsfuvoláját, de Chuck Berry Johnny B. Goode mellett még rengeteg zeneműből hallható részlet. A lemezen még mindezek mellett 115 analóg kódolású fénykép is található.


  • A lemezt egy alumínium tok védi, melyre a lemez lejátszásához szüksége információkat találjuk, valamint egy egyszerű, főleg matematikán alapuló ábrán a szonda fellövési helyét is megadja.


A legtöbben soha nem gondolták volna sem azt, hogy valaki egyszer megtalálja a szonda üzenetét, sem azt, hogy erre viszontválasz érkezik.

Rejtélyes jelek a Voyager-2-től

A NASA-tól kiszivárgó bennfentes források szerint az idegen civilizáció a most kiszivárgott üzenet előtt már 2 évvel megpróbált kapcsolatot létesíteni velünk.

  • 2010-ben a Voyager-2 szondánál ugyanis azt észlelték, hogy a szokásos adatfolyam megváltozott, és értelmezhetetlen jeleket küld haza a szonda 13 milliárd kilométeres távolságból, a Plútó pályáján túlról.


Ahogy aztán a sajtó rögtön ráugrott a témára, a NASA szinte azonnal megpróbálta lehűteni a kedélyeket: szerintük valójában csak szoftverhiba történt a szonda kommunikációs rendszerében: egy vagy több bit hibásan 0-ról 1-re fordult (vagy éppen fordítva) az adatfolyam kódolása közben, így a hazaküldött üzenet értelmezhetetlenné vált.

  • Valójában azonban a civilizáció, mely észlelte a sokkal messzebb járó Voyager-1-et, a hozzánk közelebb eső Voyager-2 szondán keresztül próbált üzenni az emberiségnek.

2012-ben a Voyager 1-nél is tapasztaltak szokatlan furcsaságokat, ám akkor ezt arra fogták, hogy a szonda akkor lépte át a naprendszer legkülső határát, belépve ezzel a tényleges csillagközi térben. Valójában azonban ez csak egy évvel később történt meg biztosra.


  • Ennek ellenére a szóban forgó időszakban a szonda szokatlan jeleket sugárzott vissza – akárcsak a Voyager-2 korábban, és úgy tűnt, mintha valami lassítaná is a haladását.


Feltehetőleg az idegenek próbáltak ismételten kapcsolatba lépni velünk, de az üzenetet ezeken a régebbi eszközökön nem sikerült átadniuk, hiszen a NASA tudósainak ezeket a jeleket, adatokat nem sikerült sem értelmezniük, sem dekódolniuk.


A Voyager–1-en a kutatók fokozatosan kapcsolják le a műszereket, hogy minél jobban kitolhassák a plutónium által biztosított energiaellátást. Jelen állás szerint 2020 körül megszűnik majd a kapcsolatuk az űrszondával, amelynek az üzemanyaga körülbelül 2025-ig tarthat ki, de ha nem ütközik semmivel, akkor először 40 ezer év múlva kerülhet a Gliese 445 nevű csillag közelébe, de akár végtelen ideig is bolyonghat a Tejútrendszerben.

Üzenet egy Sheivae nevű lénytől

2004-ben az Opportunity marsjáró rover sikeresen landolt a Marson, majd egy évvel később, 2005-ben különös jeleket érzékeltek műszerei. A NASA szakemberei tanulmányozták a jelet, és arra jutottak, hogy nem természetes eredetű a jel, hanem mesterséges.

Ekkor tájt folytak a következő marsjáró, a Curiosity munkálatai is, ezért a NASA mindent megtett, hogy amilyen gyorsan csak lehet, el tudja indítani a programot, ugyanis a Curiosity segítségével szerették volna a teljesen visszanyerni az üzenetet, mert az Opportunity érzékelői valamilyen rejtélyes oknál fogva erre nem voltak teljes mértékben képesek.


Végül sokadik próbálkozásra sikerrel jártak, ugyanis 2012-ben a NASA Curiosity marsjárója szabályosnak tűnő jeleket fogott az űrből. A forrását nem sikerült pontosan meghatározni, de egyes feltételezések a Szíriusz-csillagképet lőtték be lehetséges forrásnak.


  • A NASA titokban akarta tartani az üzenetet, azonban ez kiszivárgott.


Az üzenet tartalma felkerült a videó megosztókra is, és azóta rengetegen tekintették meg, és próbálták megfejteni, mi is állhat az egész üzenet hátterében.


  • “Helló. Sheivae vagyok. Megkaptam az üzenetet. Egy a tiédől távoli világból jövök. Nem vagy egyedül. Remélem, megkapod az üzenetet. Remélem, megérted az üzenetemet. Próbálom megtanulni a nyelvedet…… Nekem elvesztett … Elvesztettem a bolygóm. Felfedező vagyok, utazó, alkotó. Te vagy az első kapcsolatom. Én … lennék… hozzád. Nem vagyok az ellenséged. Békével jövök.“
Sokan meghallgatták már a felvételt, és voltak, akik szkeptikusak álltak hozzá, míg mások úgy hiszik, a felvétel eredeti és hiteles.

Az ufóhívők szerint a felvétel egyetlen baja, hogy nem lehet sehonnan sem megerősítést szerezni a valódiságával kapcsolatban.

A videó feltöltője azonban megérti a kétkedő hangokat, és azt ígéri – melyet más bennfentes információk is megerősíteni látszanak – hogy a közeljövőben majd új információk fognak napvilágot látni – akár maga a NASA is közzé fogja ezeket tenni önszántából – melyek megerősítik a felvétellel kapcsolatos információkat.

Forrás

Bigfoot befigyel az ablakon? - videóval

2015-ben egy furcsa videó robbant be az internetre, melyen azt láthatjuk, hogy egy nagyláb vagy egy ahhoz hasonló teremtmény kukucskál be egy ház ablakán. A tag aki posztolta a felvételt, elmondta, hogy azért állította fel a kamerát, hogy megtudja ki vagy mi lopja a gyümölcsöt a fájáról.
A felvételen látottakról megoszlanak a vélemények.

A feljavított videó itt megtekinthető:

2016. március 14., hétfő

Az öngyilkosok himnusza - A magyar dal rengeteg embert kergetett a halálba

Azt hinnéd, ez egy novella címe, de nem. A Szomorú Vasárnap valóban több ember kergetett a halálba, amit 28 nyelven fordítottak le. Bécsben egy tinédzser lány fojtotta vízbe magát, miközben ennek a dalnak a kottáját szorongatta. Budapesten egy bolti eladó lett öngyilkos és ebből a dalból idézett utolsó levelében. Londonban egy nő túladagolta magát, miközben újra és újra játszotta a dalt. Ezek után megmernéd hallgatni egy szomorú vasárnapon?

Mese az összetört szívekről és egy Szomorú Vasárnapról

A Szomorú Vasárnap már becenévet is kapott világszerte. A „magyar öngyilkos dal.” Több száz embert késztette öngyilkosságra köztük azt a férfit is, aki megkomponálta. A zeneszerző Seress Rezső életét is elvette, akinek ez a dal különben kasszasikert hozott, főleg Amerikában. A Szomorú vasárnapot összesen 28 nyelvre fordították le, és olyan világhírű előadók is megénekelték, mint Louis Armstrong, Ray Charles, Bing Crosby, vagy Frank Sinatra.

1933-ban alkotta meg a 34 éves Seress Rezső. Egyes beszámolók szerint ekkor tájt Párizsban, más verziók szerint Budapesten élt. Ha minden igaz, elhagyta a barátnője, ami meglehetősen mély nyomot hagyott benne és akkor írta meg a Szomorú Vasárnap dallamát. Aztán színre lép Jávor László, dalszövegíró és a 8 Órai Újság rendőri riportere megkereste őt azzal a kéréssel, hogy komponáljon dalt az egyik verséhez, ami a Szomorú vasárnap címet viselte. Egyes feltételezések szerint Jávort (is) elhagyta a barátnője, így kapott a vers igazán bánatot színezetet.

Seress Rezső
Mások szerint Seress a saját háborús élményeit öntötte bele a dalba, ami meglehetősen tragikus, hiszen zsidóként koncentrációs táborba vitték, amit nagy szerencsével túlélt. Később színházakban és cirkuszokban dolgozott, többek között légtornászként. Ezután vált dalszerzővé, de a Szomorú Vasárnapon kívül sosem volt másik ennyire nagyot szóló száma.

Két évvel a felvétel után kezdődött meg az öngyilkossági hullám, mialatt a dalt szerte a világban lefordították. Mikor egyre több ember vonult önkéntesen a túlvilágra a dal hatására betiltották azt. Bár az egymásnak ellentmondó jelentések szerint, Amerikában sosem tiltották be, Angliában pedig a „túlzottan felkavaró” hatása miatt szöveg nélkül játszották a rádiókban a korai 40-es években.

Seress Rezső így mesélt 1936-ban a Délmagyarországnak:

"Egy májusvégi hajnalon valamelyik minisztériumnak egyik fiatal tisztviselője agyonlőtte magát egy taxiban. Mikor az őrszemes rendőr kikutatta a halott zsebeit, pénztárcájában talált egy fényképet és mellette a Szomorú vasárnap szövegét. A rendőr jelentést írt és mellékelte a tárcát fényképpel és szöveggel. Így lett a ‘Szomorú vasárnap’ – akta. A rendőrség megindította a nyomozástés kiderítette a tényállást. A tisztviselő az egyik budai kiskocsmában egész éjjel a Szomorú vasárnapot huzatta a cigánnyal. Jókedvűen telt el az éjszaka és hajnalban – éppen vasárnap volt – beült egy taxiba, elvitette magát egy zöld zsalugáteres, fehér csipkefüggönyös ablak alá és ott az ablak alatt szívenlőtte magát."

"Eszembe jutott a régi szegedi emlék. A temetés… Megdöbbentem… Az én muzsikám miatt? … Magam is nyomozni kezdtem és rövidesen kiderítettem én is a tényállást. A fiatalember reménytelenül szerelmes volt. Ezért lett öngyilkos. Megnyugodtam. Hogy a Szomorú vasárnapot huzatta? Hát istenem! Szép dal, tetszett neki…
– Aztán egy kis cseléd is öngyilkos lett. Búcsúleveléhez ő is a Szomorú vasárnapot mellékelte. Nagyon sajnáltam, de már éreztem, hogy a dalnak – nagy a sikere…"

Jávor László a bal szélen
Ám a mese még nem ért véget, hiszen miután ismertté vált a dal, állítólag Seress visszatért, hogy felkeresse exbarátnőjét, aki a dalt ihlette. De valószínűleg a szíve kismillió darabra tört össze, mikor megtudta, hogy a nő megmérgezte magát. Az sem segített a férfi vérző szívén, hogy a nő közelében találtál a dalának kottáját, illetve egy másik variáns szerint egy papírt, amin két szó állt: Szomorú Vasárnap.

Igaz vagy sem, Seress hazatért és1968-ban kiugrott a budapesti bérházának ablakából, amit túlélt és január 11-én, a MÁV Kórházban gipsze drótjával fojtotta meg magát.


Ezek után bárki is akarja meghallgatni, csak óvatosan tegye és lehetőleg véletlenül se depressziós állapotban tegye…

A dalszöveg

“Szomorú vasárnap
száz fehér virággal
vártalak kedvesem
templomi imával.
Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár,
virág és – koporsó.
Virágos fák alatt
utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy
még egyszer lássalak.
Ne félj a szememtől,
holtan is áldalak…

Utolsó vasárnap.”


Az áltudomány csodái

Ha tájékozódunk a világban és bizonyos dolgok működését akarjuk megérteni, egy idézetet ajánlatos megjegyezni, amitől -tudatosságtól függően- hirtelen vagy minden értelmet nyer, vagy pedig más megvilágításba kerül, nem csak az alábbi cikket illetően:


"A félelem a létező legértékesebb árucikk...A félelem a legalapvetőbb emberi érzés. Születésünktől fogva bennünk van. És jól eladható." /Max Brooks/

Az orvostudomány gőzerővel dolgozik azon, hogy mindenki szedjen gyógyszert és legyen beoltva nem létező betegségek ellen.


Kutatók hada tölti azzal az idejét, hogy bebizonyítsa, gyógyszerek nélkül nem lehet megszületni, élni, vagy megöregedni és vakcinák nélkül veszélyes az élet.

Eredményeik olyan formában jelennek meg a médiában, hogy a hozzá nem értő emberek rettegjenek a gyógyszerek “nemszedésétől”.

Igen jellemző példa, hogy egy tucat egéren vagy lombikban sejttenyészeten végzett vizsgálat publikációja azzal a szalagcímmel kerül a napi hírekbe, hogy “brit kutatók megtalálták az xy betegség ellenszerét”.

Két gyöngyszemet szeretnék kiemelni a minap megjelent áltudományos felfedezések közül.

  • Pszichiátria
Magyar pszichiáterek, miután nem találták a lelket (psziché), az agyat kezdték el antidepresszánsokkal kezelni. Mivel a munkát patkányokkal végezték, talán nem is furcsa, hogy a pszichoterápia nem jöhetett szóba. Elkezdték a depis patkányokat tömni antidepresszánssal és mivel idejük temérdek, megmérték egyéb testi paramétereiket is. Régi trükk ez. Ha veszünk kellően sok egyedet és elkezdjük vizsgálni valamely tulajdonságukat, ki fog derülni, hogy egyik-másik mérhetően eltér valamely csoportban. A legfurcsább esetek valami olyasmi módon értelmezhetők, mint: a piros színű autóval közlekedőknek mérhetően magasabb a vércukra. Nem számít, van e köze a két dolognak egymáshoz. Ez matematika.

Ebben az esetben például az agyi oxigénhiányos érkatasztrófa (sztrók) lehetőségét mérték és kiderült, hogy létezik az a mennyiségű antidepresszáns, aminél ez javulhat. Ezt meg sem kérdőjelezem. Biztosan nem a mérést hamisították meg. Nincs is arra szükség. Elég egy ilyet publikálni valahol Dél-Amerikában és idéztetni a Népszabadsággal, a Híradóval és a Népszavával. Másnap minden második ember keresi a patikában. A baj a következő:

"A korral nő a depresszióra való hajlam is, így amikor felírják a készítményt, egyúttal meggátolják ezeknek az agyi betegségeknek az előrehaladtát. A gyógyszerből évente tízmilliárd dolláros forgalmat bonyolítanak a világban, és az antidepresszáns készítménynek új terápiás indikációja is lehet a jövőben"
- fogalmazott Vizi E. Szilveszter akadémikus.

Érti mit jelent ez kevésbé akadémikus nyelven? Antidepresszánst kell felírni minden nyugdíjasnak!

A kutatás 2001-ben jelent meg. Érdekes módon 12 éven át a kutya sem volt kíváncsi rá. A múlt héten az összes magyar médiában leközölték kommentárokkal együtt. Nem adok egy évet és bekerül az orvosképzésbe.

  • Kész a cukorbetegség elleni vakcina
Ezzel a címmel jelent meg a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének (MACOSz) honlapján egy írás, ami lelkesen magyarázza, hogy finn kutatók 700 millió eurót elpacsálnának annak bizonyítására, hogy van egy olyan vírus, ami képes cukorbetegséget okozni és ők rendelkeznek a vakcinával, ami megvéd ez ellen.

A rádióban minden félórás blokkban szerepelt a remek hír, de ott már kimaradt az a lényeges információ, hogy száz cukorbetegből kilencven az életmódja és az étrendje miatt betegszik meg és a maradék tízből is 9,95 autoimmun betegség miatt veszti el az inzulintermelő sejtjeit, aminek okát még mindig csak találgatja a tudomány.

Ezek a finn fiúk viszont kipróbáltak vagy 100 vírust a cikk szerint és az egyik képes volt cukorbetegséget okozni az egereknek. Ez már igen nagy siker nem? A MACOSz legalábbis lelkes lett tőle.

Innentől semmi egyebet nem kell tenni, mint 700 millió Eurót elkölteni az ön és az én pénzemből, kifejleszteni a vakcinát, elterjeszteni a vírust és …. értjük a folyamatot?

Egy nem létező veszély ellen harcolnak, miközben a cukorbetegek 90%-a meggyógyul minden gyógyszer nélkül, pusztán életmód változtatással. A maradék 10% is töredékére csökkenthető megfelelő mennyiségű d-vitamin gyermekkori adagolásával. A cukorbetegséget nem vírusok terjesztik. Az ostobasággal terjed.

Forrás

2016. március 13., vasárnap

Hát­bor­zon­gató lény ko­po­nyá­ját tár­ták fel - ide­gen ci­vi­li­zá­ci­óra gya­na­kod­nak

Orosz­or­szág­ban a he­gyek­ben egy fur­csa, ti­tok­za­tos do­bozra és két meg­döb­bentő for­májú ko­po­nyára buk­kan­tak a tu­dó­sok. A rejtélyes dobozra és a két koponyára Adigeföldön a hegyekben találtak Oroszország déli részén – írja a Komsomolskaya Pravda.
A cikk szerint a dobozon az “Ahnenerbe” logója látható.

Az Ahnenerbe a második világháború idején működő titkos náci szervezet volt az SS-en belül. Feladatuk az okkult és természetfeletti erők tanulmányozása volt.

A doboz feltűnően jó állapotban került a kutatók kezébe, fedelén világosan látható az Ahnenerbe hivatalos emblémája, mely rúna jeleket tartalmaz.


A doboztól nem messze egy csoport barlangász, Vlagyimir Melikov etnográfus vezetésével, két furcsa koponyát talált egy barlangban a Bolshoi Tjach-hegyen. Úgy tűnt, mintha megkövesedett állatok maradványai lennének.
De amikor részletesen kezdték vizsgálni a leleteket, libabőrösek lettek.


Nézzék ezt a vastag ujjnyi lyukat a fej alján, ez a gerinc alapja. És az elhelyezkedése azt jelzi, hogy ez a lény két lábon járt. A másik furcsa dolog az, hogy nincs koponyaboltozata és állkapcsa. A szája néhány lyuk, kör alakban elosztva. A szemgödrei szokatlanul nagyok, és két különböző, szarv alakú kinövéssel rendelkezik. Az arccsontjaik azonban laposak, mint az emberszabásúaknál -

A felfedezésről készült képeket azonnal elküldték Moszkvába, de a paleontológusok nem adtak konkrét szakvéleményt. Csak azt ismerték el, hogy még sohasem láttak ilyet.


Hátborzongató, de a csontokból vett DNS-minták semmilyen eddig ismert élőlény genetikai készletéhez nem hasonlítanak!

A felfedezők egyidejűleg a moszkvai történelmi tanszék mitológusainak szakvéleményét is kérték, akik szerint a leletek teljesen világosak. A koponya az ősi sumér Anunnakik, szarvas istenségek maradványa, akiknek a neve lefordítva “égből jöttet” jelent. A sumér mitológiában utalnak a földönkívüliekre, akik a világ teremtésében vettek részt.

“Felépíthetünk mindenféle verziót és feltételezést, de a maradványok, melyeket Adigeföld hegyeiben találtak, arra kényszerítenek, hogy elgondolkodjunk,”

- mondta Ivan Bormotov akadémikus.

Forrás

A város, ahonnan rendszeresen tűnnek el emberek


Az amerikai egyesült államokbeli Vermontban található Bennington ma csendes városkának számít, melyet történelmi látnivalói és bámulatos természeti kincsei miatt előszeretettel keresnek fel vadászok, kirándulók, hegymászók vagy épp történészek.- sokak szerint szörnyű titkokat őriz, nem véletlen, hogy környékét Bennington-háromszögnek is nevezik.

Rejtélyes eltünések

A Bennington-háromszög kifejezést az író, Joseph A. Citro használta először egy rádióadásban, 1992-ben, utalva ezzel a várossal és környékével összefüggő, rejtélyes eltűnésekre. A témában több könyv is született, a kutatások alapján pedig az is kiderült, hogy nem csupán a 20. században tűntek el rendszeresen emberek Benningtonból, de már jóval korábban is.

Bár máskor is történtek furcsaságok, a leghíresebbeltűnéseket 1920 és 1950 között regisztrálták. Ezek közé tartozott az exkatona, Mr. Tetford eltűnése, aki buszon utazott Benningtonba 14 másik utassal együtt, mire azonban odaértek, eltűnt, miközben minden holmija a járművön maradt.

1946-ban egy 18 éves diáklány, Paula Welden tűnt el, miközben a Glastenbury-hegy egyik túraútvonalán sétált. Egy középkorú pár is a közelben volt, sokáig a lány mögött haladtak, utóbbinak azonban egyik pillanatról a másikra nyoma veszett és többé nem is került elő.

1950-ben a nyolcéves Paul Jepson tűnt el egy állatfarmról - őt sem találták meg, pedig nagyméretű területet kutattak át -, emellett hírhedt még két vadász, Middie Rivers és Frieda Langer eltűnése is.
Az indiánok szerint elátkozott hely

A rejtélyes esetekre máig nincs magyarázat, de több furcsa elmélet is napvilágra került, beszéltek többek között Nagylábhoz hasonló szörnyekről, földönkívüliekről, illetve más dimenziókba tartó átjárókról is.

Érdekes adalék a történethez, hogy már a korai európai telepesek is beszámoltak aGlastenbury-hegy tetején látható, furcsa fényjelenségekről, az őslakos indiánok pedig úgy tartják, a hely elátkozott, vadember él a környéken, a hegy tetején pedig a négy nagy szél találkozik.

Nem is lakták soha Bennington területét, a hegyet pedig csupán temetkezések során közelítették meg. Bár sokan úgy vélik, érdemes hinni az indián legendáknak, a turistákat ez sem rettenti vissza attól, hogy már csak rejtélyei miatt is felkeressék a várost.

2016. március 12., szombat

A Los Angeles-i csata

Az Egyesült Államok titoktartás alól még régebben feloldott okmányai szerint a földi elhárító védelemnek az UFO-kkal történt fegyveres összecsapása a második világháborúban 1942. február 24-ről 25-re virradó éjjel, Los Angeles fölött történt.

Évtizedek múltán a Pentagon nyilvánosságra hozott dokumentumai, valamint fényképfelvételek, médiahíradások, helyszíni sajtóbeszámolók a Los Angeles-i légi csatát máig megmagyarázhatatlan esetként könyvelték el. Az ismert amerikai UFO kutató szervezet, az ICUFON évekig tartó munkája nyomán ma már meglehetősen pontosan rekonstruálható a 2. világháború legrejtélyesebb légitámadása.

1942. február 24.-én 19.00 órakor a Western Defense Command Los Angeles-i légi csata hivatalos jelentése szerint a Haditengerészet hírszerző szolgálata arról tájékoztatott, hogy az elkövetkezendő tíz órán belül a Csendes-óceán felől támadás várható.

Február 25.-én 2 órakor a Los Angeles-i radarállomások a Csendes-óceán irányából 120 mérföldre nyugatra tizenöt-húsz gépből álló ellenséges légikötelék közeledtét észlelték. A Nyugati Védelmi Erők Főparancsnoksága a légvédelmi tüzérség Green Alarm (Zöld riadó) készültséget rendelt el.

A védelem szempontjából súlyos hadműveleti mulasztásnak tűnik, hogy a felső vezetés az ellenséges repülőkötelék közeledésére a légierő vadászalakulatainál nem rendelt el riadókészültséget, hogy azok még a Csendes-óceán térségében bevetve, az ellenséget a nyugati partvidék elérése előtt feltartóztassák, szétszórják és visszafordulásra kényszerítsék.

2 óra 15 perc. A part menti légtérbiztonsági megfigyelő szolgálat San Diego és Los Angeles légterében laza kötelékben repülő, villogó fénypontok furcsa feltűnéséről és mozgásáról tájékoztatta a felsőbb vezetést.

2 óra 29 perc. Los Angelesben elrendelik a légiveszély-légiriadót és azonnal megkezdték az előírásoknak megfelelő intézkedéseket. Például a rádióállomások beszüntették adásukat.

2 óra 45 perc. Long Beach és Santa Monica között Los Angeles irányában 4000 méterig váltakozó magasságokban nem repülőgépekhez hasonló objektumok tűntek fel. Az objektumok kis csoportokba rendeződve főleg katonai létesítmények – épületek, barakktáborok, kikötő-és rakodóberendezések, olajtárolók, raktárak stb – fölött manővereztek.

3 óra 12 perc. “Los Angeles légtere pillanatok alatt kitörő vulkánhoz hasonlít” – állapította meg az összefoglaló jelentésében Dewitt vezérőrnagy, a 37. Parti Légvédelmi Dandár parancsnoka.

3 óra 12 perctől 4 óra 15 percig George C. Marshall tábornok, a vezérkar főnökéhez, F. D. Roosevelt elnökhöz intézett memoranduma szerint az “unidentified” (azonosítatlan) repülőgépekre 1430 lövést adott le a légvédelem, de egyetlen gépet sem lőttek le! (?) Viszont érthetetlen, hogy az “ellenség” bombát sehol nem dobott le és tüzet sem nyitott. Az anyagi kárt az épületekben, valamint a veszteségeket és sérüléseket a kíváncsiskodó lakosság soraiban a robbanó gránátok repeszdarabjai okozták.

A legsúlyosabb mulasztás: ha a felső vezetés az éjszakára való tekintettel eltekintett a vadászok bevetésétől az ellenség légi kötelékével szemben, úgy a hajnal beálltával dolga végezetten és veszteség nélkül a tengeri támaszpontjára visszatérő ellenséget miért nem üldözte el? A hadszíntérre irányított hajókonvojok biztonsága szempontjából tengeri támaszpontjaik felkutatása és megsemmisítése elvi fontosságú lett volna.

7 óra 30 perc:”A légiveszély elmúlt” – jelentették az újra üzembe helyezett rádióállomások.

Senki előtt nem lehet kétséges, hogy a titkos katonai hírszerzésnek az “állítólagosan támadó villogó japán fénypontokról” szóló jelentéseit a washingtoni Védelmi Minisztérium hadműveleti osztálya azonnal összehasonlította az OSS európai hadszínteréről érkezett “foo fighters” és “kraut fireballs” felbukkanásairól szóló jelentésekkel is és ez kétségkívül bizonyította a villogó fénypontok ismeretlen eredetét.

A fénypontok közeledtével a megfigyelő állomások, a sajtó és a fotóriporterek, valamint a lakosság egybehangzóan állították:az alacsony magasságban kb. 200 mérföld óránkénti sebességgel zajtalanul repülő, ködfelhőbe burkolt, motor és szárnyfelület nélküli objektumok semmiféle földünkön ismert légijárműre – helikopter, léghajó stb – sem hasonlítottak! A 351-es légvédelmi fényszórós zászlóalj szerint a csillogó, ovális testek az összpontosított fénycsóvák és a légvédelem tüzében provokatív és méltóságteljes módon parádéztak! A Los Angeles Times hivatalos fényképeinek analízise pontosan mutatja, hogy a két balra és hátra lépcsőzött alakzatban repülő test elektromágneses sugárzása (szolarizációja) a már közismert diszkosz alakú UFO-kat rejti magában. Földi repülőgépnek egy lövés is elegendő a lezuhanáshoz. Ezúttal viszont az 1430 gránátból több is eltalálta a furcsa légikötelék gépeit, de azt mégsem érte veszteség…

A Haditengerészet minisztere, Frank Knox február 25.-i sajtótájékoztatóján politikai szellemességekbe csomagolt köntörfalazással bejelentette:

“A légitámadás nem volt egyéb; mint gyenge idegzetű emberek által beindított szükségszerű légiriadó”

Az Egyesült Államok vezető világlapja, a The New York Times a témát gunyoros megjegyzésekkel így tálalta tovább:

“A bejelentett inváziós légitámadásban láthatatlan ellenségre tüzelt Los Angeles légvédelme.”

Végül a Washington irányította hírmédia tájékoztatását Henry Stimson hadügyminiszter ravasz katonai filozófiával így foglalta össze:

“Mindig jobb egy kicsit megijedni – mint eléggé nem megijedni.”

George C. Mashall
Mindezek meglehetősen egyszerű magyarázatát adhatnák a fantom kötelék támadásának éa a Los Angeles-i légvédelem hatvanhárom perces akciójának. De vajon mit kezdjünk George C. Mashallnak – Roosevelt elnök vezérkari főnökének – 1942. február 20.-án az elnökhöz, mint a hadsereg legfőbb parancsnokához intézett jelentésével? Ezt a dokumentumot 32 évvel később oldották fel a titoktartás alól.

A memorandum első részében a nem azonosított repülő objektumokat az UFO és a repülő csészealj elnevezés hiánya miatt, még Unidentified Airplanes-ként említi és leszögezi, hogy azok három órán át méltóságteljes lassúsággal repültek át Los Angeles felett, ráadásul mindezt a légvédelem zárótüzének közepette veszteség nélkül megúszták.

A memorandum második része gyerekesen együgyű magyarázattal kíván rámutatni a probléma másik oldalára, egy esetleges pánik beláthatatlan következményeinek megelőzésére. Tanulságos konklúziója a következő: A vizsgálat tovább folyik. Amennyiben az Unidentified Airplanes-k valóban azonosíthatatlanok, úgy az a feltevés látszik elfogadhatónak, hogy azok ellenséges ügynökök vezette kereskedelmi gépek lehettek azzal a megbízással, hogy zavart keltsenek, a légvédelem ütegeinek állásait felderítsék, és az elsötétítéssel a hadipar teljesítőképességét lelassítsák. Ezt a megállapítást erősíti meg operatív műveleteik különfélesége és gyorsasága, valamint az a tény, hogy még bombát sem dobtak. – G. C. Marshall vezérkari főnök.

A háború végén a washingtoni hadügyminisztérium további vizsgálata (?), a titkosszolgálatok, a katonai hírszerzés (OSS,CIC) és a japán hadvezetés titkos okmányára csak a Pearl Harbour-i rajtaütést (1941.dec. 7.) és a haditengerészet egy tengeralattjárójának (1942.február 23.-án 6.16-kor) a kaliforniai Ellwood Bankline Oil Co. telepére tizenöt percen át leadott huszonöt ágyúlövést igazolta vissza, amelyek egy fúrótoronyban okoztak jelentéktelen károkat.

A Los Angeles-i Unidentified Airplanes-ek mibenlétére az eltelt évek alatt sem sikerült kielégítő magyarázatot találni, mint ahogy a 2. világháború rejtélyes foo-fighter-eire vagy épp napjaink UFO-ira sem.

Forrás

A rejtélyes fodrász

Hogy fodrász volt-e valóban, nem lehet tudni. Tény, hogy ezt a soha fel nem derített, máig ismeretlen személyt kizárólag a frizurák érdekelték. Neki köszönhető a történelem nem is egy rejtélye. Krisztus után 69-ben három hónapig tevékenykedett a görög Milétosz városában.

- levágta a hajukat! Méghozzá úgy, hogy közben soha senki nem látta. Ráadásul az első hét után - ahogy ma mondanánk - már nemcsak a női hajra "bukott", kíméletlenül megnyirbálta a fiúk és a férfiak sörényét is. Akkoriban arrafelé a férfiak is díszes frizurát, többnyire hosszú hajat hordtak. Mígnem találkoztak a titokzatos fodrásszal, akit soha senki sem látott. Rémisztő volt, hogy nemcsak éjszaka, a lakás mélyén vagy a sötét utcán támadt áldozataira, hanem világos nappal, akár a legforgalmasabb helyen is.

Később áttért a szakáll megnyirbálására. Oxidész, a híres filozófus is akkoriban élt a városban, és egyik délben a tanítványaival a helyi Akadémosz-kertben sétálgatva éppen filozófiai kérdésekről beszélgetett, amikor Oxidész a szakállához kapott... Senkit sem láttak mellette - a szakálla felerészt mégis eltűnt! Mintha valamely hozzá nem értő személy rossz ollóval vágta volna le a férfidísz egyik felét... Hasonló eset három hónapon keresztül sorozatban ismétlődött, utána soha többé. Legalábbis ott nem. 

Másutt és más korban ismét felbukkant a Láthatatlan Fodrász. Így 1876-ban a kínai Nankingban. Sorozatban vesztette el jellegzetes copfját a legtöbb császári hivatalnok, kikötői dokkmunkás, kereskedő és koldus. Hetekig éjjel-nappal verték a gongot, hogy elijesszék a "rossz szellemet", a szentélyben illatos fát égettek a papok, és szüntelenül imádkoztak a földöntúli hatalmakhoz. Eközben a Láthatatlan Fodrász tovább garázdálkodott, naponta újabb és újabb esetet jelentettek be. A korabeli sajtó is részletesen beszámolt a titokzatos eseményről. Végül a "fodrászt" elnevezték nankingi démonnak. Aztán ahogy elkezdődött, úgy hirtelen véget is ért az egész lázálomszerű ámokfutás.

A Láthatatlan Fodrász utoljára a huszadik században bukkant fel, ha egyáltalán ugyanarról a személyről vagy erőről van szó. Az Egyesült Államokban 1900 nyarán New Yorkban száznál is több lakos vesztette el a haját éppen olyan rejtélyes módon, mint az előző esetekben. Egyre-másra jelentkeztek nők, ritkábban férfiak, azzal, hogy rejtélyes módon valaki levágta a hajukat. A levágott hajat soha nem találták meg, akkor sem, ha a sajátságos "műtétre" a károsultak lakásában került sor. Minden jel arra mutatott mindhárom korban és helyszínen, hogy az illető nem engedelmeskedik a fizika törvényeinek, láthatatlan vagy talán valamely más tulajdonságú térből (dimenzióból) "nyúl át" ide, és a két világ határán követi el csínytevéseit. 

New Yorkban egyébként több száz rendőrt állítottak rá az ügyre, még az is megtörtént, hogy néhány nagy parókát viselő, nőnek öltözött rendőrt küldtek az utcára, mintegy provokálva a "Fodrászt", de minden kísérlet eredménytelen maradt.
Azóta nem jelentkezett, ám nincs kizárva, hogy valamikor a jövőben ismét előbukkan...

Nemere István

2016. március 11., péntek

Napszárnyasok - egy műhold leírása Báruk Apokalipszisében

Azok az események, amelyek i.e. 597-ben a Közel-Keleten lezajlottak (örökösödési háborúk, lázadások és háború egy akkori szuperhatalommal, nevezetesen Babilonnal), romlásba taszították Izrael népét. Így nem csoda, hogy a Bibliában egyszerre négy prófétával is találkozunk, akik ebben az időszakban Jahve istenük nevében tevékenykedtek. Jeruzsálemben Jeremiás, Babilonban Dániel, Ezékiel és Báruk.

Ezékiel rendkívüli élményeiről Josef F. Blumrich NASA-mérnök és Hans Herbert Beier német mérnök részletes tanulmányokat készített.

Mindketten arra az eredményre jutottak, hogy az ótestamentumi próféta minden bizonnyal tanúja lehetett egy űrhajó landolásának és startolásának, amelyet aztán meglehetős részletességgel leírt kortársainak és az utókornak.

Mindenesetre elég pontosan ahhoz, hogy 2500 évvel később egy rakétamérnöknek sikerüljön rekonstruálnia az általa leírt repülő testet, és szabadalmat szereznie az űrkomp egyes részeire.

Josef F. Blumrich NASA-mérnök rekonstrukciója 

az Ezékiel leírása alapján látott UFO-ról
Báruk beszámolójában is csak úgy hemzsegnek a rejtett igazságok és a teológiailag túlzó elképzelések. Mégis mindketten, úgy Ezékiel, mint Báruk, nyilvánvalóan egy technológiailag magas szintű kultúrával történt találkozásukat írták le: Ezékiel a Földön, Báruk az űrben.

Ki volt Báruk? Ő Jeremiás titkárának nevezte magát. I. e. 597-ben Jojachin királlyal és Jeruzsálem politikai-vallási elitjével együtt, Nebukadnezár király parancsára Babilonba deportálták.

I.e. 591-ben “Isten” kinyilatkoztatta – hasonlóan, mint ugyanabban az időben Ezékielnek – Jeruzsálem hamarosan bekövetkező, végérvényes pusztulását. Ezután Báruk Babilonban megfogalmazta értelmező kánoni írását, amelyet ma is olvashatunk a Bibliában.

Ezt követően Nebukadnezár visszaküldte Bárukot a rablott templomi kincsekkel Jeruzsálembe. Ott írta meg “apokrif apokalipszisét”, a mennyei jelenéseket, amelyek nem találhatók a Bibliában (az is lehetséges, mint sok más apokrif szöveg esetében, hogy nem Báruktól, hanem egyik kísérőjétől vagy egy egészen más személytől származik; a szöveg üzenetén és tartalmán ez mit sem változtat).

Ma két változat is létezik ebből a Báruk-apokalipszisből: egy görög és egy szír. Ezekben a tanulmányokban számunkra nagyon érdekes, technikailag interpretálható részek is találhatók. Így például Báruknál látogatást tesz egy angyal, akit ő az “erő” szóval jellemez, majd így ír tovább:
  • “És ő maga mellé vett és elvitt oda, ahol a menny rögzítve van, és ahol egy áramlat volt, amit senki sem bírt átlépni, még a legtávolabbi szellő sem az összes szelek közül, amelyeket Isten alkotott. És ő maga mellé vett és elvitt az első mennyig és mutatott nekem egy hatalmas óriás kaput. És így szólt hozzám: Akkor menjünk be ezen keresztül!”


Báruk nyilván egy orbitális pályán keringő űrhajón vagy űrállomáson tett látogatást ír le, amely ott a “mennyhez van erősítve”. Helyes a megfigyelése, hogy oda még a szellőnek sincs belépése. Különösen bámulatos a szöveg következő részlete:
  • “És lám csak, egy madár közeledett a Nap felől, mint kilenc hegy, oly hatalmas. És én így szóltam az angyalhoz: Milyen madár az? És ő így válaszolt: Ő a földkerekség őre. Ez a madár elhalad a Nap mellett, és miközben kiteríti szárnyait, felfogja annak sugarait, amelyek a tűzhöz hasonlóak. Ha ugyanis nem fogná fel azokat, nemcsak az emberi nem pusztulna ki, de semmilyen más élőlény sem maradna életben. És a madár szétterítette szárnyait és én a jobb szárnyán hatalmas betűket láttam. És ezek arany betűk voltak.”


Ma nem jelent különösebb nehézséget egy ilyen “madár” értelmezése. Hatalmas műholdak és űrállomások köröznek a Föld körül, méghozzá olyan keringési pályán, amely lehetővé teszi, hogy állandó energiaforrásokhoz jussanak: napenergia által.

Az orosz ISS-modul, a Zaria. 2500 évvel ezelőtt
Báruk is hasonló látványról számolhatott be?
Erre a célra úgynevezett “napszárnyakkal” vannak ellátva, hosszú, kiterített és megtámasztott merevítőkre szerelt szolárcellákkal. Ezek begyűjtik a napsugarakat és saját energiaellátásukra hasznosítják.

A “földkerekség őrzője” talán egy műholdra vagy űrállomásra vonatkozik, amely elsősorban katonai célokat, azaz a Föld védelmét szolgálta. És a “hatalmas betűk”? A leírás elég világos. A mi műholdjainkon és űrállomásainkon is találhatók hasonló betűk: NASA vagy JPL, vagy USA, vagy USSR, vagy bármi más.

Így egyre világosabb, hogy az i.e. 590-es év körül nem csak fontos geopolitikai események játszódtak le a Közel-Keleten, hanem ezzel egyidejűleg a földönkívüli események aktivitása is világosan kimutatható.

2016. március 10., csütörtök

6 jel, hogy időben észlelhess egy zombijárványt

Egyesek azt gondolhatják, hogy ezzel a cikkel túlságosan elszakadtunk a valóság talajától, és csak legyintenek, hogy "ugyan már baromság", majd továbbgörgetnek, de ki kell, hogy ábrándítsam a kedves olvasót. Sajnos, igenis valós, ám sajnálatos módon túlságosan alulértékelt veszéllyel állunk szemben ha a mai világot figyeljük.
Eddig egyáltalán nem foglalkoztunk ezzel a jelenséggel, de a popkultúra olyannyira rászállt a témára mint légy a... kekszre~. Szóval értitek, Zotyó már úgy az arcunkba vicsorít, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Több élőhalott járvány típus van, de egy közös jellemzője mindnek van kategóriától függetlenül: Mindnek van egy kezdete. Hiába ismerünk mindenféle világvége forgatókönyvet ha a legvalószínűtlenebbnek tűnő következik be véletlenül és nem vagyunk rá felkészülve. Mindössze figyelnünk kell a jelekre, amelyek fölött a gyakorlatlan szemlélő tekintete elsiklana. Felsorolom a 6 legvalószínűbb jelet ami egy kitörésre utalhat. (Egyáltalán nem biztos, hogy nálunk következik be először, aki komolyan veszi ás ráfekszik a témára, annak érdemes főként külföldi híreket figyelni. annak megfelelően lettek megfogalmazva a pontok (fegyvertartás, a helyi média magatartása, stb))

1. Rejtélyes gyilkosságok

Esetek ahol az áldozattal fejlövés vagy lefejezés végzett. Bármikor megtörténhet: az emberek észlelik egy járvány kitörését, és a popkultúrából vett módszerek segítségével megpróbálják a saját kezükbe venni az ügyet, Hősök akarnak lenni, talán sikerül is, de a hatóságok szinte mindig gyilkosokként kezelik őket és ennek megfelelően ítélik is el őket.


2. Eltűnések

Eltűnt személyek, főleg vadonban vagy lakatlan területen. Legyünk óvatosak ha arról hallani, hogy a keresőalakulat egy vagy több tagjának is nyoma veszett. Ha a sztori a televízióba is bekerül vagy híroldalon mutatnak képet, figyeljük meg a keresőosztag tagjainál lévő fegyvereket. Ha puskával vannak felszerelve a keresők vagy csapatonként egynél több puskát visznek magukkal, akkor valószínűleg több puszta mentőakciónál.

3. Erőszakos viselkedés/elmebaj

Esetek, ahol valaki a barátaira vagy családjára támad fegyver nélkül. Igyekezzünk megtudni, hogy a támadó megharapta-e vagy próbálta-e megharapni az áldozatokat. Ha igen az áldozatok kórházban vannak-e még? Próbáljuk megtudni, hogy hunyt-e el valamelyik áldozat rejtélyes körülmények között a támadást követő napokban.

4. Zavargások, rendzavarások

Olyan esetek melyek provokáció vagy egyéb logikus indok nélkül törnek ki. A józan ész azt diktálja, hogy minden csoportosan elkövetett erőszakos cselekedetnek van valamilyen kiváltó oka, úgy mint faji feszültség, politikai események, vagy jogi döntések.
Még az úgynevezett tömeghisztéria is visszavezethető valamire. Ha ezek közül egy sem áll fenn akkor a válasz máshol keresendő.

5. Betegségből eredő halálesetek

Azokról van szó, melyek oka bizonytalan vagy felettébb gyanús. A fertőzések okozta halálesetek a száz évvel ezelőtti állapotokhoz képest ritkák a fejlődő országokban. Ezért egy új járvány kitörése mindig rendelkezik hírértékkel. Figyeljünk az olyan esetekre, mikor a betegség pontos jellemzőit nem magyarázzák meg! Szintén gyanúsak az olyan elnevezések mint nyugat-nílusi vírus, kergemarhakór, vagy a mostanában igencsak divatos ebola is. Könnyen lehet, hogy másvalamit igyekeznek leplezni vele.

6. Hírzárlat
Az itt felsoroltak közül bármelyik, ha arról hírzárlatot rendelnek el. Sok országban kemény cenzúra működik a fősodrású médiában, ott bármikor hírzárlatot rendelhetnek el egy kitörés előtt, de az internet és a közösségi kommunikáció korában az alternatív média már nem így működik.
Mikor valamit el akarnak tussolni rendszerint a fősodrású elkezdi lejáratni az alternatív médiát. Rosszabb esetben központilag törölnek bizonyos cikkeket, oldalakat, videókat, amiket nem akarnak, hogy a nyilvánosság tudtára jussanak. Ha ez megtörténik, tekintsük úgy, mintha megszólalt volna egy vészcsengő. Természetesen más oka is lehet, nem csak az élőholtak támadása, De egy olyan esemény ami ennyire elővigyázatossá teszi a kormányokat, mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Bármiről is van szó, az aligha lehet jó.


- Ha egy esemény felkeltette a figyelmünket, kövessük a róla szóló híreket míg el nem tűnnek! Jegyezzük meg a helyszínt, és mérjük fel milyen távolságra van tőlünk. Figyeljünk a hasonló vagy más, a listában szereplő incidensekre a környéken! Ha néhány napon vagy héten belül újabb esetek fordulnak elő, vizsgáljuk meg őket alaposabban! A rendfenntartó erők és egyéb kormányszervek reakciója mindig árulkodó. Ha minden újabb esetre egyre erőszakosabban reagálnak, akkor nagy valószínűséggel járványról van szó.

Őstörténetünk a hunokkal és a szkítákkal kapcsol össze bennünket!

Az oknyomozó történetírás mindenki számára megvilágíthatja hovatartozásunkat. Aki veszi a fáradtságot és megvizsgálja a magyar hagyományokat, megbizonyosodhat a felől, hogy nem vagyunk sehonnai bitangok, hanem tősgyökeres, sőt ősgyökeres nép vagyunk az emberiség történelmében. Ez a kijelentés pedig nem költői túlzás akart lenni. Alapinformációk következnek.

A saját hagyományaink meggyőztek engem arról, hogy mi, magyarok, a hunokkal kapcsolódunk össze, ha a honfoglalás előtti történelmünk és eredetünk nyomait kutatjuk.

Az olyan nem magyar források, mint amilyen többek között Josephus Flavius, 1. században élt zsidó történetíró, vagy Jordanes (vagy Iordanes) 6. századi gót származású, latinul alkotó itáliai történetíró, illetve Brémai Ádám (Adamus Bremensis) 11. századi német történetíró, teológus és földrajztudós nevével fémjelzett művek, amellett szólnak és arról tanúskodnak, hogy a magyarok sorsa a szkítákéval fonódik össze. Itt kell gyorsan megválaszolni azt, hogy régen szkítáknak nevezték a „Keletről jövő ismeretlen népet”. (A szkíta gyűjtőfogalom.)

A hun és a magyar rokonság tehát mindig is köztudott volt mind a külhoni, mind az itthoni történetírók előtt, de nem mindenki fogadta ezt el. Pontosabban az Osztrák Magyar Monarchia idején a 18. század második felétől indult el az a tendencia, amikor az önmagát „hivatalosnak” tituláló történetírás megtiltotta, elhanyagolta, illetve figyelmen kívül hagyta azokat a forrásmunkákat, amelyek ősi gyökereink feltárását, tanítását és átörökítését tűzte ki célul. Ez a megosztottság a mai napig fennáll annak dacára, hogy nincs olyan magyar szerzőtől származó középkori történeti irat, amely ne erősítené meg, hogy a magyarság a hunok rokona.


Meglátásom szerint a magyarság eredete, annak kutatása és feltárása nem sajátítható ki egyik ember számára sem, sőt, a magyarság eredetéről szóló nézetek kialakításának lehetősége minden honfit alanyi jogon megillet. Ezen túlmenően az eredetkutatás nem szorítható határok közé, értve ezalatt, hogy a filológiai szempontok mellett a néprajzi, az embertani, a szájhagyományon alapuló, a művészeti és a spirituális síkokat és vonatkozásokat is érdemes figyelembe venni. De ez csupán egy ajánlás a részemről.

Hun származásunk kérdése, ami a hun-magyar azonosságot, illetve a hunok és a magyarok meglehetősen közeli kapcsolatát takarja, a középkorban magától értetődő volt.

Indoklásként felhozható, hogy a 11-16. században a magyarokat sok helyütt Európában is hunoknak nevezték. Amúgy, ha például megvizsgáljuk a jelenkori német, a francia vagy az angol nyelvterületen Magyarország és a magyarok elnevezését, akkor ez egy csapásra világossá válik. (Ungarn, Honrois, Hungary stb.)

Középkor? Igen, a királyi krónikásaink Mátyás koráig, Antonio Bonfiniig teljesen egyértelműen vallották, hogy a magyarok hunok.

Ez egy uralmi, illetve dinasztikus folytonosságot is jelent: Atilla leszármazottja volt Árpád fejedelem.

A mondai hagyomány is megerősíti ezt, hiszen a székelyek (3000 ember) a hun nép Kárpát-hazában maradt részei a mai napig. És fordítva is igaz: Viterbói Gottfried a 12. században Atilláról a magyarok királyaként emlékezik meg.

Szent Lászlót egyebek mellett a „hunok királyának” nevezték a 11. században.

Anonymus királyi krónikás így ír a vezérekről:

„választása Pannónia földjére esett, ugyanis azt hallották, hogy Attila király földje, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott”

A Képes Krónikából idézek: „A magyarok, vagyis a hunok másodszor is elfoglalták Pannóniát”

Heltai Gáspár a 16. században erről így ír: „Az hunok, kiket mostan magyaroknak nevezünk”

J.W. Valvasor, szlovéniai tudós, történetíró, 1689-ben könyvében ezt jegyzi le „a hunok a magyarok egy népének tekintendők”, sőt ő még az avarokat is ide veszi, miként ezt teszi Paulus Diaconus a 6. században és II- Jenő pápa a 9. században.

A bizonyítékokat sorolhatnánk tovább.

Hol van itt a svindli? Hol van a történelmi fordulat?

A szemléletváltás a magyar-hun azonosság, illetve rokonság kérdésében a 18. század második felétől követhető nyomon, de egyértelművé a kiegyezés után vált. Ekkortól hivatalosan mindegy kettészakítják a nemzeti hagyományainkat és külön kezdik kezelni a magyarokat és a hunokat.

Innentől hiedelemmé degradálják a hun-magyar rokonságot és feláldozzák azt a finnugor származáselmélet oltárán.

Forrás

5 jel, amelyből megtudhatod, hogy raboltak-e már el az idegenek

Hipnózis alatt több ember is számolt be különös élményekről, amikről még csak nem is sejtette, hogy megtörtént vele. Olyanok is, akik a legkevésbé sem hisznek az idegenek létezésében – nem mintha ténykedésüket a hithez lehetne kötni – és, a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy bizony ők is áldozatul estek.

Megmagyarázhatatlan vérnyomok

A középkorú Sylvia Wineroth-ban egy napon felébredt A Gyanú, hogy az 1999-es nyáron elrabolták a kis szürkék. Úgy aludt el minden éjszaka, hogy nyakig betakarta magát, de reggelente mindig úgy ébredt, hogy a takarója felett feküdt. Ez persze lehetne simán az, hogy maga alá tornázta az éjszaka.

Ámde ezzel együtt minden reggel pici vörös pöttyöket talált a lábánál. Igen, vér volt, ellenben nem talált magán sérüléseket. Még az orvossal is megnézette magát, aki semmilyen magyarázatot nem tudott adni az esetre.

Ezért Sylvia egy rövidebb hipnózisnak vetette alá magát, hogy kiderüljön, nem csapják-e be a megérzései. Hát nem, ugyanis az idegenek rendszeres látogatói voltak és a későbbi orvosi vérvizsgálatból az is kiderült, hogy rengeteg vért vesztett az utóbbi időben, amelyet szédülés formájában érzékelt is.

Alvajárás

Az alvajárás tömegjelenség számít, amire természetesen a pszichológiának meg is van a tudományos magyarázata. De akiket már elraboltak, azok gyakran mesélték, hogy utóbb az derült ki, hogy öntudatlan állapotban egy kis éjszakai kiránduláson jártak és a családtagok sokszor elképesztő helyeken találják meg őket.

Az előbb említett Sylvia esetében is akadtak hasonló jelenségek. Fia, Brian elmesélte, hogy édesanyja hihetetlenül rémült arckifejezéssel járta végig a lakást, közben úgy dörzsölte össze a kezeit, mintha fázna, annak ellenére, hogy a házban meleg volt.

Minden éjjel a nappali szekrényébe indult a hálószobából, fia pedig próbálta visszaterelni az ágyába és közben az anyja azt motyogta: „Itt az idő, menni kell”. Aztán egyszer hagyta, hogy az anyja bemenjen a szekrényben, aki az alján kezdett matatni, mire egy kis ponton felnyitott egy kis reteszt, amiben egy kézitáska volt, indulásra készen. De hova akart menni?

Elveszett idő

Az elraboltak gyakran számolnak be az elveszett idő jelenségéről. Sokszor csak percek, de máskor akár órák is kiesnek az elrabolt emberek életéről, akár útban hazafele a kocsiban, otthon vagy bárhol.

De az extrém esetekben akár napokra is eltűnhetnek és a legváratlanabb helyeken tűnnek fel ismét, akár olyan helyen is, ahol még nem is jártak.

Sylvia ugyancsak tapasztalt ilyen jelenségeket. Elmondta, hogy egyszer az egyik régen nem látott barátnőjéhez indult, azonban csak az ajtóig jutott el. Délre indult volna ebédre, azonban 15:20 perckor ébredt fel otthon az ágyában. Hová lett az a három óra és mi történt az alatt?

Orvosi álmok

Az álmok olykor a valós eseményeket tárják fel az elraboltak előtt. Például megmutatják, hogy az valamilyen kezelés alatt állnak, amely sokszor fájdalmas és félelmetes.

Sylvia is nagyon erős, műtettel kapcsolatos rémálmokat látott, amit a gyomránál végeztek.

Semmit sem látott, sötét volt és csak suttogást hallott. Képtelen volt mozogni. Mikor felébredt elsírta magát, néha órákkal utána is fájt a hasa és többször is hányt. Máskor olyan álmai voltak, hogy a szemébe rengeteg tűt szúrtak és mikor felébredt, homályosan látott, de még a szemüvegének segítségével is.

Élénk fények

Hipnózis alatt a legtöbbször intenzív félelemről és erős, élénk fényekről számolnak be az elraboltak. Sylvia a hipnózis alatt erőteljes fehér fényre emlékezett és egy hideg műtőasztalra. Ráadásul idővel ezek a fények félelmet váltottak ki, mint amilyenek az utcai lámpák, a kivilágított plakátok, mind-mind szörnyű élményeket váltottak ki belőle és az volt az érzete, valami rossz fog történni vele.

Vérszívó lény vadászik az állatokra Kínában

Egy aprócska kínai falu lakói rettegnek. Azt beszélik, egy rejtélyes vészívó lény felelős közel 200 csirke és kacsa lemészárlásáért.

faPudong élete alaposan felbolydult, mióta valami elkezdte tizedelni a háziállatokat a környéken. Egy ismeretlen ragadozó, amiről mindenki beszél, és mindenki fél tőle.

  • A lény által hagyott nyomokból ítélve az állat négy lábujjal rendelkezik.
Talán a rejtélyes Chupacabra
tizedeli a falu állatállományát?
Egy alkalommal egy kerítést is átszaggatott, és egy hatalmas, focilabda alakú lyukat ütött rajta.


  • Ami a legkülönösebb az egészben az az, hogy a lény úgy tűnik, nem eszi meg az áldozatait, hanem csak kiszívja a vérüket.


Rengeteg madártetemet találtak, melyekben egyetlen csepp vért sem találtak, mindössze néhány apró harapásnyomot.

Az eset annyira felkavarta a helyieket, hogy a rendőri erők is elkezdtek éjjelente járőrözni a településen.



Hogy mi is lehet valójában a rejtélyes támadó, arról még csak szóbeszédek vannak. A helyiek közül többen azt mondják, hogy a környező Sanghai Vadasparkból szökött ki valami, míg mások kóbor kutyákra gyanakodnak.

Azonban a vérszívást és a különös, teljesen vértelen tetemeket ezek egyike sem magyarázza.

Forrás

2015. december 29., kedd

Cold Reading - A mentalisták technikája

Az úgynevezett Cold Reading (bár nincs bevett magyar megfelelője, szó szerint hideg olvasásnak fordítható) egy pár speciális technika használata, melynek segítségével jellemzően mentalisták, illuzionisták, jövendőmondók és médiumok képesek részletes információkat meghatározni egy másik személyről ezzel azt a látszatot keltve, hogy sokkal többet tudnak az adott témáról, mint valójában.

A technika gyakorlott használója akár minden korábbi előismeret nélkül (vö. hot reading) pillanatok alatt le tud olvasni jó néhány információt az alanyról pusztán a személy testbeszédéből, korából, ruházatából, hajviseletéből, neméből, szexuális beállítottságából, vallásából, etnikumából, műveltségéből, beszédstílusából, származásából stb..

A cold readerek (a továbbiakban „olvasók”) általában nagy valószínűségű találgatásokra építenek az adott témakörben, és folyamatosan igyekeznek leszűrni minden apró visszajelzést, hogy a jó irányban tapogatóznak-e, vagy sem. Ennek megfelelően megerősítik, kihangsúlyozzák, esetenként tovább is építik az alany által megerősített megállapításokat, illetve gyorsan témát váltanak, ha téves úton indultak el.

A bevett eljárás
Mielőtt hozzálátna a tényleges olvasásnak, a cold reader általában együttműködésre bírja az alanyt valami ehhez hasonló bevezetővel:

„Az előttem megjelenő képek néha igen homályosak, vagy olyanok, amik esetleg a számodra többet jelentenek, mint nekem. Ha hajlandó vagy segíteni, akkor közös erővel feltárhatjuk előtted a múltat és a jövőt.”

A hatásos cold reading legfontosabb eleme tehát maga az alany, aki lelkesen igyekszik valós témákhoz kötni vagy értelmezni a homályos kijelentéseket, hozzásegítve az olvasót a helyes megérzésekhez. Bár az eljárásban javarészt az olvasó beszél, valójában az alany tölti fel jelentéssel a kijelentéseket.

Miután nyugtázta, hogy az alany hajlandó együttműködni, az olvasó általában tapogatózó megállapításokkal vagy kérdésekkel kezd a lejjebb olvasható technikák valamelyikének segítségével. Ezekre az alany valamilyen visszajelzést ad a reakcióival, akár szándékosan, verbálisan, akár önkéntelenül nonverbálisan, melyekből az olvasó tovább építkezhet vagy korrigálhat. Az alany (és az esetleges avatatlan megfigyelők) számára úgy tűnhet, hogy a megállapítások az olvasótól származnak, holott a legtöbb ezekre vonatkozó információt az alany adta. Az olvasó csak becsomagolja ezeket, az apró nyomokat felerősíti, kihangsúlyozza, azt a látszatot keltve, hogy ő volt az, aki ezeket „meglátta”.

A legapróbb nyomok, mint például az arckifejezés vagy testtartás megváltozása is jelezheti, hogy az adott próbálkozás talált-e vagy sem. Ha az így szerzett információkat titkon szerzett tudással is ötvözik (hot reading), akkor az olvasó komolyan zavarba ejtheti az alanyt a misztikus tudásával. Mivel az idő zömében az olvasó a sikeres találatokat fejti ki vagy nyomatékosítja, és viszonylag hamar odébbáll a téves nyomokról, az alanyban azt a benyomást keltheti, hogy sokkal többet tud az érintett témákról, mint egy átlagos idegen.

Egyéb technikák

Az egyik legismertebb könyv a cold reading technikákról a The Full Facts Book of Cold Reading című kiadvány, melyet a híres brit illuzionista, Ian Rowland írt. Ebben a könyvben több mint húsz különböző technikát taglal, úgymint a „szivárványtrükköt” (Rainbow Ruse), a „finom hízelgést” (Fine Flattery) vagy a „Barnum-hatást”.

A különböző kiegészítők használata, mint például az alany tenyere, tarotkártyák, rúnák és egyéb jövendőmondó eszközök, nagyban hozzásegíthetik az olvasót, hogy elérje a kívánt hatást, miszerint ő nem az alany jelzéseiből, hanem valami misztikus, természetfeletti forrásból meríti a tudását.

„Én csak a kártyákat olvasom. Én csak egy felsőbb hatalom csatornája vagyok. Magam sem tudom, hogy működik.”

Az olvasó csak hosszú gyakorlás után sajátíthatja el ezeket a képességeket. A legjobb módszer kezdőknek, ha némán figyelnek idegen embereket, és a képzeletükben próbálnak olvasni nekik a látottak alapján.

A sörétes puska technika


A „sörétes puska” (angol Shotgunning) egy gyakran használt cold reading-technika, amit többek között a televíziós illuzionisták és médiumok használnak előszeretettel. A médium vagy olvasó nagyon általános dolgokkal kezdi a beszédet az egész közönség felé. A jelenlévők között szinte biztosan lesz valaki, akire teljesen vagy legalább részben illenek az elhangzottak. Az olvasó figyeli a nézők reakcióit (különös tekintettel a testbeszédre), és folyamatosan szűkíti a témát, melyekre pozitív visszajelzés érkezett. Gyakran érzelmi reakciókat kiváltó kijelentésekkel dolgozik, ami megkönnyíti a szűrést.

Ezt a technikát a sörétes puskáról nevezték el, mivel az sok apró sörétet lő ki, melyek közül néhány célt talál, néhány pedig nem. A kellően nagy számú közönségből is biztosan lesz egy-két találat: például egy idősebb hozzátartozó elvesztése vagy egy gyakori nevű ismerős.

A sörétes puska technika használata során ilyen homályos kijelentések hangozhatnak el:

„Szívproblémákat látok egy férfi hozzátartozónál, valaki apjánál, nagyapjánál, esetleg nagybácsijánál vagy unokatestvérénél… Határozottan érzem a mellkasi fájdalmat a családja férfiágán.”

„Egy nőt látok, aki nem vérrokon. Valakit, aki a közeledben volt, amikor felnőttél. Egy nagynéni, édesanyád egyik barátnője, esetleg mostohaanya. Fekete foltot látok a mellkasában… tüdőrák, szívbaj, mellrák…”
„Egy idősebb férfit látok az életedből, aki szeretné, ha tudnád, hogy bár sok nézeteltérésetek volt az életben, ő mindvégig szeretett.”

A Forer-hatás vagy Barnum-hatás

A Barnum-hatást P.T. Barnumról, egy amerikai showmanről nevezték el. Az ún. Barnum-állítások olyan kijelentések, amelyek személyesre szabottnak vannak beállítva, ám rengeteg emberre igazak. Bár látszólag konkrét és részletes információk vannak bennük, a megfogalmazás gyakran nyitott, hogy az alanyoknak a lehető legnagyobb mozgásterük maradjon a testre szabott értelmezésre. Kimondottan azzal a céllal készültek, hogy az alanyokból előhozzák az azonosuló reakciókat. Ezeket az állításokat hosszabb és kifinomultabb fejezetekké lehet bővíteni, azt a látszatot keltve, hogy rengeteg információnk van az alanyról. A hatásmechanizmus elsősorban az alanyok azon igyekezetére épül, amellyel próbálják kitölteni a részleteket az általános szövegben, illetve hogy kapcsolatokat keresnek az elhangzott szöveg és a saját életük között. (Gyakran az egész életüket lepörgetik a fejükben, hogy megtalálják ezt a kapcsolatot, és közben ha kell, többféleképpen is újraértelmezik a mondatokat, hogy alkalmazható legyen rájuk.)

Egy tehetséges vagy kellően erőszakos cold reader akár bele is beszélheti az alanyba, hogy az elhangzott mondat valamilyen vonatkozásban igaz rá. Van, hogy elegendő többször elismételni, hogy ismerjék be az összefüggést. Néha pedig az a célravezető, ha alanyt hibáztatják, hogy valószínűleg nem gondolkodik elég erősen, vagy elfojt valamilyen fontos emléket. A cél minden esetben az, hogy alany megadja magát, és kösse valami valós vagy megtörtént eseményhez az elhangzottakat.

A Barnum-állítások néhány példája:


„Úgy érzem, néha bizonytalan vagy. Főként olyan emberek között, akiket nem ismersz.”
„Van egy doboz valahol a házadban, tele vegyes fényképekkel.”
„Volt egy vízzel kapcsolatos baleseted még gyerekkorodban.”
„Problémáid vannak egy baráttal vagy hozzátartozóval.”
„Édesapád hasi vagy mellkasi betegség miatt hunyt el.”


Ami az utolsó kijelentést illeti, amennyiben az alany kellően idős, az édesapja már nagy valószínűség szerint elhunyt, valamint az állítás rengeteg lehetséges halálozási okot magába foglal, mint például szívproblémákat, tüdőgyulladást, cukorbetegséget és a legtöbb rákot, melyek nagyjából le is fedik a halálos betegségek zömét.

Warm reading

Az ún. warm reading (meleg olvasás) technikát a hivatásos mentalisták, médiumok vagy akár csalók használják. Míg az ún. hot reading (forró olvasás) előzetesen megszerzett tudást használ, a cold reading pedig a fentebb bemutatott általános feltevéseket és következtetéseket, melyeket a helyszínen von le az olvasó, a warm reading technika a Forer-hatás okos használatára épít.

Ha ezeket a pszichológiai trükköket ügyesen használja, a mentalista, médium vagy csaló azt a benyomást keltheti, hogy valamilyen természetfeletti adottságokkal rendelkezik. Valójában azonban az elhangzott állítások az emberiség 99%-ára igazak, nemtől, kortól, világnézettől, kultúrától vagy nemzetiségtől függetlenül.

A szivárványtrükk

A szivárványtrükk egy sajátosan megfogalmazott állítás, amely egy időben ruházza fel az alanyt egy bizonyos tulajdonsággal vagy személyiségjeggyel, valamint annak ellenkezőjével. Egy ilyen kijelentéssel a cold reader lefedhet minden eshetőséget, és úgy tűnhet az alanynak, mintha egy pontos következtetést vont volna le, holott az ilyen szivárványmondatok homályosak és gyakran ellentmondásosak. Ez a technika bátran alkalmazható, mivel a személyiségjegyek úgysem számszerűsíthetők, valamint a legtöbb ember az élete során már biztosan átélte egy adott érzelem mindkét oldalát.

Néhány példa ilyen mondatokra:

„Általában optimista vagy és vidám, ám volt idő az életedben, amikor nagyon zaklatott voltál.”
„Nagyon kedves és megértő ember vagy, de ha valaki visszaél a bizalmaddal, mély haragot érzel.”
„Úgy érzem, legtöbbször visszahúzódó és csendes vagy, de ha olyan a hangulatod, könnyen a figyelem középpontjába kerülsz.”


A cold reader sokféle tulajdonság közül választhat, kigondolja az ellenkezőjét, és összeköti a kettőt egy kellően homályos vagy általános mondatba különböző kitételekkel, úgy mint idő, kedv, lehetőség stb.

Előadóművészek hozzáállása

A bűvésztársadalom mentalista ágazata elfogadja az ilyen „olvasásokat”, ameddig azok szigorúan csak művészi szórakoztatásként vannak beállítva, és az előadó nem állítja, hogy természetfeletti erőkkel bír.

Néhány előadóművész őszintén bevallja, hogy a cold reading technikát használja. Lynne Kelly, Kari Coleman, Ian Rowland és Derren Brown mind így tettek, amikor privát jövendőmondó vagy nyílt halottidéző szeánszokat tartottak, mintha igazi médiumok lennének. Csak miután megkapták a nekik járó tapsot és elismerést, akkor fedték fel, hogy egyáltalán nem volt szükségük természetfeletti hatalomra az előadásukhoz. Elegendő volt a pszichológia, az emberi természet és a cold reading alapos ismerete.

Az Elme trükkje (Trick of the Mind) sorozat egy epizódjában Derren Brown bemutatta, hogy milyen könnyen is manipulálhatók az emberek a cold reading technikával. Ehhez Bertram Forer híres kísérletét használta fel, ami a személyes megerősítés téveszméjét használja ki.

Tudattalan cold reading

Karla McLaren, egy korábbi New Age spiritiszta így fogalmazott:

„Sokáig nem is tudtam, hogy egyfajta cold reading technikát használtam a saját praxisom során, és soha nem is szándékoztam bárkit is becsapni. Egyszerűen csak elsajátítottam a technikát a kulturális szűrőn keresztül.”

McLaren továbbá azt is megállapította, hogy mivel nagyon jó megfigyelő volt, könnyen kitalálhatta, milyen problémákat is hoztak magukkal az alanyai a szeánszokra. Hogy csökkentse eme szokatlan jártassága hatását, és elkerülje a felsőbbrendűség látszatát, a megfigyeléseit inkább kérdések formájában közölte, mintsem tényekként nyilatkoztatta ki. Később észrevette, hogy ez az – eredeti szándéka szerint – udvariassági gesztus lehetőséget adott neki, hogy a reakciók alapján még jobban elmélyüljön az olvasásban, és még pontosabb információkhoz jusson.

Miután valaki már túl van több száz olvasáson, a képességei odáig fejlődhetnek, hogy maga is elhiszi, hogy képes gondolatot olvasni, és nem biztos benne, hogy a sikerük kulcsa a pszichológia, a megérzés vagy valami misztikus képesség. Ezt a pontot néhány szkeptikus „a természetfeletti csábításának” nevezi. Milbourne Christopher, „mágiatörténész” és okkult nyomozó rámutatott, hogy ettől a ponttól akaratlanul is áteshetünk az értelem és racionalitás oldaláról az okkult hitek felé.

Filmes ábrázolások

-Óz, a csodák csodája (1939). Marvel professzor (Frank Morgan) cold és hot reading technikákat is alkalmaz Dorothyn (Judy Garland), hogy rávegye a hazatérésre.

-A sarlatán (Nightmare Alley) (1947). Az egykori mutatványos és kezdő szektavezető, Stanton Carlisle (Tyrone Power) egyéb mentalista trükk mellett cold reading technikát is használ, hogy meggyőzze az embereket, hogy képes kommunikálni a holtakkal. Bár a technika megjelenítése meglehetősen ügyetlen, a filmben nevén nevezik a cold readinget. A film William Lindsay Gresham azonos című regénye alapján készült.

-Páratlan prédikátor (Leap of Faith) (1992). A film elején a címszereplő prédikátor és hamis gyógyító Jonas Nightengale (Steve Martin) cold reading technikával beszéli le az őt leállító járőrt a bírságolásról.

-Vagányok – Öt sikkes sittes (Hustle) (2005 – sorozat). A sorozat egyik epizódjában Albert Stroller és Danny Blue a cold reading segítségével akar rászedni egy áldozatot.

-Psych – Dilis detektívek (2007). A sorozat főszereplője a cold reading segítségével elhiteti a nyomozókkal, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezik, holott csak a logika és az éles esze segíti.

-A mentalista (The Mentalist) (2008 – sorozat). A főszereplő korábban a cold reading technikával médiumnak adta ki magát, ám a sorozatban különböző bűnügyek kinyomozása során kamatoztatja ezt a képességét.

/wikipédia/

2015. október 25., vasárnap

A Szabadkőműves titkosírás

Nem valószínű, hogy igazi szabadkőművesek bármikor is az úgynevezett szabadkőműves titkosírással próbálták volna kódolni titkos üzeneteiket. Miért vonható ez kétségbe? Mert ez a titkosírás - még akkor is, ha grafikus jelekből áll - egyszerű behelyettesítéses titkosírás, egy betűnek egyetlen kódjel felel meg, nagyon könnyű megfejteni, komoly ember a 18. században már nem hihette, hogy fontos titkokat erre az eszközre bízhat.

A titkosírást eredetileg pigpen néven emlegették, mert a pontok úgy helyezkednek el a rácsvonalak közt, mint a disznók a karámban. A rendszer végtelenül egyszerű, bár több változata is fennmaradt. Az ábécé betűit kiismerhető rendben elhelyezzük két-két egymást metsző rácsvonal metszeteiben, és minden betű helyett azt a rácsvonal metszetet rajzoljuk le, amelyben található. Minthogy így csak az első 9 betűhöz rendeltünk grafikus jelet, a második 9 betűt ugyanígy helyezzük el, de minden "karámba" egy pontot is teszünk. Az ábécé utolsó betűi esetében pedig két pontot teszünk, vagy pedig - és itt térnek el egymástól az egyes verziók - a betűket ferde vonalak közé helyezzük.


A módszer általam ismert legkorábbi előfordulása éppen a magyar Mátyás királyhoz köthető. Mátyás egyik leveleskönyvében, amely a királyi kancellária 1460-as és 70-es években kibocsátott leveleit tartalmazza, a pigpen rendszer táblázatára lelünk, valamint – hogy a szöveg írója, valószínűleg Janus Pannonius, bemutassa a rendszer működését – egy háromszavas rejtjelezett szövegre: MATIAS SEX HUNGARIAE (helyesen: Matias rex Hungarie). Sajnos a kódex első, százhúsz évvel ezelőtti leírása óta komoly sérüléseket szenvedett, a titkosírást is tartalmazó kötéstáblája nem maradt meg, így csak egy 1891-es cikkből tudjuk, hogy valaha ott szerepelt benne a pigpen.

A következő századokban alaposan elterjedt a módszer: Magyarországon - pontosabban Erdélyben - alkalmazta Haller Gábor a naplójában, valamint Mednyánszky Jónás is II. Rákóczi Györgynek küldött leveleiben:


A pigpen használata az előbb részletezett sérülékenységéből fakadóan a legkevésbé sem tartozott a biztonságos módszerek közé.

Azonban bizonyos fokig mégiscsak jogos, hogy a szabadkőművesekkel hozták összefüggésbe. Ha nem is a legnagyobb titkaikat bízták a pigpenre, de szimbolikájukban fontos szerepet játszott. Jó példa erre az a New York Trinity Churchyardjában található sírkő, amelyen az 1794-ben meghalt James Leeson neve olvasható.


A sírkövön található jelsorozat így néz ki:
Jelkulcsa pedig így:

Az olvasóra bízom, hogy az enigmatikus üzenetet megfejtse: a leggyorsabb kommentelő legyen kedves megírni a megoldást. Amint Louis Kruh titkosírás-történész régen kimutatta, néhány tömbbel odébb, New York városának legrégibb középületének, a St. Paul's Chapelnek temetőjében egy másik sírkő (ezúttal az 1796-ban elhalálozott James Lacey kapitányé) egy kissé eltérő kódábécével ugyanezt az üzenetet hordozza:
A jelkulcs:

Aki az előzőt nem tudta megfejteni, most ugyanazt az üzenetet próbálhatja feltörni a némileg eltérő kóddal.

Mindkét sírkő tulajdonosáról tudható, hogy new york-i szabadkőműves páholyokban játszott szerepet. Az azonban nem valószínű, hogy sírkövükön ők vagy örököseik titkolózni szerettek volna. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a szabadkőművesekkel összefüggésbe hozott jelrendszer használata egyfajta nyílt elköteleződést jelentett, a könnyen megfejthető üzenet pedig nem a tanult kódtörőnek, hanem az átlagos temetőlátogatónak szólt.

/kripto.blog.hu/

Kik voltak a madárcsőr álarcos pestisdoktorok?

Az 1520-as években kitört pestisjárvány milliókkal végzett Európában. A legbátrabb emberek közül kerültek ki a pestisdoktorok, akik nem minden esetben voltak végzett orvosok, mint ahogy Nostradamus is csak a járvány elvonulta után fejezte be az egyetemi tanulmányait.

A pestisdoktor feladata valójában nem is a gyógyítás volt, hiszen a pestist nem tudták gyógyítani, hanem a higiéniai intézkedések, a járvány megfékezése, a tanácsadás, és a betegek szervezetének erősítése, illetve a hitük megerősítése, miszerint képesek legyőzni a betegséget saját szervezetük erejével. Nostradamus a pestis járvány kitörésétől egészen a végéig dolgozott a járvány sújtotta területeken, tanácsokat adott a helyi hatóságoknak abban, milyen gyorsan égessék el a halottakat, milyen illatos füveket égessenek, hogy elnyomják a járványt, milyen higiéniai intézkedéseket vezessenek be a továbbterjedés megakadályozása érdekében.


A pestisdoktorok jellemző öltözékét is egészen biztos, hogy viselte, hiszen túlélte a járványt. Ez a ruházat nagyon érdekes, mai szemmel szinte horrorisztikusnak nevezhető, leginkább a madárcsőrszerű arcvédő miatt, melynek szemnyílását üveggel fedték, és fertőtlenítő hatásúnak vélt balzsamokat, gyógynövényeket (főleg fokhagymalevelet) tartalmazott.

Az öltözék részét képezte egy olajokba és gyógyporokba áztatott ing, amire még bokáig érő csuklyás szattyánbőr kámzsát és széles karimájú kalapot, ezenkívül kesztyűt és bokáig érő cipőt húztak. Ez a viselet is a higiéniát szolgálta, reményeik szerint hermetikusan elzárta az utat a fertőzés elől.

Tudni kell, ahhoz, hogy valaki ezt a ruhát nyáron, a legnagyobb hőségben viselje, nem csak türelemre, hatalmas akaraterőre, de nagyon erős szervezetre is szüksége volt. Nostradamus a járvány végéig dogozott a legvégzetesebb területeken ebben az öltözetben, és nem betegedett meg, sőt, csodadoktornak hitték, és hírnevét alapvetően pestisdoktori működésével alapozta meg.


nokorszak.hu