115-ös elem - Az idegen járművek meghajtása

A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT, HOGY MEGÉRTSÜK
 A GRAVITÁCIÓ IRÁNYÍTÁSÁT

A 115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülőgépeket gyártani, amelyek képesek a gravitáció és a tér-idő manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése, amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetőségek meghatározásában. Ennek a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs "A" hullám annyira bőséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb, stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs "A" tér veszi körül a gravitációs "B" mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.

A gravitációt irányító rendszer kulcsa

A Földön semmilyen természetesen előforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az atom kerületén kívül csak elenyésző, ennek ellenére elérhető és van amplitúdója (rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz, felerősíthetjük, mint ahogyan felerősítjük a többi elektromagnetikus hullámot.

Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerősítik, majd egy kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idő torzulást létrehozva ami az űrutazáshoz szükséges.

Ez a felerősített gravitációs A hullám olyan erős, hogy az egyetlen természetben is előforduló gravitáció, ami ilyen mértékű torzulást tudna létrehozni a tér-időben a fekete lyuk.

Addig erősítünk egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmű tér-időben.

Átalakítás

Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különböző atommagot tudunk egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elemből egy másik, nehezebb elemet hoztunk létre.

Példaként, a nyolcvanas évek elején a németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett bombázniuk a cél elemet, hogy előállítsanak egyetlen atomot a 109-es elemből. Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövőben a 248-as Curium, 48-as kálciummal való bombázásával előállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák (azonos rendszámú és tömegű atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.

Az elem stabilitását az az idő határozza meg, amíg az elem létezik, mielőtt lebomlana. Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik, szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit a Geiger számláló érzékel.

Idegen jármű

Az S4-nél lévő idegen járműben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévő ábrán látható.

1999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT 11:52 UK
Sci/Tech
Új, szupernehéz elemet hoztak létre Ólom és kripton ütközésével új elemek jönnek létre
BBC News Online Science Editor Dr David Whitehouse

Két új "szupernehéz" elemet hoztak létre, ólom atomok másodpercenként 2 trillió, energiával töltött kripton atommal való bombázásával.

11 nappal azután, hogy a tudósok elkezdtek dolgozni az Egyesült Államokbeli Lawrence Berkeley National Laboratóriumban, csak három 118-as rendszámú atomot
sikerült létrehozniuk. Ezek 118 protont és 175 neutront tartalmaztak atomonként az atommagban.

Az új elemek szinte azonnal 116-os elemmé bomlottak, ami nem volt hosszú életű. De arra a rövid időre csak ez a három atom volt ami valaha létezett a Földön, ezekből az elemekből. (ez persze kétséges)

Ken Gregorich, nukleáris vegyész, aki a felfedező csapat vezetője volt, elmondta: "A nem várt siker, hogy előállítsuk ezeket a szupernehéz elemeket egy egész világot tárt elénk hasonló reakciók használatával: új elemek és izotópok."

Az Amerikai Energiaügyi Bizottság képviselője Bill Richardson kommentálja: "Ez a meghökkentő felfedezés betekintést enged az atommag struktúrájának további részleteibe"

Nem stabil kombináció

Az atomok egy központi atommagból állnak, amit egy elektronfelhő vesz körül. Az atommag protonokból és neutronokból áll.

De nem minden neutron-proton kombináció stabil. A természetben az urániumnál - 92 proton és 146 neutron - nehezebb elem nem található.

A tudósok nehezebbeket is elő tudnak állítani két nagy atommag összeütköztetésével, majd reménykednek, hogy egy újabb, nehezebb atommagot képeznek egy rövid időre.

Az egyik legjelentősebb szempontja az új elemeknek, hogy a lebomlási folyamatuk megegyezik azzal a feltételezéssel, amely egy "stabil szigetet" jósolt azoknak az atomoknak, amelyek körülbelül 114 protont és 184 neutront tartalmaznak.

"Átugrottunk az instabilitás tengerén a stabilitás szigetére, amit a feltételezések a hetvenes évek óta jósoltak." mondta Victor Ninov, magfizikus. O írta az első beszámolót a felfedezésről, amit a Physical Review Letters-nek küldött el.

Atomstruktúra

A szintetikus elemek általában rövid életűek, de a tudósok számára értékes betekintést nyújtanak az atommagba. Továbbá lehetőséget adnak az urániumnál nehezebb elemek kémiai tulajdonságainak vizsgálatára.

I-Yang Lee, a Lawrence Berkeley National Laboratóriumban lévő atom-ütköztető tudományos vezetője elmondta: "Ezen két szupernehéz elem felfedezésével világossá vált, hogy a stabilitás szigete elérhető."

"Ráadásul hasonló reakciókat felhasználva más elemeket és izotópokat állíthatunk elő, ezzel biztosítva egy gazdag, új területet az atommag tulajdonságai kutatása terén."

Gyors munka

A 118-as elem a másodperc ezred része alatt lebomlik alfa-részecskét sugározva magából, maga után hagyva egy izotópot a 116-os elemből, ami 116 protont és 173 neutront tartalmaz.

Ez a származékelem is radioaktív, és alfa-bomlással a 114-es elem izotópjává bomlik.
A közelítő alfa-bomlások egészen a 106-os elem eléréséig folytatódnak.