Először talán egy rég megszüntetett vasútvonal képe rajzolódhat ki előttünk a láttukra, ahonnan kiemelték az acélsíneket. Alaposabban megvizsgálva a talajt, hamar rájöhetünk, hogy a vájatok nem igazán lehettek sínpályák, mert a nyomtávolságuk sínpályánként is, sőt, egyetlen pálya folyamán is változik.
A szomszédos Gozo szigetén 150 méterrel magasodik a tenger föl Ta'Cenc sziklafala. Az őskori romok között rejtélyes, kettős barázdákat véstek a kemény sziklába. A hasonló nevű luxusszálló melletti területen, hol nagyjából párhuzamosan, hol egymást keresztezve futnak a 70cm mély, felül 50cm széles, lefelé keskenyedő nyomok. Némelyikük egyenesen a szikla pereméig fut, majd ott eltűnik a mélyben. Az egyik verzió szerint Kr. e. 2000 körül szállításra alkalmas utak, szekérnyomok lehettek, bár a rengeteg éles kanyar ellentmond e feltételezésnek. A teóriák között szerepel egy újfajta, kőből készült golyóscsapágyakon gördülő jármű, esetleg naptárak, vízvezeték-hálózatok, vagy egy másik elmélet szerint nem elképzelhetetlen, hogy egy spirituális kultusz része volt.
A szigeten több helyütt is láthatóak ilyen vagy ehhez hasonló sziklába vájt szabályos mélyedések, melyek leginkább valamiféle járműnyomokra emlékeztetnek, néhol még a szakadékon is túl futnak, egyenesen a tengerbe, ahol folytatódnak! A víz alatti pályák még akkor jöhettek létre, amikor a tenger szintje még jóval alacsonyabb volt a mainál, így a szárazföld nagyobb területre terjedt ki. Klímakutatók megállapították, hogy Kr. e. 9500 körül lassú klímaváltozás következett be, az északi jégmezők olvadni kezdtek, ami özönvízszerű jelenséget produkálhatott a Földközi-tenger medencéjében is, elsüllyesztve az alacsonyabb területeket. A közeli Szicílián szintén felfedezhetők ilyen mély bevágások, mintha csak ott folytatódnának, átszelve a tengert!
Ilyen „keréknyomok” Európa más területein is felbukkantak már, tovább izzítva a vitát e tárgyban.
/repeta.hu/
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése