Időutazás - képzelet vagy valóság? - 1.rész

A szellemek létezésén kívül rengeteg olyan kérdése van az emberiségnek, melyekre talán soha nem fog biztos választ adni. Ilyen az ufók létezése, a túlvilág létezése és persze az időutazás kérdése. Sok hollywoodi rendező és irodalmár játszott már el azzal a gondolattal, hogy milyen lenne keresztül-kasul utazni az időben, egy pillantást vetni Kleopátrára vagy utazni a 4-es metrón. Bármilyen megdöbbentő is, a tudósok szerint fizikailag lehetséges az időutazás, igaz, a tudomány mai állása szerint csak a múlt irányába és technológiailag még megoldhatatlan. Vagyis az időutazás nem csak misztikum, tudományosan megoldható művelet, csupán az emberiség még nem fejlett rá – bár a jelenlegi lehetséges megoldások olyan körülményeket igényelnek, melyek szerint egy jó ideig nem is lesz elérhető a kaland senki számára, arról nem is beszélve, hogy sokak szerint ha lehetséges is lenne, morális okokból még a legmegbízhatóbb szakemberek számára sem engedélyeznék azt.

Vannak emberek, akik mégis megoldották a dolgot, bárminemű tudomány vagy feketelyuk nélkül. Önjelölt időutazók, akiknek történetei mesések, mégis van bennük valami hihető és valami hátborzongató. Elolvasva a történeteket akár jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: vajon az időutazás ezekben az esetekben valóban csak képzelet, vagy igazi, vérbeli valóság?

Repüljünk a jövőbe!
1935-ben a Brit Légierő pilótája, Sir Victor Goddard megdöbbentő élményt élt át Hawker Hart repülőgépén. Goddard a skóciai Edingburghből tartott az angliai Andoverbe, mikor úgy döntött, hogy átrepül Dremen, mely akkoriban egy elhagyatott repülőpálya volt. A területet benőtte a gaz, a hangárok romjai darabokban hevertek szerteszét, ahol pedig egykor repülőgépek parkoltak, most tehenek legelésztek. A szomorú látvány után Goddard repült tovább Andover felé, mikor is egy bizarr viharba keveredett. A felhők barnás-sárgák voltak, beléjük repülve pedig a nagy szél miatt a pilóta hamarosan elvesztette irányítását a gép felett ami spirális formában kezdett el forogni. A viharból Goddard olyan hirtelen keveredett ki, amilyen gyorsan belekerült. Mikor végre újra napfényt látott, a pilóta észlelte, hogy a vihar nemes egyszerűséggel megfordította a gépet és újra az elhagyatott Dremen felé tart. Ami viszont hirtelen egyáltalán nem volt elhagyatott. Goddard elmondása szerint a repülőtéren három gép is állt, melyek színe valamiért sárga volt az akkor megszokott szürke helyett. A hangárok teljesen épen álltak és vadiújnak tűntek, a helyszínen pedig nyüzsögtek a Légierő munkásai, akik nem a megszokott barna, hanem furcsán kék munkaruhában voltak – ami Goddard szerint igazán furcsa volt, hogy bár alacsonyan repült, látszólag senki nem vett tudomást jelenlétéről. Hazaérve, elmesélve történetét, senki nem hitt neki. Négy évvel később 1939-ben a Brit Légierő újjáépítette a dremeni repülőteret: ebben az időszakban festették le sárgára a repülőgépet és a munkások is új ruhát kaptak: a légierő barna helyett akkortól kezdve kék munkaruhával örvendeztette meg dolgozóit. Lehet, hogy Goddard a viharban hirtelen négy évet előreutazott az időben? Az adatok őt igazolják…

Ne lépj a 17-ik századba!
A következő történetet Dr. Raul Rios Centeno, paranormális aktivitással foglalkozó professzor osztotta meg a nagyérdeművel egy 30 éves pácienséről. A hölgy egy renkdívül súlyos betegséggel érkezett hozzá: hemiplegiával, melynek során az emberi test fele teljes egészében lebénul. A nő különös körülmények között betegedett meg, tragikus hirtelenséggel: “Markahuasi egyik táborában kempingeztünk a barátaimmal. – Markhausi fontos erdőség, a perui Limától 35 kilométerre – Késő éjszaka keltünk útnak, hogy felfedezzük az erdőt. A túra közben láttunk egy kis kunyhót, amiben furcsa zene szólt. Odamentünk és én bekukkantottam az ablakon. Egy csoportnyi táncoló embert láttam, akik 17-ik századi ruhában táncoltak. Bár ahogy közeledtem, valahogy egyre hűvösebb lett a levegő, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Be akartam lépni az ajtón, de a barátnőm kirántott, hogy inkább ne menjek be. Akkor a testem fele már a kis kunyhóban volt. Ebben a pillanatban bénult le a hölgy. A vizsgálatok szerint a hölgy agyának egyik fele nem funkcionál rendesen. Az EEG vizsgálat szerint olyan, mintha az agyat egy abnormális elektronikus feszültség érte volna. Talán a dimenzióváltás viselhette meg a nő testét?

A múlt főútja
Egy magát csak L.C.-ként identifikáló üzletember és társa, Charlie 1969-ben egy megmagyarázhatatlan dolgot éltek át Abbeville-ben, Louisiana államban, a 167-es főúton. Miközben az elhagyatott úton vezettek, lassan de biztosan beértek egy távolban lévő, rendkívül lassan haladó antik autót. A két férfit lenyűgözött a majd 30 éves modell látványa, mely teljesen újnak tűnt, gyönyörűen volt karban tartva, ráadásul rendszáma még 1940-ből volt datálható. Azt hitték, hogy az autó valamilyen, a közelben megrendezett antik autóshowból való. Miközben lassan lehagyták a szépséget, kicsit lelassítottak mellette, hogy jobban megnézhessék. Az öreg autó vezetője is tartogatott meglepetést: az autót egy fiatal hölgy vezette, akinek ruhája, sminkje és frizurája is a negyvenes éveket idézte. A hölgy egy gyerekkel utazott és mivel rendkívül feldúltnak és idegesnek tűnt, a két férfi átkiabált, hogy nincs-e szüksége segítségre. A nő bólogatott, mire L.C. és Charlie megkérték, hogy álljon le az út szélére. Ekkor lehagyták az autót, hogy ők is le tudjanak parkolni. Mikor viszont hátrapillantottak az előzés után, az autó teljesen eltűnt. Körülöttük csak kietlen terület volt, elágazás pedig nem volt a közelben. Miközben a két férfi megdöbbenten kémlelte a tájat magyarázatot keresve, feltűnt egy másik autó is, amelyik ugyancsak leparkolt és egy meglehetősen összezavarodott úr szállt ki belőle, azt kérdezve, a két üzletembertől, hogy mégis mi történt azzal az antik autóval, ami mögöttük volt, mert a távolból úgy tűnt, hogy az egyszer csak felszívódott a levegőben…

Mivel (a hivatalos tudomány állítása szerint -a szerk.) biztos technika még nincs az időutazásra, egy hetet úgy néz ki még várnatok kell a következő izgalmas történetekig. Addig is megéri elmélkedni azon, hogy hol a hiba ezekben a történetekben… Egyáltalán van-e hiba ezekben a történetekben? Vajon tényleg olyan elképzelhetetlen az elképzelhetetlen?

/Mosaic Online/

2 megjegyzés :

  1. Idô anomáliák aszem eme esetekre lehet ez a kifejezés.....

    VálaszTörlés
  2. A repulo esetebe egyszeru a magyarazat. A mult a magnoszalag rogzitett resze, meg a jovo a meg meg nem tortent, de mar eldontott esemenye. Fogalmazhatunk ugy is, hogy a terulet karmaja.
    A masodik tortenet a most idosik rezges hullamjara vetitheto ki. Athangolodott ezert mar nem felel meg a jelen rezgesenek.
    A harmadik eset amojan kronovizor jellegu. A mult esemenyere rezonal. Megmasithatatlan, serthetetlen. Akkor valna igazan erdekesse, ha leirast lelnenk abbol a korbol ugyanere az esemenyre, akkor viszont ugyanaz mint az elso.

    VálaszTörlés