2011. december 19., hétfő

A máltai keréknyomok

Máltán, a Nagy-szigeten a Dingli-sziklákon találjuk a Clapham Junction-t. A név a rejtélyes bronzkori keréknyomokat takarja, és a britek nevezték el találóan így egy londoni vasúti kereszteződésről, hiszen több sínpályának tetsző barázdavágás fut, és találkozik a sziklás talajon, magasan a tenger felett.

Először talán egy rég megszüntetett vasútvonal képe rajzolódhat ki előttünk a láttukra, ahonnan kiemelték az acélsíneket. Alaposabban megvizsgálva a talajt, hamar rájöhetünk, hogy a vájatok nem igazán lehettek sínpályák, mert a nyomtávolságuk sínpályánként is, sőt, egyetlen pálya folyamán is változik.

A szomszédos Gozo szigetén 150 méterrel magasodik a tenger föl Ta'Cenc sziklafala. Az őskori romok között rejtélyes, kettős barázdákat véstek a kemény sziklába. A hasonló nevű luxusszálló melletti területen, hol nagyjából párhuzamosan, hol egymást keresztezve futnak a 70cm mély, felül 50cm széles, lefelé keskenyedő nyomok. Némelyikük egyenesen a szikla pereméig fut, majd ott eltűnik a mélyben. Az egyik verzió szerint Kr. e. 2000 körül szállításra alkalmas utak, szekérnyomok lehettek, bár a rengeteg éles kanyar ellentmond e feltételezésnek. A teóriák között szerepel egy újfajta, kőből készült golyóscsapágyakon gördülő jármű, esetleg naptárak, vízvezeték-hálózatok, vagy egy másik elmélet szerint nem elképzelhetetlen, hogy egy spirituális kultusz része volt.

A szigeten több helyütt is láthatóak ilyen vagy ehhez hasonló sziklába vájt szabályos mélyedések, melyek leginkább valamiféle járműnyomokra emlékeztetnek, néhol még a szakadékon is túl futnak, egyenesen a tengerbe, ahol folytatódnak! A víz alatti pályák még akkor jöhettek létre, amikor a tenger szintje még jóval alacsonyabb volt a mainál, így a szárazföld nagyobb területre terjedt ki. Klímakutatók megállapították, hogy Kr. e. 9500 körül lassú klímaváltozás következett be, az északi jégmezők olvadni kezdtek, ami özönvízszerű jelenséget produkálhatott a Földközi-tenger medencéjében is, elsüllyesztve az alacsonyabb területeket. A közeli Szicílián szintén felfedezhetők ilyen mély bevágások, mintha csak ott folytatódnának, átszelve a tengert!

Ilyen „keréknyomok” Európa más területein is felbukkantak már, tovább izzítva a vitát e tárgyban.

/repeta.hu/

Ókori nukleáris technológia és az istenek földön vívott háborúi

Bizonyítékok sora szól amellett, hogy a múltban is voltak atomháborúk, atomrobbantások.
Talán túl fantasztikusan hangzik, hogy az ókori civilizációk egyáltalán ismerték az atomenergiát, de egyes szövegek, mint például a Bhagavad Gita, ami a Mahabharata című legrégebbi fennmaradt indiai szöveg részét képezi.

Valamikor ie. V. és II. század körül keletkezett. 100 ezer versszakban beszéli el a Ráma ókori birodalmában megesett történteket, amelyek állítólag 12 ezer éve, durván 5000 évvel a történelem első mezopotámiai civilizációinak megjelenése előtt történtek. 
Lenyűgöző pontossággal, szinte egy mai scifi-hez hasonlóan meséli el az elképesztő technikai fejlettségű istenek csatáiban használt a repülő szerkezeteket, és fegyvereket.
Rukma Vimana
A repülő gépeiket Vimanáknak nevezték, ebből is volt több fajta.
A vimanák típusainak rekonstrukcióit itt találhatjátok: 
  • „A Vimaná-t csak egészséges felnőtt férfiak vezethetik, de csakis olyanok, akik a Vimaná-k minden titkával tisztában vannak. Meg kell tanulni és érteni a Vimana kezelésének 32 fajtájat és módját!”
Volt egy Brahma-Mitum fegyver nevű eszközük, amitől sok ember megégett, és elpusztult. Egyesek szerint a fegyver egy régi nukleáris eszköz volt, mert a leírások alapján az utóhatásai megfelelnek annak, ami egy magas sugárzásnak kitett emberrel történik.

  • „Mintha elszabadultak volna az elemek. A nap körbe-körbeforgott és keringett. A Bahma-fegyver hatásától megpörkölődve és lázban támolygott az egész világ. Az elefántok ide-oda rohantak, hogy menedéket találjanak az iszonyú hőség elől. A vizek forrni kezdtek, az állatok elpusztultak, az ellenséget legyűrték, s a tomboló tűztől sorra lezuhantak, megperzselődtek a fák. Az elefántok szerte-széjjel, ordítottak, s azután holtan rogytak össze. A lovak és a harci kocsik porrá égtek. Ezernyi kocsi semmisült meg, azután mély csend ereszkedett a tengerre. A szelek fújni kezdtek és a föld felderült. Hátborzongató látvány tárult elénk. A borzalmas hőség megcsonkította a halottak tetemeit, úgy hogy már nem is volt emberi alakjuk. Sohasem hallottunk ilyen fegyverről, sohasem láttunk ez előtt ilyen hatalmas, és borzalmas fegyvert…
Természetesen a hivatalos tudomány ezt az elképzelést teljes mértékben elveti. Azt állítják, hogy sem a Mahabharata-ban, sem pedig a Bhagavad Gita-ban nem szerepel atombomba, a szövegek egy nagy háborút írnak le, és a háborúkban előfordulnak robbanások.
De ennyivel nem lehet elintézni. A szövegek arról számolnak be, hogy a robbanások ezer napnál is fényesebbek voltak. A robbanások után a napok forogtak az égen, a fák lángokban álltak, totális pusztítás mindenfelé. A túlélőknek elkezdett kihullani a hajuk, és leválni a körmük. Könnyen lehet, hogy ez a sugárbetegség egy tömör leírása, pedig egy több ezer éves szövegről van szó.


Tehát ha a Brahma fegyver hatását összefoglaljuk, akkor az valahogy így működhetett:

- Robbanás… villámok, fényfelvillanás.
- Hőhatás… elviselhetetlen hőség, növények, fák, emberek, állatok megégése.
- Vihar keletkezese… lökő-hullám!
- Radioaktív por… sugárzás hatása, körmök, hajak kihullása, fekélyek keletkezése.
- Hatalmas csend az esemény végén.

1922-ben a Dél-pakisztáni Indus-völgyben az indiai régészeti kutatóintézet hivatalnoka megtalálta a Mohenjo Daro (mohendzsodáró)(holtak dombja) nevű ókori város romjait. A hivatalos régészek szerint ie. 2600-1900 között virágzott, pakisztáni tudósok azonban ennél régebbi keltezést javasolnak. A hivatalos tudósok úgy gondolják, a helyiek azért hagyták el a várost, mert megváltozott az éghajlat, vagy mert rosszul ment az üzlet. Azonban a 20-as években mikor feltárták a romokat, 44 arccal lefelé néző csontvázra bukkantak. Többen egymás kezét fogták. Arcuk és testhelyzetük valószínűsíti, hogy hirtelen, erőszakos halált haltak.

A régészek egy egész civilizációt találtak holtan az utcákon. Azok az emberek valami olyannak voltak szemtanúi, ami józanésszel felfoghatatlan volt azokban az időkben.
A furcsaság, hogy a haláluk után több ezer évvel sem rohadtak el a csontjaik. Bizonyos részein a lelőhelynek az átlagostól magasabb sugárzási szint mérhető, de alapvetően az egész helyen mérhető valamilyen szintű sugárzás. A világ más, különböző részein is mérhető magas sugárzási szint, ami felveti azt a rendkívül bonyolult és összetett kérdést: Oszt' mér?

Elképzelhető, hogy Mohenjo Daro volt az egyik város, amit a Bhagavad Gita említ, vagyis egy atom robbantással egyenlő károk érték.
1979-ben David Devenport, brit kutató az egyik könyvében azt állította, hogy talált Mohenjo Daro közelében egy 50 méter széles epicentrumot, melyben a Vitrifikáció nevű folyamat jeleit lehet felfedezni.

(Vitrifikáció(üvegesedés): a talaj magas hőmérsékleten történő megolvasztása, melynek során a talaj szilikátjaiból üvegszerű, amorf vagy kristályos szerkezetű szilárd anyag válik)

A Mohenjo Daro-i vitrifikációt csak az magyarázza, hogy a talaj hőmérsékletét egy hatalmas robbanás nagyon megnövelte.

Mohenjo Daro mellett több várost is felfedeztek India és Pakisztán határán, és a feltárt leletek alapján a környék határozottam egy atomrobbantás helyszíne volt.
De Afrikában és a közel keleten is vannak bizonyítékai, hogy valamiféle nukleáris detonáció változtatta üveggé a sivatag homokját.
Pontosan ugyanez történt Új Mexikóban is mikor az első atombombát felrobbantották.

Az indiai szövegek szerint történt valamikor réges-régen, hogy három város keringett a föld körül. Ezekről a városokról azt tartották, hogy csillogó ércekből és vasból épültek.
Ez a három város egyszer háborút indított egymás ellen, az istenek pedig különböző fegyverekkel elpusztították a lángoló városokat, és ekkor tűzeső hullott alá az égből.
  • „Kardok és félelmetes dárdák, iszonyú buzogányok, égi hatalmú gerelyek, és rikító villámok voltak ott, és mennydörgések… repülő labdák, melyek hatalmas szeleket, viharokat támasztottak… amelyek hangja csak úgy visszhangzott a nagy felhőktől. Hasonlóképpen százával hullottak a légből, a harsogó, és nagy széllökéseket okozó, zajos, hátborzongatóan szana-szét pattanó meteoritok…”
  • „Arjuna felmegy az égbe, hogy Isteni fegyvereket szerezzen az égi lényektől, és megtanulja azok kezelését. Amíg fönntartózkodott, Indra az ég ura, azt kérte Arjuná-tól, hogy verje szét az Azúrok hatalmas seregét, és rombolja le városaikat. Az Azúrok démonjai (30 millióan) hatalmas erődökben, és a tenger mélyén laktak. Indra az ég ura Arjuna rendelkezésére bocsájtotta a saját léghajóját (nem tévedés, szó sincs itt Isteni kocsiról!) amelyet Indra szolgája Matali kormányzott! Ez a jármű víz alatt is tudott haladni. Az ezt követő elkeseredett küzdelemben az Azúrok özönvízhez hasonló esőt zúdítottak alá és ekkor Arjuna ellenük fordította az Isteni fegyvert, az pedig a vizet mind felszárította. Az Azúrokat legyőzték tehát, és a csata után pedig Arjuna leereszkedett a legyőzött démonok városaiba. A víz alatti városok szépsége és gazdagsága elkápráztatta őt. Kikérdezte Matali-t a városok történetéről, és megtudta, hogy eredetileg az Első Istenek részére építették azokat. Más helyeken is történtek félelmetes csaták, melynek során a légváros, felszállt az égbe az után ismét csaknem a földre zuhant, egyik oldaltól a másikra sodródott, s meg a tengerek mélyére is alámerült. Már jó ideje tombolt a harc, amikor Arjuna egy halálos lövést adott le, ami az egész várost darabokra tépte, az pedig lehullott a földre…” (Itt égi városról van szó.)
  • „Eredetileg, a bátor Azúr-oknak három városa volt az égben. ( Ugyanazon Azúrokról van szó, akiket később Arjuna pusztított el a tenger alatt Indra harci szekerével.) A városok mindegyike hatalmas volt és kiválóan megépített. Az egyik vasból volt (vagy inkább: úgy nézett ki, mint a vas), a második ezüstből, a harmadik aranyból. Az aranyváros Kamlaksa-é volt, az ezüstváros Tarakahsa-é, a vasváros pedig Vidyunmalin birtoka volt…”
     Érdemes elgondolkodni, hogy ezek az emberek mit próbáltak ábrázolni? Olyan technológia szemtanúi voltak amit nem értettek, így megpróbálták a saját egyszerű szavaikkal ábrázolni, olyasmihez kötni a látottakat, amit már ismernek:

    Föld körül keringő anyahajók: Ércből és vasból készült városok, amik a föld körül keringtek.
    Űrrepülők/repülők Tüzes szekerek / Vimanák

    Ha elfogadjuk, hogy a Mahabharata hiteles történelmi adatokat dolgoz fel, akkor elképzelhetőnek kell lennie, hogy más írásos emlékekben is előfordulnak valós események.

    Például a Bibliában

    Ha a szövegeket megvizsgáljuk, szinte azonnal láthatjuk, hogy honnan származik az Ószövetség Lucifer és Gábriel csatájának mondai alapja, és a folytatás is mennyire megegyezik. Nézzük csak:

    - Lucifer az Isten elé állt és azt mondta… Nem szolgálunk téged többé!
    - Az Isten utasítja Gábriel arkangyalt, hogy semmisítse meg Lucifer seregeit.
    - Ezután Isten kiválaszt egy népet (bár tudja, hogy mások is vannak)
    - Azt mondja nekik: más Isteneid ne legyenek.
    - És a kezükbe adta az ősi titkot, ezután mégis megbüntette őket.
    - De azonnal meg is bánta ezt és visszavonta (Mózes könyve 2.) ”Akkor az Úr megbánta, hogy szerencsétlenséggel fenyegette népét.”


    Vagyis az Ószovetség Istene sem volt olyan mindenható, mint ahogy azt magyarázzák. De még tévedett is, és el is ismerte tévedését. Ő ellen is lázadtak, és ő sem piszkította be a kezét személyes csatával, hanem másokat utasított arra. Tehát maga a folyamat jól tetten érhető. Az Első Istenek “elrendeztek” egymást alaposan, majd a további problémamegoldást egy földi kiválasztott népre bízták.

    Sodoma és Gomorra története is ismerős lehet, de akinek nem, röviden leírom:
    Isten angyalokat küldött az égből, hogy a lakosok bűne miatt elpusztítsa Szodomát és Gomorrát. Egyetlen egy igaz embert talált, Lót-ot. Őt kimenekítették a családjával együtt, és meghagyták nekik, hogy az úton ne nézzenek vissza, de a felesége megtagadta ezt, visszanézett, és a hatalmas pusztítás láttán sóbálvánnyá meredt. 

    A nukleáris robbantás szemtanúinak a kísérleti lőtereken egy speciális védőszemüveget kell viselniük, és/vagy el kell fordulniuk. Nem nézhetnek bele a robbanásba. És most itt egy bibliai történet, melyben Lót feleségének megtiltják, hogy visszanézzen, különben meghal. És meg is halt.

    A frigyláda is tartogat érdekességeket.
    Egy elmélet szerint a valamiféle nagy erejű földönkívüli szerkezetet, vagy energiaforrást tároltak benne.
    A bibliai leírások néha fegyverként ábrázolják. „Egyszer a magasba száll, másszor megtámadja Izrael ellenségeit.„
    Amikor a filiszteusokhoz kerül, azok kinyitják, majd egy idő után betegség üti fel a fejét közöttük. A biblia leírásából rákos daganatokra lehet következtetni.
    Érdekes ez, vajon miféle dolog lehet az, ami még az ókori emberek számára is gépnek tűnik, és sugárbetegséget okoz?
    Egy elmélet szerint harcos szerzetesek egy elit csoportja, a keresztesek szerezték meg. Azóta nem hallani felőle. Egyesek szerint az Oak-szigeten egy (minium 60 méter) gödör (Money pit / Pénzgödör) alján található. A gödör tele van építve csapdákkal, és csatornákkal, ami elárasztja a helyet, ha valaki ki akarja ásni. Többen meghaltak a feltárások során. Olyan a hely, mintha valami primitív nukleáris hulladéktároló lenne mélyen a föld alatt. Elgondolkodtató azért, hogy micsoda félelem inspirálhatta a Pénzgödör építőit.

    Néhány ismert, és tudományosan elismert "Első megjelenés" mondája az érkezés szempontjából:

    - Virachocha Közép és Dél-Amerikában az égben élt, és onnan jött. Feladata az volt, hogy a világ minden tájara elvigye az Úr tudását és üzenetét.

    - A Maják négy ősi istene, az univerzumból jöttek tanítani az embereket.

    - A Csendes Óceáni kultúrák általában az égből jött egy, vagy több istent emlegetnek, akik villámlás, mennydörgés közepette szintén a világmindenségből érkeztek. Az Első Istenek itt is óriások voltak. Lásd: Húsvét szigetek szobrai.

    - Az Arizonában élő Hopi indiánok Katchina istene, égő szekéren az ég csillagainak sokasága közül érkezett, tanítani és megbékíteni az embereket.

    - A Kínaiak a világmindenség legyőzőjének tisztelik Pan Kuban-t, aki a repülő sárkányon a csillagok homályából érkezett, tanítani és építeni.

    - A Sumérok, Babiloniak, Perzsák, Egyiptomiak istenei “égi bárkákon” repülő géniuszokként érkeztek, a világűr egy távoli pontjáról, tanitani, és vizsgálni az embereket.

    Tehát az idővonal:

    - Istenek megérkezése.
    - Istenek közötti nézeteltérés.
    - Háború a föld körül az Első Istenek részvételével.
    - Természeti katasztrófák.
    - Istensarjak háborúja.


    Mahabharata - Az istenek fegyverei

    Akik komolyabban foglalkoztak az emberiség történetének ókori vagy azt megelőző szakaszaival, azok tudják, hogy számtalan rejtély lapul még a mondákban, a régi szent könyvekben és iratokban, vagy éppenséggel a régészeti leletek között. A Mahábhárata régebbi a Bibliánál, óvatos becslés szerint is legalább ötezer éves. Mindenképpen megfontolandó tehát az eposz újraértelmezése.

    2011. december 17., szombat

    Hatalmas UFO-t szállítottak az utcán, fényes nappal

    Különös alakú szállítmány borzolta a kedélyeket a napokban a Kansas-beli Cowley megyében. A helyi lakosok egy hatalmas, repülő csészealj-szerű objektumot szúrtak ki, ami egy kamion platóján utazott.

    A napokban látott objektumról még most is beszélnek az ott élők, többen azt hitték, hogy egy idegen űrhajót visz a teherautó. A hivatalos források szerint a szállítmány egy kísérleti repülőgép volt, de az UFO-hívőknek vélhetően ez nem minősül kielégítő magyarázatnak.

    /stop.hu/

    Tudjuk, hogy mennyit érnek a hivatalos források.
    Az amerikaiak, meg úgy világszerte sok kormány kísérletezik saját, földönkívüli technológiákból összetákolt UFO-kkal, az sem kizárt, hogy egy olyat szállítottak.

    Most úgy őszintén: Kísérleti repülőgép? Ezek teljesen hülyének néznek?
    Kezd lehullni a lepel a földi eredetű UFO-król?

    Furcsa felhők Birmingham felett

    Hihetetlen formájú felhők jelentek meg ma Birmingham felett. Ezt látnotok kell!


    2011. december 15., csütörtök

    Amaru Muru titka - A csillagkapu

    A dél-amerikai őslakosok szerint egy dimenzióugrásra használatos kapu bújik meg az Andokban. Lehet, hogy valóban léteznek csillagkapuk? Kik és mire használták (vagy használják ma is) ezeket?

    Vannak olyan helyek a bolygón, amiket legendák, misztikum és megmagyarázhatatlan jelenségek öveznek.

    A Peruban található állítólagos csillagkapuról évekkel ezelőtt lehetett már hallani, és számos furcsa jelenség történik ma is a környékén. 1998-ban Jerry Hills a barátaival látogatott a kapuhoz, és a szemtanúk szerint nagyjából harminc másodpercre szó szerint eltűnt. Jerry óráknak érezte az utazást, amit időn és téren túlinak tapasztalt, és olyan helyen járt, ahol az univerzumot egy felsőbb erő tartja egyensúlyban.

    A helyiek nem nagyon mernek a kapu közelébe menni, mert volt már, hogy valaki úgy eltűnt, hogy soha többé nem látták viszont. Állítólag többször láttak „nem e világinak tűnő”, magas, szinte áttetsző testű embereket, akiket narancs és kék fénygömbök kísértek. Vajon kik lehetnek, honnan jönnek? Akik megérintették a kaput, azok közül többen vizionáltak: csillagokat, fényes képződményeket, gázfelhőket láttak, a szabadesés illúzióját vélték tapasztalni. A környező falvak lakói meg vannak győződve róla, hogy ez a kapu valójában átjáró azoknak az ősi isteneknek a világába, akik a történelem hajnalán az égből érkeztek, és hozzájárultak az emberi élet kialakulásához a Földön. Részben azért, mert ősi legendáik ezt tanítják, másrészt meg a környéken gyakran látnak fényes, kerek repülő tárgyakat.

    Egyre több okkult kutató keresi fel a környéket, mert ők is úgy vélik: az idegen civilizációk e féregjáratok segítségével küzdik le az idő és a tér akadályait, amikor a Földre látogatnak.

    Amaru Muru, a kulcs őrzője
    Már jó néhány ilyen témájú film született az amerikai filmgyárakban, s talán mindegyik az ősi legendákat vette alapul. Az egyik helyi legenda szerint kulcs is van a kapuhoz. Egy aranykorong, amivel kinyitható a kapu, és a kulcs tulajdonosa beléphet az égi uralkodók királyságába.
    Ez a legenda még az inka birodalom megalapításának idejéből származik, és Amaru Muruhoz, az inkák első papjához kapcsolódik. Hogy honnan jött és ki is volt valójában Amaru Muru? Ezt titok övezi…
    Egyesek szerint Tampu Toccóban, a legendás hegyi barlangban született, gyerekkorában felvitték a Napistenhez, majd később visszatért a Földre.

    Egy másik történet szerint Amaru Muru lemúriai bölcs volt, akit más bölcsekkel együtt a kontinens pusztulása előtt a világ különböző helyeire küldtek, hogy új civilizációt teremtsenek. Számos templomot és várost (például Machu Picchut, Cuzcót és Tiahuanakót is) tudatosan építették a bolygó erővonalai mentén, és Amaru Muru birodalmába nemcsak Peru tartozott, hanem szinte egész Dél-Amerika.

    Az Andok mélyén megbújó kolostorban megalapította a Hét Fénysugár Rendet, és ez a misztikus iskola a szent lemúriai tanításokat követte. Emellett ők őrizték az Amaru által idehozott misztikus tárgyakat is. Ezek között volt egy bizonyos „szent napkorong”, amit titkos kamrában őriztek, és csak nagyon ritkán vették elő.
    Ezt a korongot csak kozmikus vagy transzcendentális események alkalmával volt szabad használni - valószínűleg olyankor, amikor valamilyen katasztrófa közelgett, és meg kellett nyitni a kaput az istenek számára. Érdekes, hogy a régészek egy kis kör alakú bemélyedést valóban találtak a kapu bejárata mellett…

    Ahol a föld és az ég összeér
    Marcahuasiról még a szkeptikusok is azt mondják, kivételes energiákkal rendelkező szent hely. A helybéliek úgy hiszik, itt adta tovább ősi titkait Viracocha, az inka főisten, és sokak szerint érezni a tanítók jelenlétét - ha fizikailag nem is láthatók. Egy teória szerint Marcahuasiban is található egy csillagkapu - a helyiek azt mesélik, hogy furcsa lények közlekednek itt, időnként fényes nappal is. Emberek eltűnnek és megjelennek a semmiből, de volt, akit lebegni láttak.

    Nem könnyű eljutni erre a fennsíkra, közel négyezer méter magasan fekszik. Hatalmas emberarcokat formázó sziklái (szobrai?) mind ugyanabba az irányba néznek, de található itt kőből teknős, inka harcos és hüllő is. Sok látogató számolt be arról, hogy misztikus látomásai voltak itt-tartózkodása alatt.

    Vajon miért vannak ezek a csillagkapuk ilyen eldugott helyen? Lehet, hogy az ősi istenek nem akarták, hogy a földlakók megtudják, vannak más világok is ezen a bolygón kívül? Esetleg még mindig nem tartunk ott tudatosságban és bölcsességben, hogy beléphessünk az idegen világokba? Vajon ha bárki átmehetne egy ilyen kapun, mire használnánk a tapasztalatot?

    UFO-kat rögzített egy webkamera

    Azonosítatlan fénypontokat rögzítettek egy webkamerával a floridai Port Everglades kikötőnél. A videó készítője szerint az objektumok földönkívüli eredetűek.
    Szerintem már a földi eredet sem zárható ki.

    A videón a kikötő fényei felett lassan mozgó fényforrások figyelhetőek meg, melyek mozgása először kissé bizonytannak tűnik, majd pedig lassan elhúznak a távolba.


    2011. december 14., szerda

    Az Ica-i kövek rejtélye

    Az acambaroi leleteknél is nagyobb port felvert régészeti szenzáció Peruból származik, és Dr. Javier Cabrera nevéhez fűződik. Dr. Cabrera a múlt század közepén sebész volt Ica városában, tanított a helyi egyetemen, hobbija pedig azon kövek gyűjtögetése volt, melyek később híressé tették őt. E gömbölyű kövekre az ismeretlen művészek meglehetősen különös rajzolatokat véstek, melyek aztán felforgatták a kisváros – és Dr. Cabrera – életét.

    Ica egy jelentéktelen perui város, Limától mintegy 360 kilométerre délre fekszik, tőle alig 40 kilométerre van egy indián település, Ocucaje. A falu környékén található sírokban – nagyon sok épen maradt inka, preinka nyughely rejtőzik azon a tájékon –, barlangokban, földalatti üregekben bukkantak a helyi lakosok ezekre az ominózus vésett kövekre, vagy más néven gliptolitokra. Egyes források szerint (Pedro Simon: Noticias Historales) már az 1920-as években tudtak a vésett kövekről, de akkor még elkerülte a világhír a témát.

    Dr. Cabrera az 1950-es évek végén kezdett foglalkozni eme furcsa leletekkel, nem sokkal később valóságos megszállottjuk lett, 1976-ban könyvet is írt a témáról (Javier Cabrera Darquera: El Mensaje de las Piedras Grabadas de Ica). Kezdetben csupán szerény gyűjteménnyel rendelkezett, ezt később magánmúzeummá alakította, ahol több mint tízezer darab vésett rajzokkal díszített kő volt látható. Az 1960-as évek végén már valóságos láz tombolt, a sajtó mindeni számára ismertté tette a témát, és olyan sok műtárgy került elő, hogy a bennszülöttek turistáknak árulták őket, ami később alaposan aláásta a hitelességüket.

    Nézzük meg közelebbről, ezeket a különleges köveket!

    A legtöbb kő alma vagy narancs nagyságú, de akadnak több tíz kilós, dinnye méretű darabok is. Színük általában fekete, szürke, vannak sárgás és vöröses színűek, anyagukat tekintve azonban mindegyik andezitnek bizonyult. Ami különlegessé teszi őket, az a felületükön található véset. Itt is, épp úgy, mint az acambaroi leleteknél, a gömbölyű köveken együtt ábrázolják az embereket és az őshüllőket. Dinoszauruszokat láthatunk minden mennyiségben, a sötét alapszínen a világos vésetek teljesen tökéletesen látszanak, félreértésről szó sem lehet.

    A kövek között olyan is van, melyen felfedezhetők a kontinensek, ám nem a jelenlegi helyük szerint, hanem a kontinensvándorlás akkori állapotának megfelelően. A köveket máig számos laboratóriumban számos régész és kutató vizsgálta: többen alá is támasztották az eredetiségüket.
    Ezen például a Nazca ábrák(balra feljebb)
    láthatók


    Az ősállatok fajtái is megállapíthatók, ugyanis akárkik végezték a munkát, kiváló paleontológiai ismeretekről tettek tanúbizonyságot. Pontosan úgy ábrázolták ezeket a sok millió éve kihalt állatokat, ahogyan azokat a 20. században, a feltárt csontok alapján rekonstruáltál a kutatók. Itt is találkozunk őshüllőn lovagló emberekkel, késsel a kézben dinoszaurusszal hadakozó férfival, sőt olyan ún. Agnatha (állkapocsnélküli) hal ábrázolása is megtalálható sok kövön, mely kb. 360 millió évvel ezelőtt halt ki. Van azonban, ami még ennél is furcsább.

    Néhány kövön mintha modern tárgyakkal találkoznánk, az egyik ilyen rajz például egy hosszú csővel az eget vizsgáló embert ábrázol, kinézet alapján pontosan olyan, mintha távcsőbe nézne. Más ábrák pedig császármetszést, koponyalékelést mutatnak be, sőt van olyan kő is, amelyiken a megműtött férfit egy cső köti össze egy terhes nővel… vértranszfúziót ábrázoltak volna?
    Tény, hogy akárkik készítették a rajzokat, elég jó anatómiai ismeretekkel rendelkeztek.

    Megkövült emberi lábnyom(zölddel jelölve),
    mely a sárban követett egy dinoszauruszt(piros).
    (minimum 65 millió éves)
    1967-ben Augurto Calvo építész, a gliptolitok kutatója 33 darab követ küldött Limába, egy bányatársaság laboratóriumába, itt Eric Wolf geológus a következőket állapította meg: a kövek folyami szállítás által lecsiszolt andezit darabok. Kiderült az is, hogy a véseteket nagyon finom oxidációs réteg fedi, ez már alátámasztotta azt a tényt is, hogy kövek ősi eredetűek, nem modern hamisítványok. A faragások élében szabálytalanságot, kopást nem találtak, tehát a kövek nem használati eszközök voltak, röviddel elkészültük után kerültek végső nyughelyükre, ahol aztán a 20. században megtalálták őket.

    A kövek eredetiségéről a vélemények természetesen megoszlottak, sokak szerint egyértelműen a 20. században készültek, míg mások a gliptolitok ősi eredete mellett kardoskodtak. 1974-ben a limai Mundial folyóirat be is mutatta a feltételezett tetteseket: egy ocucajei házaspárt. Állításuk szerint ők készítették a vésett köveket Dr. Cabrera utasítására, és aztán továbbadták azokat turistáknak, és naiv kutatóknak.

    Ekkor már nagyjából 50.000 darab volt a vésett kövek száma, tehát józan ésszel nehezen tételezhető fel, hogy ilyen profi munkát ekkora mennyiség mellett két egyszerű földműves képes lett volna véghez vinni – és akkor még nem is beszéltünk a paleontológiai ismeretekről. Valószínűleg azért álltak elő ezzel a történettel, mert Peru törvényei súlyos büntetést helyeznek kilátásba, a műkincsek külföldre történő eladása esetén. Ha azonban ezek csak hamisítványok, akkor nem történt bűncselekmény, a törvény nem tiltja a saját kezűleg vésett kövek külföldre történő eladását.

    Természetesen ezt mások is kihasználták, sokan előszeretettel készítettek gliptolitokat, melyeket aztán eladtak az odalátogató idegeneknek. Ezeken az utánzatokon azonban sokszor látható az előrajzolás nyoma, sőt van, aki még a neve kezdőbetűit is belevési a gömbölyű andezitbe.

    Ilyen körülmények között természetesen nagyon nehéz dolga van a becsületes kutatónak, mostanra már hihetetlenül nagy munka – ha nem lehetetlen – lenne átválogatni az összes követ, és megállapítani, tényleg van-e közöttük több ezer éves műtárgy, vagy mindegyik modern hamisítvány. Ehhez több tízezer követ és vésetet kellene elemezni, és erre a tevékenységre, úgy tűnik senkinek nincs anyagi háttere és kapacitása, így az icai gliptolitok, akárcsak az acambaroi kerámiafigurák, továbbra is megőrzik titkukat.

    A kövekről készült nagyméretű képek letölthetők INNEN

    forrás részben: SFportal

    2011. december 13., kedd

    UFO a Kreml felett

    Különös repülő tárgy kötötte le a szombati kormányellenes tüntetésen a demonstrálók figyelmét Moszkvában, írja a Daily Mail. Legalább két tüntető is lefilmezte a helikopterszerűen viselkedő, de állítólag turbinák és rotor nélkül repülő eszközt, amely a Kreml felett lebegett a Bolotnaja téren tartott húszezres demonstráció idején.

    A különös járműnek küllőszerűen elrendezve hat lába volt, és szabályosan lebegett, miközben piros-zöld jelzőfényekkel villogott. Akik látták, állítják, hogy nem volt rotorja.

    A Daily Mail beszámolója szerint a szemtanúk fákra másztak, hogy közelebről is megfigyelhessék a különös repülőt.


    /Index/

    2011. december 12., hétfő

    Magyar gyártmányú UFO

    Idegen eredetű technológiákat alkalmaztak a titkos budai bázison?

    13 évvel ezelőtt néhány lelkes amerikai és magyar tudós úgy döntött, hogy közös űrhajózási magánintézetet hoz létre a gravitáció tudományos kutatására.
    Az 1998-ban létrejött Gravity Control Technologies (GCT) az ún. nullponti energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe - nem kevesebb mint egy évtizeden belül.
    Antigravitációs kutatásokkal persze rajtuk kívül több tucat kisebb-nagyobb cég foglalkozik világszerte. De Magyarországon, a budai hegyekben található kutatóközpontban, minden idők legnagyobb technológiai áttörésének küszöbén - egyedül magyar és amerikai kutatók.

    Távol a város és a nyilvánosság zajától, a budai hegyek által körbefont csillebérci kutatóközpont ad otthont a világ -hivatalosan- egyetlen olyan kutatóintézetének, melynek dolgozói elhatározták, hogy megkísérlik a lehetetlent: olyan űrjárművet hoznak létre, amely hajtóanyag nélküli technológiával, könnyedén képes legyőzni a gravitációt.
    Kezdetben Amerikában dolgoztak, csak később telepítették át a kutatást hazánkba, mivel itt a forrásokat hatékonyabban tudják felhasználni.
    Az elképzelés Andrej Szaharov (itt jobbra) Nobel-békedíjas fizikus nevéhez fűződik, akinek a '60-as évek végén kifejtett elmélete szerint a nullponti energia adhatja a kulcsot a gravitáció megértéséhez, szabályozásához és manipulálásához. 
    Szaharov úgy véli, a nullponti energia tengerként vesz körbe mindent, az összes anyagot, és ezen energia, illetve az anyag kölcsönhatása okozza a gravitációt. 

    A Szaharov-modell nem csak azt teszi érthetővé, hogy miért nincs taszítás, hanem azt is megmagyarázza, miért nem lehet a gravitáció elől leárnyékolni az anyagot úgy, mint az elektromos és mágneses terek elől. A feltételezések szerint egyes elektromágneses hatások és bizonyos fajta gyorsulás párosításával elképesztő tulajdonságokkal rendelkező űrhajókat  - ha úgy tetszik, UFO-kat- építhetünk.
    A magyar UFO titkait rejtő csillebérci kutatóintézet bejárata
    Az antigravitáció a feltételezések szerint az antianyag hasonló, jellemző tulajdonsága,  mint  az  anyag  esetében  a gravitáció. Ha egy gravitációval rendelkező agyagtesthez antigravitációs teret közelítünk, akkor az anyagtest közelében lévő gravitációs tér erejének nagysága csökkenni kezd. Tehát: ha az antigravitációs tér erejét egyre növeljük, akkor az előbb-utóbb semlegesíti az anyagtest gravitációs terének erejét. Ha tovább növeljük az antigravitációs tér erejét, akkor az egyébként gravitációs térrel rendelkező anyagtest közelében már csak antigravitációs térerőt mérünk.  Ha ez egy csészealj alakú űrjármű, akkor az lassan felemelkedik a levegőbe,és ott lebegve marad.

    Antianyagot természetes körülmények között a Földön nem találunk - szerencsére. Azonban a CERN kutatóinak 2010 novemberében először sikerült antianyagot tárolni -a másodperc töredékéig.
    Ha az anyag antianyaggal találkozna, kioltják egymást és azonnal energiává alakulna, természetesen velünk együtt. Így szépen elsugárzódnánk a világmindenségbe, pár milliárddal gyarapítva az eltűnt személyek listáját. ^^

    A Gravity Control Technologies UFO formájú űrjármű-terveinek egyike. 

    Szintén egy újítás, ami megér egy külön misét. 


    Vége van a rádióhullámú adatátvitelnek is, mivel van ennél sokkal gyorsabb és hatékonyabb megoldás is. Az utóbbi években az 51-es körzetből és egyéb ilyen-olyan nem igazán nyilvános háttérintézetekből névtelenül nyilatkozó kutatók ezt a módszert NLC-nek (Non Local Communication) nevezik, az eljárás alapjaiban nagyon egyszerű. Egy fény - vagy más szubatomi - részecskét kettéválasztanak, majd ha az így kapott alkotóelemek egyikét megváltoztatják, azonos időben automatikusan „magától” megváltozik a másik tulajdonsága is, a kettő közötti távolságtól függetlenül, a rádióhullámú kommunikációhoz képest ennek az eljárásnak csak előnye van. Elsősorban az, hogy a rádióhullámok közel fénysebességgel terjednek, tehát ha a 78 milliárd fényév átmérőjű univerzum két ellentétes pontjában szeretnénk így „telefonálni”, akkor egy telefonos kérdés-válasz 2x78 milliárd évig tartana a két készülék között, míg az NLC-vel valós időben, tehát élőben folyhatna a beszélgetés. A másik lényeges különbség, hogy az NLC „adatáramlás” nem a megszokott 3D-s téren keresztül történik, tehát nem lehet lehallgatni, ahogy leárnyékolni sem.

    Jó még tudni arról, hogy a polgári felhasználásra és nyilvánosságra került eszközök 50 évvel vannak a nem hivatalos technológiai színvonalunk alatt.
    El lehet tehát fantáziálni hol tarthatunk most, ha egy Apple iPad szintű „kütyü” körülbelül 1960-ban aratott igazán nagy sikert a háttérfejlesztések úttörői között. A GCT szakemberei 10 éven belülre tervezték az UFO tervezet sikeres teljesítését, és már jó 3 évvel túl is léptük.
    Az is elképzelhető, hogy már magyar UFO-pilóták járják a környező bolygókat, esetleg naprendszereket.

    2011. december 11., vasárnap

    A Bundestag nem adja ki a német UFO aktákat

    Igazat adott a berlini bíróság annak a német polgárnak, aki a szövetségi parlament Tudományos Szolgálatának ufójelentésébe akart betekinteni. A Bundestag először megtagadta a dokumentum kiadását, majd a bírósági döntés után a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett.
    Frank Reitemeyer a brit és francia ufóakták nyilvánosságra hozása után döntött úgy, hogy kikéri a német kutatások eredményeit. A bíróságon elmondta, felháborítja, hogy míg a francia, brit, amerikai és kanadai polgárok megismerhették államaik ufókra vonatkozó információit, a német kormány ezeket továbbra is titokban tartja. Bár a kormány azt állítja, sohasem folytattak ilyen vizsgálatot, bebizonyosodott, hogy létezik egy akta, amelynek címe "Földönkívüli intelligencia keresése és az A/33/426 számú ENSZ-határozat érvényesítése az azonosítatlan repülő objektumok és idegen életformák megfigyeléséről". Itt érdemes megjegyezni, hogy ilyen számú határozatot az ENSZ archívuma nem ismer, az 1978-ban tartott 33. ülésszak a 206-os határozattal véget ért.

    A német dokumentum viszont mégis létezhet - Reitemeyer a Exopolitik Deutschland nevű civil szervezettől értesült róla -, mert a parlament kereken elutasította a nyilvánosságra hozatalát. Az akta egyes részletei viszont korábban megjelentek a német sajtóban. Ezt a német kormány az ENSZ számára állította össze, amikor a világszervezetben felmerült egy ufókutató ügynökség felállítása.

    A titkok ideát vannak

    Andreas Schutz, a német Repülési és Űrhajózási Központ munkatársa úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy a németek földönkívüliek után vizsgálódtak volna, de az nagyon valószínű, hogy a hidegháború alatt figyelemmel kísérték és dokumentálták a nem azonosított repülő tárgyakat. Tény, hogy a nyilvánossá tett amerikai és brit ufóaktákban is tekintélyes mennyiségű szöveget tettek olvashatatlanná, illetve visszatartottak egyes részleteket, de ezzel valószínűleg nem az idegenek titkait, hanem éppenhogy a saját és szövetséges katonai kísérleteket, titokban fejlesztett és éppen ezért gyakran ufónak nézett repülőgépeket akarták védeni. Ugyanakkor viszont Németország lopakodó bombázókat vagy hasonló eszközöket nem fejlesztett ki - legalábbis ma még így tudjuk.


    A döntés most a berlin-brandenburgi legfelsőbb bíróság kezében van. A Bundestag fenntartja, hogy a német információszabadság-törvény nem vonatkozik a parlament Tudományos Szolgálatának irataira, és a szerzői jogok miatt nem lehet azokat közzétenni.

    /hvg.hu/

    Ilyenkor persze felmerül egy rendkívül fontos és logikus kérdés: 
    Ha nincsenek UFO aktáik, akkor mire fel titkolják ennyire azt a semmit a bírói ítélet ellenére?

    2011. december 10., szombat

    Egy ókori számítógép: Az antiküthérai szerkezet

    1902. május 17-én a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok találtak egy furcsa szerkezetet egy i.e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban, 40 méter mélyen, a görögországi Antiküthéra szigete mellett.

    Ez egy erősen korrodált mechanikus számítógép, mely a régi, 19. századi órák pontosságának és komplexitásának jegyeit hordozza magán. A pontos rendeltetése még nem teljesen ismert. Feltehetőleg a csillagászatban használhatták. Pontos méréseket végezhettek vele: a Nap, a Hold és öt másik bolygó pontos helymeghatározására. Keletkezése kb. Kr.e. 100-150 körülre tehető, mielőtt egyáltalán hasonló szerkezet megjelent volna a világ más részein.

    Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A szerkezet eleje egy órára emlékeztet, amely két koncentrikus kört jelöl ki, az egyik a görög zodiákust, a másik az egyiptomi naptárt mutatja.A legnagyobb keréknek 27 foga van. 33 cm magas, 17 cm széles, és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban volt elhelyezve.

    "Ez a szerkezet igen bonyolult része" – fogalmazott James Evans tudománytörténész. "Senki nem gondolta volna, hogy az i.e. 2. században ilyen összetett szerkezetek léteztek volna" – tette hozzá. A korábbi kísérletek azt is megmutatták, hogy a mechanika a Hold különleges mozgását is le tudta képezni. Mivel a Hold a Föld körül egy elliptikus pályán, s nem egy szabályos körön mozog, a sebessége a hónap során többször is változik, egyszer lelassul, máskor felgyorsul. Tony Freeth, a Cardiff Egyetem kutatója szerint ezért két, egymást átfedő fogaskerék volt a felelős.

    A Föld is hasonló pályát fut be a Nap körül, de ennek még a Holdnál is finomabb hatásai vannak. "Nagyon nehéz lehetett ezeket fogaskerekekkel lemodellezni" – mondta Evans. A kutató kollégáival együtt azt javasolta, hogy nyújtsák meg a zodiákust; ha a mechanika első kerekének részei szélessebbek lesznek, akkor a Napot szimbolizáló karnak nagyobb utat kell megtennie az év során a Bika, mint a Mérleg idején. Ezzel a csúszással tényleg úgy tűnik, mintha a Nap egyszer lassabban, máskor gyorsabban haladna, még ha a kéz által mozgatott fogaskerék állandó sebességgel is mozog.

    A röntgenvizsgálatok és egyéb modern eszközök segítségével kiderült, hogy a szerkezet több mint 37, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll.

     A kutatók szerint az antiküthérai szerkezet napközpontú, vagyis heliocentrikus szemlélettel készült. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az emberiség 2000 éve is rendelkezett fejlett csillagászati tudással és technológiával.

    A kutatások 2008-ban újabb eredményeket hoztak, amelyekről a tudósok a Nature magazinban is beszámoltak. A tanulmány szerint a szicíliai Szürakuszaiban élő Archimédesz lehetett a szerkezet ötletgazdája.
    A projekt vezetője azt is közölte, hogy a szerkezet hátlapján látható ábrák egy ókori naptár 12 hónapját és más időszámítási egységek korinthoszi eredetű nevét tartalmazzák, amelyek Archimédszig visszanyúló örökségre utalnak.

    Videó a szerkezet működéséről:

    Egy rendkívül különös térkép: A Piri Reis térkép

    Piri Reis
    1465-1470 között születhetett, (Hadji Muhiddin Piri Ibn Hadji Mehmed, 1465-1554/55). Fiatalon nagybátyja, Kemal Reis szolgálatába állt, aki 1481-ben kegyvesztetté vált, ezért kalózként járta a tengereket, a Reconquista elől menekülő arabok és zsidók szállításában vett részt. Jó térképészeti ismeretekkel rendelkezett, 1499-1502 között már a szultán szolgálatában harcolt Velence ellen.

    Később megkapta a Déli-tengerek beglerbégje (admirálisa) rangot, így a Vörös- és az Arab-tenger, illetve az Indiai-óceánon teljesített szolgálatot. A Déli-tengerek (Vörös- és Arab-tenger, Indiai-óceán) beglerbégjeként (admirálisaként) 1553-ban a Perzsa-öböl bejáratánál lévő Hormuz-szigetről kísérelte meg elűzni a portugálokat, ám visszavonulót fújt, amikor az ellenség felmentő hajóhada megérkezett. (Az ütközet elkerülése miatt később halálra ítélték, amit 1554-ben Egyiptomban végre is hajtottak.)
    1513-ban azonban egy máig is érdekes és vitatott világtérképet szerkesztett.

    A térkép

    1929-ben az isztambuli Topkapi-múzeumban felújítás közben előkerült az állatbőrre rajzolt térkép egy részlete.
    Ez a térkép 65x90 cm nagyságú, őz- és gazellabőrre festett, az Újvilágot, Közép- és Dél-Amerikát, az Ibériai-félszigetet és Afrika nyugati részét ábrázolja.

    A térkép grafikáktól hemzseg, az óceánon különböző típusú hajók, a szárazföldeken állatok láthatók, ezen felül pedig a kor szokásának megfelelően, néhány fantázia szülte sziget is megtalálható rajta. Láthatjuk, hogy az Atlanti-óceán északi részén egy bálna hátán remeték főznek maguknak. A kiegészítő szövegben a térképész szerencsére utal a meseszerű magyarázatra: ez Szent Brendan szigete, aki a 6. században az alvó bálnát szigetnek vélte.

    A szárazföld belsejében és a tengerek felszínén rövidebb-hosszabb magyarázó szövegeket helyezett el. A sorokból megtudható, hogy Piri Reis a szerkesztés során összesen 20 forrásmunkát használt fel, köztük arab és portugál műveket is.

    A kor térképei a sok használat közben hamar elrongyolódtak, ezért századokon át másolták őket, rendre kiegészítve azokat, rájuk rajzolva az új földeket, területeket. A tengernagy szerint több térkép is forrásként szolgált munkájához, térképén ez volt olvasható: „A partok és a szigetek Colombo térképéről másoltattak át a térképre.”

    A Piri Reis térkép Afrika nyugati partjait mutatja, Dél-Amerika keleti partjait, és az Déli-sark északi part-vidékét. A Déli-sark északi partszakasza tökéletesen részletezett. A leginkább zavarba ejtő nem is az, hogyan tudott Piri Reis ilyen pontos térképet produkálni az Antarktisz vidékéről 300 évvel annak felfedezése előtt, hanem az, hogy a térkép a jég alatti partszakaszt mutatja. A geológiai kutatások azt igazolták, hogy a Queen Maud öböl ie. 4000 körülig lehetett jégmentes állapotban.


    1960. július 6-án az USA légiereje a következőképp válaszolta meg a Keene College-ban dolgozó Charles Hapgood professzor a Piri Reis térkép értékelésére vonatkozó kérdését:

    „Tisztelt Hapgood professzor,

    Az Ön kérése a Piri Reis térkép egyes szokatlan részleteinek értékelését illetően szervezetünk áttekintette.

    A feltevés, miszerint a térkép alsó része a Queen Maud öböl Princess Martha partját ábrázolja az Antarktiszon és a Palmer-félszigetet, elfogadható. Úgy találtuk, hogy ez a térkép leginkább logikus és minden bizonnyal korrekt értelmezése.
    Az a földrajzi részlet, amely a térkép alsó részén látható, feltűnően megegyezik a Svéd-Brit Antarktisz Expedíció által a jéggel borított területről 1949-ben készített szeizmikus profillal.
    Ez arról tanúskodik, hogy a partvidék azelőtt lett feltérképezve, mielőtt azt jég fedte volna el. Ezen a területen a jégréteg vastagsága kb. egy mérföld (1609 m).
    Nincs elképzelésünk sem róla, hogyan kerülhetett a térképre ez a részlet az 1503-ban feltételezetten birtokolt geográfiai tudással.

    Harold Z. Ohlmeyer alezredes, USAF parancsnok”


    A tudomány hivatalos álláspontja szerint az Antarktiszt borító jégréteg egymillió éves. A Piri Reis térkép azt mutatja, hogy a kontinens északi partját akkor térképezték fel, amikor még azt nem borította jég. Eszerint egy millió évvel ezelőtt kellett, hogy feltér-képezzék, de ez lehetetlennek tűnik, mivel az emberiség akkor még -hivatalosan- nem létezett.

    További és alaposabb tanulmányok azt mutatták, hogy az Antarktisz legutóbb 6000 évvel ezelőttig volt jégmentes állapotban. A jégmentes időszak kezdetét illetően megoszlanak a vélemények, különböző kutatók ie. 13000 és ie. 9000 közé teszik ezt.

    A kérdés tehát: ki térképezte fel az Antarktisz Queen Maud Földjét 6000 évvel ezelőtt? Milyen ismeretlen civilizáció volt birtokában olyan technológiának, amely ezt lehetővé tette?

    Az első civilizáció, a hagyományos történelem szerint, a közép-keleti régióban fejlődött ki ie. 3000 körül, s ezt egy évszázadon belül követte az Indus völgyében és Kínában kibontakozó társadalom. Ezek szerint egyik ismert civilizáció sem lehetett képes a fenti feladat véghezvitelére. Ki lehetett az itt időszámításunk előtt 4000 évvel, aki képes volt olyan dolgokat megoldani, melyekhez a mai modern technológia szükséges?

    A középkor során számos hajózási térkép forgott közkézen, amelyeket „portolani” néven neveztek, és a hagyományos hajózási útvonalakról készült pontos térképek voltak, a partvidék, öblök, kikötők, tenger-szorosok rajzaival. A legtöbb portolani a Földközi és Égei-tenger vidékéről készült, és más ismert útvonalakról, ahogy maga Piri Reis írta hajózási könyvében.

    Néhányan említést tettek ugyanakkor ismeretlen földekről, és pár tengerész között keringtek speciális térképek, melyeket igyekeztek minél jobban eltitkolni. Feltételezik, hogy Columbus is egy ilyen speciális térkép birtokában volt.

    Hogy megrajzolja térképét, Piri Reis különböző forrásokat használt, melyeket utazásai során itt-ott gyűjtött össze. Ő maga is rótt megjegyzéseket a térképre, amely képet ad nekünk arról, hogyan dolgozott. Azt írta, nem felelős az eredeti mérésekért és kartográfiáért. Az ő szerepe a gyűjtőé, aki nagyszámú térkép-forrást használt. Azt mondta, hogy néhány forrás korabeli tengerészektől származott, míg mások igazi régiségek voltak, egészen az ie. 4. századig vagy korábbi időpontig visszamenőleg.

    Dr. Charles Hapgood az „Ősi tengeri királyok tér-képei” című könyvében azt írja:

    „Úgy tűnik, pontos információ öröklődött egyik embertől a másikra. Úgy látszik, ismeretlen személytől származnak a térképek, és talán a minósziak vagy főniciaiak által hagyományozódott tovább, akik több mint ezer éven át az ókori világ nagy hajósai voltak. Vannak bizonyítékaink rá, hogy gyűjtötték és tanulmányozták az egyiptomi Alexandria nagy könyvtárát, és az összeállítások ott dolgozó geográfusoktól származnak.”

    Piri Reisnek minden bizonnyal olyan térképek jutottak a birtokába, amelyek az ókori világ legismertebb könyvtárából, az Alexandriai Könyvtárból származhattak.

    Hapgood rekonstrukciója szerint ezeknek a dokumentumoknak a másolatai és néhány eredeti térkép más tudományos központokba került, például Konstantinápolyba. 1204-ben, amikor a negyedik keresztes hadjárat idején a velenceiek behatoltak Konstantinápolyba, ezek a térképek az európai tengerészek között kezdtek keringeni.

    Ezen térképek többsége – folytatja Hapgood – a Földközi- és Fekete-tenger térségéről készült. De más területekről készült térképek is maradtak. Ezek között voltak az amerikai kontinens, az északi és déli-sark térképei is. Világossá vált, hogy a régi utazók egyik pólustól a másikig utaztak. Hihetetlennek tűnik, a bizonyítékok mégis azt mutatják, hogy néhány ősi utazó a Déli-sarkot is felfedezte, mikor azt még nem borította jég. Az is világos ugyanakkor, hogy olyan navigációs műszerük volt, amellyel a hosszúsági fokok pontosan meghatározhatóak voltak, s amely messze felette állt az ókor, középkor és egészen a 18. század második feléig az újkor birtokolta technikai tudásnak.

    Az elveszett technológia eme bizonyítéka alátámasztja és elképzelhetővé teszi azokat a feltételezéseket, amelyek az ősi idők eltűnt civilizációjáról szólnak. A tudósok a bizonyítékok többségét elvethetik, mondván, hogy azok csak mítoszok, de vannak olyan tények, amelyeket nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ez a bizonyíték azt követeli, hogy a többi feltételezést is nyitott elmével újragondolják.

    Végül összefoglalva a tények:
    1. 1513-17 között Amerika nem jelent meg még a térképeken, legalábbis nem az egész partvonal. Dél-Amerikát lényegében csak jóval később fedezték fel, partvonalai feltérképezésére pedig még sokkal később került csak sor!
       
    2. Az Ó- és Újvilág közti távolságot Piri Reis rendkívül pontosan tüntette fel. Olyan pontosan, ahogy még jóval később sem voltak képesek azt megtenni más térképészek.
       
    3. A földrajzi hosszúságokat – a térkép készítője (készítői?) már alkalmazták; mi ezt csak kétszáz évvel később találtuk fel.
       
    4. A Kanári- és az Azori-szigetek is igen pontosan ott találhatók a térképen, ahol a valóságban is elhelyezkednek (az eltérés mindössze 1 fok).
       
    5. Az Antarktisz létéről senki sem tudott 1513-ban. Mégis, a térkép rendkívül pontosan rajzolja a jég alá süllyedt földrész körvonalait. Olyan adatok is szerepelnek rajta, amiket mi csak az 1949-52-es svéd-brit-norvég közös expedíció révén tudtunk meg.
    A legszenzációsabb felfedezés még hátra van. De előbb egy rövid esetleírás: az ötvenes években a térképet a világ legnagyobb földrajztudósai (Hapgood, Arlington, Mallery, Walther, Lineham stb.) vizsgálták, majd az USA haditengerészete térképészeti intézete a legmodernebb műszerek bevetésével tette ugyanazt. 1958-ban világossá vált, hogy a térképet olyan rendkívüli pontosság jellemzi, amit a modern tudomány és technika csak a légi fényképezés bevezetésével ért el. Feltehető-e ezek után, hogy akik azt készítették, valamikor 1513 előtt – azok repülőgépe(ke)t használtak?

    A másik bomba akkor robbant, amikor kiderült: a térkép ennek ellenére több helyen „hibás”, a valóságtól eltér. Például az Antarktisz egyik csücske összeér a dél-amerikai Tűzfölddel: Piri Reis egy földnyelvet rajzolt oda; ahol ma tenger hullámzik. És több antarktiszi parti ponton szárazföldet ábrázol ott, ahol ma másfél kilométeres jégtakaró található. Tévedésről van szó tehát? Nem – és ez az igazi szenzáció! A geológusok földtörténeti és egyéb adatok összevetése után kijelentették: a térkép a valóságot ábrázolja – de nem az 1513-as, hanem a 11 000 évvel ezelőtti valóságot!

    A világtérkép minimum 4 részből áll, ám ebből csak egy került elő:
    Pár ötletem is van, hogy miért csak ez az egy maradt.

    1. A térképen ugyebár 11 ezer -ha nem több- éves állapotok is láthatók, az Antarktisz jégmentes állapotában van ábrázolva. A középső és a felső darabon megtalálhatóak a sarkok középpontjai.
      Ha igaz -márpedig elég sok bizonyíték van rá- az "Üreges Föld" teória akkor valakinek (tudósok, kormány) nyilván érdekében áll eltitkolni ezt az információt. Ha pedig szerepel az adott darabokon, nem véletlenül nem került még elő.

    2. Gondolom ismerjük a Hitlerrel kapcsolatos elméleteket, és a Thule társaságot, akik a világ minden pontjáról igyekeztek összegyűjteni a legmisztikusabb ereklyéket. Ezek közé tartozhattak a térkép elveszett darabjai. Hitler az egyik elmélet szerint az Antarktiszra menekült, -feltehetően a Föld belsejébe. A térkép alapján ismerhette a déli főbejáratot.

    3. Amennyiben Mu/Lemuria is szerepelt valamelyik térképen, a tudományos világnak állhatott érdekében eltüntetni azt.

    4. Persze előfordulhat a legegyszerűbb is: Talán a feketepiacon kereskednek velük ebben a pillanatban is, vagy egy kövér milliárdos páncélszekrényében porosodnak.
    Talán sosem tudjuk meg az igazat. De remény mindig van.

    2011. december 8., csütörtök

    Rejtélyes objektumot rögzített a NASA a Merkúr mellett

    Bolygó méretű objektum tűnt elő a semmiből a Merkúr közvetlen közelében egy napkitörés hatására december 1-én. Az anomáliát a NASA Heliospheric Imager-1 teleszkópja rögzítette.
    Az objektum pontos eredetéről egyelőre csak találgatnak a kutatók. 


    A videón egy napkitörés néhány másodperce látható, amint a Napból távozó anyagfelhő elhalad a Merkúr mellett. A felvételen ekkor felvillan egy másik, bolygó méretű objektum is.



    Nagyban: http://i1192.photobucket.com/albums/aa324/edward0316/20111203_092901_tbh1A.gif

    Ez magára vonta az UFO vadászok figyelmét is, akik azt mondják, hogy az esemény felfedett egy óriási, álcázott űrhajót, ami a naprendszer legbelső bolygója közelében "parkol".

    A felvételt tanulmányozó kutatók szerint viszont elképzelhető, hogy szenzorhiba okozhatja a jelenséget, és amit látunk, az valójában néhány "beragadt pixel" az érzékelőn, amelyek a Merkúr egyik korábbi pozícióját mutatják.

    Az ilyen kutatókban nem érdemes megbízni, csak a saját kis "igazságukat" hirdetik, vagy a NASA-ét, amit sokan a tények ismeretének hiányában, gondolkodás nélkül bevesznek.

    Én természetesen az előbbire voksolok. Nem elfogultságból, csak a puszta tények alapján:
    1. Hatalmas objektum csapódott a napba, ami óriási napkitörést okozott: Katt ide
    2. Rendkívüli UFO tevékenység a nap körül:
      http://www.youtube.com/watch?v=4s6DVpDya9c
      http://www.youtube.com/watch?v=7sTxjg4CPeM
      http://www.youtube.com/watch?v=K1G9BHd4zsY
      http://www.youtube.com/watch?v=rJbmyvwNadI
    3. Közel bolygó méretű objektum haladt el a Föld mellett a tudtunk nélkül: Katt ide

    2011. december 6., kedd

    Megvan az első élhető bolygó

    A Kepler 22-b az első olyan bolygó, ami a lakhatási zónán belül van, vagyis nincs túl meleg és túl hideg se ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén. A NASA szerint tudományos áttörés az űrtávcsőn észlelt első lakható bolygó, az intelligens idegen élet után kutató SETI-projekt munkatársai rádióteleszkópjaikkal civilizáció nyomai után kutatnak majd a 600 fényévnyi távolságra lévő bolygón.

    A NASA magyar idő szerint hétfő este jelentette be, hogy a Kepler-űrtávcsővel először figyeltek meg egy a  Földhöz nagyon hasonló bolygót. A bejelentést nagy érdeklődés kísérte, mert előzetesen csak annyit lehetett tudni, hogy a NASA munkatársai és a Kepler-űrtávcső program tudósai mellett jelen lesz a Földön kívüli intelligens élet után kutató SETI Intézet egyik munkatársa. Azért azt nem jelentették be, hogy már fel is vették a diplomációi kapcsolatokat egy földönkívüli civilizációval, de a Kepler 22-b jelű égitest felfedezése a NASA szakemberei szerint mérföldkő az űrkutatásban.

    A Kepler 22-b körülbelül 600 fényévnyi távolságra van tőlünk, a Földnél 2,4-szer nagyobb, és egy a mi Napunkhoz hasonló, úgynevezett G-színképtípusú csillag körül kering. A bolygó ráadásul az úgynevezett lakhatási zónában kering a csillag körül, a mérések szerint a bolygó átlagos csillagtávolsága körülbelül 85 százaléka a Földének, vagyis 15 százalékkal van közelebb napjához, mint a mi bolygónk a Naphoz. Így a Kepler 22-b-n az év is rövidebb, 289 nap alatt kerüli meg a bolygó a központi csillagát.

    A Kepler 22-b úgynevezett szuperföld, becslések szerint négyszer nagyobb a mi bolygónknál, és egyelőre nem lehet tudni, hogy szilárd, vagy gázbolygó, esetleg felszínének nagy részét folyadék borítja. A Kepler 22-b az első olyan bolygó, amit sikerült azonosítani azóta, hogy februárban 54 bolygójelöltet különítettek el, amelyek vélhetően a lakhatási zónán belül vannak, vagyis központi csillaguktól se nem túl távol, se nem túl közel, éppen olyan távolságra, hogy a víz még folyékony halmazállapotban is előfordulhasson felszínükön.
    Az űrtávcsővel egyébként eddig 2326 bolygójelöltek mértek be, ezek közül 207 körülbelül akkora mint a Föld. Az űrtávcső közel százezer csillag fényváltozásait figyeli éveken át, a csillagok körül keringő bolygókra ezen fényváltozások alapján következtet. Ha egy égitest áthalad a nap előtt, akkor annak fényereje alig észrevehetően csökken, ezt az apró változást képes érzékelni az űrtávcső. A Kepler 22-b megtalálásában egyébként a NASA szakemberei szerint nagy szerepe volt a szerencsének: a csillag kiemelt megfigyelésének harmadik napján ugyanis már felbukkantak az első, bolygóra utaló jelek.A konferencián részt vett a SETI-projekt munkatársa is, aki elmondta, hogy a következő időszakban kiemelten vizsgálják majd ők is a most megtalált bolygót. Először rádiótávcsővel vizsgálják majd a bolygót és környékét, értelmes élet jelei után kutatva, majd megpróbálnak úgynevezett technomarkerek nyomaira bukkanni.
    Ezek a bolygó légkörében található olyan gázok, amelyek vélhetően magas tecnológiai fejlettségű civilizációkra utalnak. Ilyenek például a Föld légkörében a halogénezett szinhidrogének, például az aeroszol-hajtógázként mesterségesen előállított freon.

    Index

    2011. december 5., hétfő

    115-ös elem - Az idegen járművek meghajtása

    A 115-ÖS ELEM FELFEDEZÉSE MEGNYITOTTA AZ UTAT, HOGY MEGÉRTSÜK
     A GRAVITÁCIÓ IRÁNYÍTÁSÁT

    A 115-ös elem kulcsfontosságú szerepet játszik, hogy megértsük, hogyan tudott az ultra-titkos "Fekete Világ" olyan repülőgépeket gyártani, amelyek képesek a gravitáció és a tér-idő manipulálására. És a 118-as elem titkos felfedezése, amely a 114-es elemmé bomlik, tovább segít a lehetőségek meghatározásában. Ennek a nehezebb, stabilabb elemnek a legfontosabb tulajdonsága, hogy a gravitációs "A" hullám annyira bőséges, hogy kiterjeszti az atom kerületét. Ezeket a nehezebb, stabilabb elemeket a szó szoros értelmében saját gravitációs "A" tér veszi körül a gravitációs "B" mezon kívül, ami természetes minden anyag körül.

    A gravitációt irányító rendszer kulcsa

    A Földön semmilyen természetesen előforduló atomnak nincs elég protonja és neutronja, hogy a felhalmozódó gravitációs A hullám kiterjessze az atom kerületét, hogy ahhoz hozzá lehessen férni. Habár a távolság amit a gravitációs A hullám kiterjeszt az atom kerületén kívül csak elenyésző, ennek ellenére elérhető és van amplitúdója (rezgéstágassága), hullámhossza és frekvenciája, mint a többi hullámnak az elektromagnetikus spektrumban. Ha egyszer hozzáférünk a gravitációs A hullámhoz, felerősíthetjük, mint ahogyan felerősítjük a többi elektromagnetikus hullámot.

    Hasonlóképpen a gravitációs A hullámot felerősítik, majd egy kiválasztott területre fókuszálják, ezzel tér-idő torzulást létrehozva ami az űrutazáshoz szükséges.

    Ez a felerősített gravitációs A hullám olyan erős, hogy az egyetlen természetben is előforduló gravitáció, ami ilyen mértékű torzulást tudna létrehozni a tér-időben a fekete lyuk.

    Addig erősítünk egy hullámot, ami kis mértékben kiterjeszti az atom kerületét, amíg elég nagy nem lesz, hogy torzulást hozzon létre nagyobb terjedelmű tér-időben.

    Átalakítás

    Nehezebb, nem stabil elemeket hozunk létre több stabil elem célként való használatával a részecskegyorsítóban. A cél elemet több fajta atomikus és szub-atomikus részecskével bombázzuk. Ezzel a neutronokat belekényszerítjük az atommagba és néhány esetben két különböző atommagot tudunk egyesíteni. Ezen a ponton megy végbe az átalakulás: a cél elemből egy másik, nehezebb elemet hoztunk létre.

    Példaként, a nyolcvanas évek elején a németországi Darmshotban a nehéz ionokat kutató laboratórium létrehozta a 109-es elemet a 203-as Bizmut az 59-es vassal való bombázásával. Egy hétig kellett bombázniuk a cél elemet, hogy előállítsanak egyetlen atomot a 109-es elemből. Ekkor a labor tervbe vette, hogy a jövőben a 248-as Curium, 48-as kálciummal való bombázásával előállítják a 116-os elemet, amely bomlása olyan nuklidák (azonos rendszámú és tömegű atomok) sorozatán keresztül megy végbe, amely számukra ismeretlen, de az S4-nél, a Groom Lake-i (közismertebb nevén az 51-es körzet) létesítményben dolgozó tudósok körében közismert.

    Az elem stabilitását az az idő határozza meg, amíg az elem létezik, mielőtt lebomlana. Néhány elem atomjai hamarabb bomlanak mint más elemeké, tehát minél gyorsabban bomlik egy elem, annál kevésbé tartjuk stabilnak. Amikor egy atom bomlik, szub-atomikus részecskéket és energiát szabadít fel, vagy sugároz magából, amit a Geiger számláló érzékel.

    Idegen jármű

    Az S4-nél lévő idegen járműben talált reaktor - ahogy Robert Lazar fizikus széles körökben említette - egy szupernehéz elemen alapul, amelynek a rendszáma 115. A 115-ös elemet "Ununpentium"-nak nevezték el, az IUPAC alapján. A periodikus meghatározása és az elektronszerkezete az oldal tetején lévő ábrán látható.



    1999. június 9. szerda Nyilvánosságra hozva: 10:52 GMT 11:52 UK
    Sci/Tech
    Új, szupernehéz elemet hoztak létre Ólom és kripton ütközésével új elemek jönnek létre
    BBC News Online Science Editor Dr David Whitehouse

    Két új "szupernehéz" elemet hoztak létre, ólom atomok másodpercenként 2 trillió, energiával töltött kripton atommal való bombázásával.

    11 nappal azután, hogy a tudósok elkezdtek dolgozni az Egyesült Államokbeli Lawrence Berkeley National Laboratóriumban, csak három 118-as rendszámú atomot
    sikerült létrehozniuk. Ezek 118 protont és 175 neutront tartalmaztak atomonként az atommagban.

    Az új elemek szinte azonnal 116-os elemmé bomlottak, ami nem volt hosszú életű. De arra a rövid időre csak ez a három atom volt ami valaha létezett a Földön, ezekből az elemekből. (ez persze kétséges)

    Ken Gregorich, nukleáris vegyész, aki a felfedező csapat vezetője volt, elmondta: "A nem várt siker, hogy előállítsuk ezeket a szupernehéz elemeket egy egész világot tárt elénk hasonló reakciók használatával: új elemek és izotópok."

    Az Amerikai Energiaügyi Bizottság képviselője Bill Richardson kommentálja: "Ez a meghökkentő felfedezés betekintést enged az atommag struktúrájának további részleteibe"

    Nem stabil kombináció

    Az atomok egy központi atommagból állnak, amit egy elektronfelhő vesz körül. Az atommag protonokból és neutronokból áll.

    De nem minden neutron-proton kombináció stabil. A természetben az urániumnál - 92 proton és 146 neutron - nehezebb elem nem található.

    A tudósok nehezebbeket is elő tudnak állítani két nagy atommag összeütköztetésével, majd reménykednek, hogy egy újabb, nehezebb atommagot képeznek egy rövid időre.

    Az egyik legjelentősebb szempontja az új elemeknek, hogy a lebomlási folyamatuk megegyezik azzal a feltételezéssel, amely egy "stabil szigetet" jósolt azoknak az atomoknak, amelyek körülbelül 114 protont és 184 neutront tartalmaznak.

    "Átugrottunk az instabilitás tengerén a stabilitás szigetére, amit a feltételezések a hetvenes évek óta jósoltak." mondta Victor Ninov, magfizikus. O írta az első beszámolót a felfedezésről, amit a Physical Review Letters-nek küldött el.

    Atomstruktúra

    A szintetikus elemek általában rövid életűek, de a tudósok számára értékes betekintést nyújtanak az atommagba. Továbbá lehetőséget adnak az urániumnál nehezebb elemek kémiai tulajdonságainak vizsgálatára.

    I-Yang Lee, a Lawrence Berkeley National Laboratóriumban lévő atom-ütköztető tudományos vezetője elmondta: "Ezen két szupernehéz elem felfedezésével világossá vált, hogy a stabilitás szigete elérhető."

    "Ráadásul hasonló reakciókat felhasználva más elemeket és izotópokat állíthatunk elő, ezzel biztosítva egy gazdag, új területet az atommag tulajdonságai kutatása terén."

    Gyors munka

    A 118-as elem a másodperc ezred része alatt lebomlik alfa-részecskét sugározva magából, maga után hagyva egy izotópot a 116-os elemből, ami 116 protont és 173 neutront tartalmaz.

    Ez a származékelem is radioaktív, és alfa-bomlással a 114-es elem izotópjává bomlik.
    A közelítő alfa-bomlások egészen a 106-os elem eléréséig folytatódnak.