Aki kénye kedve szerint alakíthatja a szavakat és a számokat, az bármilyen botrányt elrejthet, anélkül, hogy büntetéstől kellene tartania és persze milliárdokat kereshet a módszerrel.
Ilyen eszközök birtokában egy egész ágazatot képesek büntetlenül működtetni.
A módszer rendszeres alkalmazása az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ, a CDC esetében a legszembetűnőbb.
A járványmanipulálási központ találóbb elnevezés lenne, hiszen ez legfőbb profiljuk. Úgy alakítják a szavakat és a számokat, hogy a megrendelt képet közvetíthessék a nyilvánosság felé.
A CDC nem egyéb, mint az adófizetők pénzéből finanszírozott orvosi kartell.
Lássuk legújabb akciójukat.
Immár 25 éve, 1988 óta írok a hamis oltástudományról, és azt hittem már mindent láttam: téves állítások az immunitásról, elhallgatott információk a vakcinák mérgező összetevőiről vagy a megfelelő klinikai kísérletek hiánya.
Dr. Peter Doshi, a Brit Orvosi Folyóiratban megjelent cikkében azonban egy újabb hazugságra hívja fel a figyelmet, aminek alapja, hogy a legtöbb influenzás megbetegedésként diagnosztizált esetnél egyáltalán nem az influenza vírusról van szó.
Kérem koncentrálni, mert még elveszítik a fonalat!
Dr. Doshi leírja, hogy évente több százezer mintát vesznek az „influenzás” betegektől az Egyesült Államokban és ezeknek csupán nagyon kis százalékánál mutatják ki magát az influenza vírust.
Tehát még érthetőbben: a legtöbb influenzával diagnosztizált beteg szervezetében nem találtak influenza vírust. Ergo, nem influenzásak.
Tehát még ha az influenzaoltások hatékonyak és biztonságosak lennének is, akkor sem előzhetnék meg ezeket a betegségeket, mivel nem az influenza vírus okozta őket.
Az oltásokat nem az álinfluenza megelőzésére fejlesztették ki.
A legtöbb influenzaként diagnosztizált betegség bakteriális eredetű, illetve sokszor étel, lég és egyéb szennyeződés vagy GMOk fogyasztása által kiváltott megbetegedésekről van szó. Akármiről is, de nem influenzáról.
Néhány szemelvény Dr. Doshi „Influenza: vakcina marketing a betegség marketingjén keresztül” című írásából:
„Az influenza marketingjének talán legleleményesebb stratégiájának középpontjában az a megközelítés áll, hogy az „influenzás tünetekkel járó betegségek” és az influenza egy és ugyanaz. A különbség igen körmönfont és kizárólag jelentéstani eltérésen alapul. Az ismeretek általános hiánya lehet a legfőbb oka annak, hogy az emberek nem tudják, hogy még a legideálisabb influenza védőoltás is, ami pontosan megfelel az éppen körbejáró vad vírustörzseknek és így elvileg képes lenne megállítani minden influenzavírust, csupán az „influenzás megbetegedések” nagyon kis százalékában használ, mert a legtöbb esetben szó sincs influenzáról. Évente több százezer légúti mintát vesznek a páciensektől az Egyesült Államokban és ezeknek csupán 16 százalékánál találnak influenzavírust.”
Egy etikus világban a kutatók és a bürokraták megkongatnák a vészharangot és felhívnák a figyelmet arra, hogy az „influenzás megbetegedések” jelentős hányadában nem is influenzáról van szó.
Ez persze nem történik meg. Túl sok pénz és túl sok hírnév forog kockán.
Ehelyett a beteg elmegy az orvoshoz. Rosszul érzi magát, köhög, lázas és fájnak az izmai. Az orvos közli vele, hogy influenzás és szigorú tekintettel megkérdezi, hogy beoltatta-e magát az idén.
„Nem,” válaszolja a beteg. „Látja, látja!” – mondja elmarasztalóan az orvos. „Most persze beteg lett! Az oltással ezt bezzeg elkerülhette volna.”
Tévedés. Még az oltáshívők is kénytelenek belátni, hogy az influenza védőoltás nagyon kis százalékban válhat bárki hasznára, mert a legtöbb ember nem az influenzavírustól betegedik meg.
A legtöbb orvos éppen csak rápillant a betegre. A szokásos tünetek megvannak, ráadásul influenza szezon van, tehát a beteg influenzás. Kész.
A folyamatos és agresszív pszichológiai marketing eredményeként a legtöbb emberből komoly érzelmeket váltanak ki a reklámkampányok. A módszer működik.
A másik propagandafogás, amit a hatóságok az emberek megfélemlítésére és az influenzaoltások eladásának növelésére használnak, az annak rendszeres hangoztatása, hogy évente 36 ezer ember hal meg influenzában az Egyesült Államokban. Biztosan mindenki hallotta már ezt a számot.
Ez egy igen hasznos statisztikai „adat”, de sajnos a legtöbb ember nem érti, hogy ez is csak egy hamis reklámfogás. Egy szándékosan előállított téveszme, aminek köze sincs a valósághoz.
A Brit Orvosi Folyóirat 2005. decemberi számában Dr. Doshi egy másik hasonlóan értékes cikkében erről is írt:
[Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) statisztikái szerint] az „influenza és a tüdőgyulladás” 62.034 életet követel 2001-ben, amelyből 61.777 tüdőgyulladás volt, 257 pedig influenza, de csupán 18 esetben voltak képesek egyértelműen kimutatni az influenza vírust.
A CDC egy kategóriába sorolja a tüdőgyulladás és az influenza okozta haláleseteket, abból indulva ki, hogy a tüdőgyulladásból eredő elhalálozásokat az influenza komplikációi váltják ki. Ez egy teljesen abszurd feltételezés, mert a tüdőgyulladást számos egyéb tényező is előidézheti.
Ami persze ennél is rosszabb, hogy összesen 18 esetben tudták kimutatni az influenza vírus jelenlétét. Ebből kiindulva csupán 18 esetben mondhatnák ki teljes bizonyossággal, hogy a halál oka az influenza vírus volt. Nem 36 ezer. Tizennyolc.
2009-ben, a 6-os szintű globális sertésinfluenza járványról is kiderült, hogy csupán a hatóságok által generált propagandáról volt szó. Sharyl Attkisson, a CBS News-tól rávilágított, hogy a CDC felhagyott a sertésinfluenzás esetek számolásával, méghozzá azért, mert túlságosan sok esetben derült ki, hogy a betegek egyáltalán nem influenzásak.
Attkisson cikke nagy port kavart fel akkor. A CDC azzal vágott vissza, hogy egészen bizonyosan több tízmillió sertésinfluenzás eset lehet az Egyesült Államokban, pedig „hivatalosan” néhány ezret tartottak számon. Ez körülbelül olyan, mintha egy kisváros kiszáradt patakjáról kijelentenék, hogy az tulajdonképpen a Mississippi.
Látható tehát, hogy a CDC legfőbb feladata a szavak és számok igény szerinti csűrése-csavarása.
Forrás: Activist Post / Idők Jelei / Rejtélyek szigete
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése