A Magyar nyelv érdekességei ~ Global Mysteries

Ove Burglund Svéd orvos és műfordító megállapítása szerint:

„A Magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.”

Tudod-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az Izlandi 720-ból, a második pedig Szent István király intelmei Imre herceghez.
Tudtad-e, hogy a honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkeztünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?
Tudtad-e, hogy a Magyar nyelv emlékei közül egy kőbe vésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfunland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a „Tyrkir” a „Turk” megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak. Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben, Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: „Ericcson járt e helyen is sok társával.”
Jakob Grimm meseíró (XIX. Század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta: „ a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: „ - Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lenne az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
”A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az új kőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”
Nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt így jellemezte az 1830-ban megjelent „Poetry of Magyar” című verses kötetének előszavában:
”A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett.
Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke…
A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény!
Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba, hiszen több ezer éve kiforrott és csak minimális változtatásokra van szüksége.
Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: „Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitóliuma”?
Keletkezésének időpontja 1533 és magyarul íródott.
Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek? Az olasz például csak 5-öt. Addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ:
a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű.
Tudtad-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-ik magyar népdalt, amelyből már 100 000 megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 népdalt tudtak összegyűjteni.
Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában, mint a legdallamosabb – az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után – a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondta Ludwig August Frankl költőnek: „Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben…”
Tudtad-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyűvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
És végül tudjuk-e, hogy, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik, kiirtják családjukat?
A Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak:
a mai angolnyelv 4%, a latin 5%, a héber 5%, a csendes óceáni nyelvek 7%, az indiai mundakhol 9%, a tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26%, a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz.
Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében? Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek, mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig.
Ma Baráth Tibor is „A magyar népek őstörténete” című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, azt állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló?
Hogy hihetetlenül gazdag képalkotó képessége van szavainknak, hogy tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igével főleg pedig igekötőink előre és hátravetésével, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes.
Példa a „néz” ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
Napóleon megkérdezte Francois Talleryrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.Talleryrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el a nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz. A monarchia idején megvalósították Talleryrand elméletét és sajnos ma is ez folyik. Itt az ideje, hogy magunkhoz térjünk és megbecsüljük kultúránkat és nagyjainkat.
Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világkülönböző helyein? A Hawaii szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa: „Magyar” családnevünk helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán, települést Tuniszban, Bukina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az „Almás”, „Káldi”. „Kocsis” és „Vajas” települések szomszédságában.

1. ábra. Egyetlen régi ABC sem lehet egészen pontos, ugyanis régen az egyazon nyelvhez tartozó ABC-változatok városonként, sokszor kis területenként is eltértek valamennyire egymástól. Ám ha ezeket a helyi változatokat is mind bemutatnám, még meghökkentõbb lenne a fenti összehasonlítás. A változatok ugyanis kivétel nélkül a táblázaton belül maradnak, mert a felsõ két sortól idegen betû egyetlenegy sincs bennük. (Ezt szemléltetendõ mutattam be az egyaránt ógörög nyelvet szolgáló, s egyazon korú krétai és athéni ABC-t. Hasonlítsuk csak össze õket egymással, majd mindkettõt a felsõ két jelsorral. A kettõ együtt világosan elárulja, hogy a felsõ két ABC-bõl származnak, bármilyen úton-módon is.) Megjegyzem még, hogy 1. az egyetlen ABC-n belül különbözõ módon ismétlõdõ betûket nem jelöltem kétszer, 2. az egyiptomi démotikus ABC két különös betûjét elhagytam, azokat, amelyek a hierartikus jelkészletbõl kerülhettek át, feltehetõleg fontos funkciót képviselve. 3. a "hármaskereszt" ma már hiányzik a szkíta-hun-székely-magyar ABC-bõl, de 3-5.000 évvel ezelõtt még biztosan megvolt benne. Ám az is lehet, hogy a föníciai hármaskereszt a kettõskereszt módosított változata. E kétség miatt nem kell új fejezetet nyitni itt, mert mindkét lehetséges változat "házon belül" van, s nekünk most elég ennyi. 4. A latin ABC bizony ilyen volt eredetileg, s csak csodálkozni tudok, hogy ezt miért nem így tanuljuk. Például a középen kettéosztott négyzet alsó és felsõ vonalának elhagyásával született meg a mai "H" betûforma.

Íme a héber ABC:

2. ábra. Ezt a jelsorozatot más néven "kvadrát (négyzet)" ABC-nek is nevezik, mert szép betûi mintha négyzetbe lennének szorítva.

Hasonlítsuk össze a fenti jelsort az alábbi, 3. ábrán látható szkíta-hun-székely-magyar ABC-vel:

3. ábra. E jelsor csak alap jelsora a szkíta-hun-székely-magyar ABC-nek. A hozzá tartozó sok-sok állandósult ligatúrát (betûösszetételt, melyek némelyike 6-7.000 év óta biztosan megvan már) itt nem szerepeltetem, hiszen ezek is az alap ABC betûibõl állnak. Megjegyzem még, hogy az alsó sorban nem egyszerû betûk, hanem hieroglif jelek sorakoznak, melyek a szkíta-hun-székely-magyar ABC szerves tartozékai. S aligha gondolhatunk másra, mint arra, hogy egy teljeskörû hieroglif jelkészlet töredéke, maradványa ez a pár jel.

Ha mai pillanatképként összevetjük a 2. és a 3. ábrán látható ABC-ket, tévedhetetlenül megállapíthatjuk, hogy a szkíta-hun-székely-magyar ABC-ben egyetlenegy héber betû sincs. Ha lenne, azonnal észrevennénk, miként egyetlen kínai betû is elegendõ ahhoz, hogy megállapítsuk: kínai étterem elõtt állunk.

Az alábbi ábrán a héber ABC-változat és elõzményei láthatók:

4. ábra. Alulról fölfelé haladva szemmel követhetõ az õsi betûk "kvadráttá" alakulása. (A föníciai, az arámi és a héber ABC-k összevetése a szakirodalom szerinti.) Érdekes, hogy a föníciai-arámi ABC-ben több olyan jel is van, melyek ugyanannak az egyetlen betûnek a változatai. Ezért van néhány ismétlõdés a legalsó sorban, melyben a megfelelõ szkíta-hun-székely-magyar betûk sorakoznak összehasonlítási alapként.

És néhány lelet: