Rejtélyes szigetekről, fejlett civilizációkról és édenkertekről szóló legendák keringenek a hajósok körében a történelem kezdete óta. Lehet, hogy van bennük igazság? Ha visszatekintünk, olyan évszázados rejtély nyílik meg előttünk, mely a mítoszok valós világába enged bepillantást - egy olyan korszakba, amikor még Atlantiszhoz hasonló titokzatos szigetekről beszéltek a nagy felfedezők. Ilyen fejlett és isteni eredetű, ám mára letűnt civilizáció élhetett a Hi Brasil elnevezésű egykori szigetvilágban is, melynek nyomait immáron 800 éve keresik.Fejlett társadalmat, gazdaságot és magas színvonalú kultúrát képviselő civilizációkat magukban foglaló "paradicsomi" szigetek emelkedtek ki a múltból, a világtengerekből, óceánokból, amelyek azonban később kivétel nélkül, teljességgel megmagyarázhatatlan módon, a legkülönösebb körülmények közepette egyszer csak letűntek, elsüllyedtek, elpusztultak. A paleoasztronautika hívei az ősi legendákra, mondákra, mitológiákra, közvetett bizonyítékokra és rejtett összefüggésekre hivatkozva állítják, hogy e rejtélyes szigetek egy része az ősi legendák által mesterségesen kialakított földdarab volt.
A korabeli népek beszámolói, feljegyzései szerint az "édenkerthez" hasonló szigeteket a messzi csillagokból érkezett istenek lakták, akik közül néhány faj átadta az ősi tudást a helyieknek. Mint ismeretes, ezek az istenek valójában földönkívüliek voltak. Az ősi idegenek által feloldott titkos tudás egy része nem csak technológiai, de tudományos ismereteket is tartalmazott. Néhány mesterségesen létrehozott sziget egyszerű földönkívüli támaszpont lehetett, amely talán az idegenek üzemanyag utántöltő bázisaként üzemelt, továbbá átmeneti pihenőhelyet, csillagkaput, vagy laboratóriumi- kísérleti telepegységet jelentett.
Mindenesetre a jelek arra utalnak, hogy ilyen titkos, az óceánból időszakosan kiemelkedő sziget volt a középkori hajósok által regisztrált Hi Brasil nevű földdarabka is, amelyen sokak szerint a bibliai paradicsomhoz hasonló édenkerti viszonyok voltak fellelhetők.
 |
| Hi Brasil az ír partoktól mitegy 300 kilométerre, nyugatra eküdt. Abraham Ortelius térképe 1572-ből |
Írországtól 300 kilométerrel nyugatra az Atlanti-óceánon nyílt víz terül el, ahol a kelta népek és olasz kereskedők szerint egykoron kicsiny sziget állt. A XIV. századi kartográfusok úgy vélték, ezen a ponton volt látható a Hi Brasil nevű földdarabka, amelyet a kora középkor idején sok hajós vett célba, hogy földjére lépve felfedezhesse. Ám csak néhány kapitány akadt, aki sikerrel vezette árbócosát a szigethez. A titokzatos hely nagyon ritkán tűnt fel, és akkor sem mindig lehetett megközelíteni, hiszen a legendák szerint minden vízi közlekedési járművet egy láthatatlan erő tartott távol a sziget partjaitól.
Hi Brasilról például már a kelta mítoszok is úgy számoltak be, hogy egy hatalmas sziget Írország partja előtt, amely hétévente kiemelkedik a vízből és szabad szemmel is láthatóvá válik. Már az 1330-as években megjelent a különböző hajóstérképeken, és az 1500-as évek közepéig bizonyíthatóan mindenki az említett térségbe helyezte, illetőleg jegyezte be. Ám napjainkban azon a helyen semmilyen szárazföld nem található. Egy szigetnek nem veszhet csak úgy nyoma! Kivéve ha földönkívüli eredetű!
A kelták úgy tartották, hogy fejlett isteni civilizáció lakja, akik ragyogó emberkékként jelennek meg az utazók előtt. Néhány hajós akinek mégis sikerült a szigetre lépnie, bizarr történetekről számolt be. Feljegyzéseikben hatalmas fekete nyulakról beszélnek, és olyan kultúrát képviselő isteni lényekről, akik varázslatos, csillogó madarakon utaznak és ragyogó gömbökben élnek. Bár a rejtélyes szigetre több ízben is próbáltak eljutni (1325, 1497, 1664, 1684) hajósok, ez csak keveseknek sikerült, ahogy megpillantani sem tudták sokan. A feltételezhetően mesterségesen kialakított és vezérelt földdarabot 1872-ben látták utoljára. Ezek után nem kizárt, hogy jelenleg is több olyan eldugott, titkos sziget létezik, amelyen (vagy amely alatt) az idegenek átmeneti bázisa üzemel, s ahonnét irányítják az emberi faj sorsának alakulását.
Forrás: Hihetetlen magazin
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése