A méhekkel olyasvalami történik, amit alig értünk, ugyanakkor pusztulásuk következményeit, annak méreteit teljesen alábecsüljük. Ez a véleménye egy német biológusnak, aki a méhek kutatásával foglalkozik, és erre figyelmeztet az ENSZ környezetvédelmi programjának legújabb jelentése. A méhpusztulás Amerika és Európa után ugyanis elérte Japánt, Kínát és Egyiptomot. Ezzel már négy kontinensen kerültek veszélybe a hasznos rovarok. Egyiptomban a Nílus mentén pusztulnak a rovarok, Japánban viszont minden negyedik méhkolóniát érint a járvány. Kínában is nagy területen jelentkezik a baj.
A világon a 100 legfontosabb haszonnövény közül több mint 70 beporzása a méhektől függ. Az emberiség elhitette magával, hogy a 21 század technológiai fejlődése révén független lehet a természettől. A méhek pusztulása azonban azt mutatta, hogy "még jobban, nem pedig kevésbé" függünk a természettől, mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója a tanulmány bemutatásakor.
Ahogy a Világtudomány már korábban többször beszámolt róla, a tét igen nagy: a világ élelmiszer termelésének legalább harmada. Közép-Európában a növények mintegy 80 százalékát a méhek porozzák be, mondják a szakértők. Csak az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente. A méhek pedig veszélyben vannak, a pusztulás aránya egyes területeken 80-90 százalékos.
Az emberek jelentős része tudna méz nélkül élni – de a méhek nélkül aligha. Egy állítólagos Einstein jóslat szól arról, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl őket. Januárban a magyar szakminiszter, Fazekas Sándor figyelmeztette kollégáit Brüsszelben az európai méhcsaládok aggasztó állapotára. A méhek a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak. A világméretűvé nőtt méhpusztulás azonban veszélybe sodorja a rovarokat, és így a növények beporzását, vagyis a termést is.
A veszély miatt Franciaországban legkésőbb áprilisig létrehoznak egy referencialaboratóriumot, és az év végéig programot dolgoznak ki a méhek védelmére, a pusztulás megállítására. Ugyanakkor egy laboratórium csak a kezdet, ezért az Unió a gyógyszeripart sürgeti az új hatóanyagok kifejlesztésére. Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban. A méhpusztulás okára nincs biztos magyarázat. Hazánkban évente 10-20 százalékos a méhveszteség, míg Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. Az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak, vélik a szakértők.
Egy korábbi feltételezés szerint nem a rovarirtók, a mobiltelefon-sugárzás vagy a globális felmelegedés a felelősek, hanem egy vírus irtja ki a világ méhállományát. A tudósok egyelőre tanácstalanok a gyógymódot illetően.
Genetikai kutatás mutatta ki, hogy az IAPV (Israeli Acute Paralysis Virus) nevű vírus áll a házi méheket világszerte pusztító CCD (Colony Collapse Disorder) járvány mögött. A jelenséget évtizedek óta észlelik már a tudósok, de csak az utóbbi években vált katasztrofálissá a hatása. A CCD tünete, hogy a méhek tájékozódási képessége összezavarodik, nem találnak vissza a kaptárhoz, és a végkimerülésig repkednek az utat keresve - eközben a királynő a kaptárban méz híján éhen hal, és az egész kolónia kipusztul.
2004 óta amerikai méhállomány a felére csökkent, egyes méhészetekben a veszteség a 90 százalékot is eléri. Európában 2006 őszén észlelték először a jelenséget.
A kutatók tanácstalanok a méheket támadó vírus elleni védekezés ügyében. A CCD hatása a mindennapi életre egyelőre csak a méz árának meredek emelkedésében érezhető, de ha a haszonnövények beporzása is elmarad, az katasztrofális következményekkel járhat. Egy állítólagos Albert Einstein jóslat szerint (amit sokan csak városi legendának tartanak), ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig.
/vilagtudomany.hu/
Minket is érintett.
VálaszTörlés