Az orosz nyomozók a Holdra szállást vizsgálnák

Vizsgálná az ember holdra szállásával kapcsolatos „zavaros részleteket” az orosz szövetségi nyomozóhivatal – derült ki szóvivőjének közléséből.

Az Izvesztyija című orosz napilapnak nyilatkozó Vlagyimir Markin a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség körül kirobbantott korrupciós ügy, a Joseph Blatter FIFA-elnök lemondásához vezető amerikai ügyészségi vizsgálat kapcsán vetette fel a témát, nehezményezve, hogy „az Egyesült Államok ügyészei legfőbb döntnököknek kiáltották ki magukat a nemzetközi labdarúgás ügyeiben”.

Hová lett a holdkőzet?

Az FBI-hoz hasonlítható orosz nyomozóhatóság szóvivője szerint egyebek között az amerikai űrhajósok által az 1969-es Holdra szállásról készített eredeti filmfelvétel eltűnése ügyében kellene nemzetközi vizsgálatot folytatni. Szerinte azt is ki kellene deríteni, hogy hova lett a majdnem 400 kilogramm holdkőzet, amelyet a jelentések szerint az amerikaiak 1969 és 1972 között számos misszió során onnan elszállítottak.

Markin fogalmazása szerint nem állítják, hogy az amerikaiak nem repültek a Holdra, és csak filmet készítettek a holdra szállásról, de úgy vélik, hogy „az összes tudományos vagy kulturális műtárgy az emberiség öröksége, nyom nélküli eltűnésük pedig közös veszteség”.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz napilap kommentárja emlékeztetett arra, a NASA 2009-ben ismerte el, hogy az ember történelmi Holdra szállását rögzítő felvételt letörölték, de sikerült felújítaniuk az eredeti televíziós közvetítéskor készített felvételt. A lap szerint az amerikai missziók során összegyűjtött, körülbelül 380 kilogramm holdkőzetet a Lyndon B. Johnson Űrközpontban tárolják, de minták a világ több múzeumában is találhatók.

Felújították a felvételeket

Az Apollo–11 amerikai űrhajó Neil Armstronggal, Edwin Eugene „Buzz” Aldrinnal és Michael Collinsszal a fedélzetén 1969. július 20-án jutott el sikeresen a Holdhoz, a leszállásra a Nyugalom Tengerén került sor. Collins Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, két társa a holdkomppal leszállt a felszínre. Armstrong és Aldrin 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett, és 21,55 kilogramm holdkőzet- és holdpormintát gyűjtött.

Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) a Holdra szállás 40. évfordulója alkalmából, 2009 júliusára restauráltatta és közzétette az ember első holdra lépésének történelmi pillanatát megörökítő filmfelvételeket. A filmek digitális felújítására specializálódott hollywoodi Lowry Digital nevű vállalatnak sikerült megmentenie azokat a jeleneteket, amelyeket már örökre elveszettnek hittek. Az eredeti felvételek elkallódtak, a holdsétát megörökítő kamera pedig az égitesten maradt. A felújított felvételek a NASA honlapján érhetők el, így bárki megtekintheti, hogy Armstrong és Aldrin miként tűzte ki az amerikai lobogót.

/mno.hu/

Tovább...

Méhpusztulás - katasztrófa jöhet világszerte!

A méhekkel olyasvalami történik, amit alig értünk, ugyanakkor pusztulásuk következményeit, annak méreteit teljesen alábecsüljük. Ez a véleménye egy német biológusnak, aki a méhek kutatásával foglalkozik, és erre figyelmeztet az ENSZ környezetvédelmi programjának legújabb jelentése. A méhpusztulás Amerika és Európa után ugyanis elérte Japánt, Kínát és Egyiptomot. Ezzel már négy kontinensen kerültek veszélybe a hasznos rovarok.


Egyiptomban a Nílus mentén pusztulnak a rovarok, Japánban viszont minden negyedik méhkolóniát érint a járvány. Kínában is nagy területen jelentkezik a baj.

A világon a 100 legfontosabb haszonnövény közül több mint 70 beporzása a méhektől függ. Az emberiség elhitette magával, hogy a 21 század technológiai fejlődése révén független lehet a természettől. A méhek pusztulása azonban azt mutatta, hogy "még jobban, nem pedig kevésbé" függünk a természettől, mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatója a tanulmány bemutatásakor.

Ahogy a Világtudomány már korábban többször beszámolt róla, a tét igen nagy: a világ élelmiszer termelésének legalább harmada. Közép-Európában a növények mintegy 80 százalékát a méhek porozzák be, mondják a szakértők. Csak az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente. A méhek pedig veszélyben vannak, a pusztulás aránya egyes területeken 80-90 százalékos.

Az emberek jelentős része tudna méz nélkül élni – de a méhek nélkül aligha. Egy állítólagos Einstein jóslat szól arról, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl őket. Januárban a magyar szakminiszter, Fazekas Sándor figyelmeztette kollégáit Brüsszelben az európai méhcsaládok aggasztó állapotára. A méhek a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatnak számítanak. A világméretűvé nőtt méhpusztulás azonban veszélybe sodorja a rovarokat, és így a növények beporzását, vagyis a termést is.

A veszély miatt Franciaországban legkésőbb áprilisig létrehoznak egy referencialaboratóriumot, és az év végéig programot dolgoznak ki a méhek védelmére, a pusztulás megállítására. Ugyanakkor egy laboratórium csak a kezdet, ezért az Unió a gyógyszeripart sürgeti az új hatóanyagok kifejlesztésére. Az eddigi 26 millió euró után 2011-től 2013-ig évi 32 millió euró hozzájárulást kapnak a méhészet nemzeti programjai a méhpusztulás elleni fellépésre, a kaptárak állománypótlására, kutatási programok beindítására. Magyarországon az elmúlt időszakban a támogatás kihasználtsága 90 százalék felett járt, jövőre a magyar méhészek pedig 1,2 milliárd forinthoz jutnak: ez 20 százalékkal több, mint az előző ciklusban.

A méhpusztulás okára nincs biztos magyarázat. Hazánkban évente 10-20 százalékos a méhveszteség, míg Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent az állomány. Az intenzív növénytermesztés következtében a változatos növényvilág helyett a méhek táplálkozása szempontjából egysíkú élettér jött létre. A méhpusztulás okai között - a Varroa atkán kívül - a növényvédő szerek, a környezetszennyezés és egyéb ismeretlen tényezők is nagy szerepet játszanak, vélik a szakértők.

Egy korábbi feltételezés szerint nem a rovarirtók, a mobiltelefon-sugárzás vagy a globális felmelegedés a felelősek, hanem egy vírus irtja ki a világ méhállományát. A tudósok egyelőre tanácstalanok a gyógymódot illetően.

Genetikai kutatás mutatta ki, hogy az IAPV (Israeli Acute Paralysis Virus) nevű vírus áll a házi méheket világszerte pusztító CCD (Colony Collapse Disorder) járvány mögött. A jelenséget évtizedek óta észlelik már a tudósok, de csak az utóbbi években vált katasztrofálissá a hatása. A CCD tünete, hogy a méhek tájékozódási képessége összezavarodik, nem találnak vissza a kaptárhoz, és a végkimerülésig repkednek az utat keresve - eközben a királynő a kaptárban méz híján éhen hal, és az egész kolónia kipusztul.

2004 óta amerikai méhállomány a felére csökkent, egyes méhészetekben a veszteség a 90 százalékot is eléri. Európában 2006 őszén észlelték először a jelenséget.

A kutatók tanácstalanok a méheket támadó vírus elleni védekezés ügyében. A CCD hatása a mindennapi életre egyelőre csak a méz árának meredek emelkedésében érezhető, de ha a haszonnövények beporzása is elmarad, az katasztrofális következményekkel járhat. Egy állítólagos Albert Einstein jóslat szerint (amit sokan csak városi legendának tartanak), ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig.

/vilagtudomany.hu/

Tovább...

Szellemet fotóztak a kórház folyosóján

Az éjszakai ügyeletes nem sokkal azután lőtte a nagy port kavart képet, hogy megérkezett a kórházba.

Mintha az, hogy a közelmúltban szembenézett egy szellemmel a munkahelyi folyosón, nem lenne elég, a 21 éves Andrew Milburnnek most a netes népszerűség átkával is meg kell küzdenie. A brit férfi ugyanis, ahogy azt várni lehetett világhírű lett ennek a képnek köszönhetően:

Az éjszakai ügyeletes azt mondja, korábban is hallottak már kollégáival emberi léptekre hasonlító hangokat a folyosón, de egész eddig nem tulajdonítottak neki jelentőséget. “Most is csak azért fotóztam, mert a barátnőm megkért, hogy küldjek neki képet a munkából” – magyarázta a férfi az Independentnek, majd hozzátette, egész eddig nem hitt a szellemekben, de most, hogy a saját szemével láthatott egyet, már máshogy gondolja a dolgot.

“Az elmúlt napokban rengeteg hozzászólást kaptam, köztük olyanokat is, akik szerint a kép egyszerű hamisítvány. Nekik innen is üzenném, hogy a kép eredeti: se Photoshopot, se semmi mást nem használtam a készítéséhez.”

Andrew a lapnak elárulta azt is, azzal, hogy az általa készült kép vírusszerűen elterjedt, nem csak neki gyűlt meg a baja az internetes trollokkal és a kétkedőkkel, de a barátnőjének is. Olyannyira, hogy a fiatal nőnek még a Facebookját is törölnie kellett. Hogy miért? Nos állítólag azért, mert a kommentelők egy része felháborodott azon, hogy bizonyítékot kért a barátjától, hogy munkában van.

“De ez nem igaz. Ez a kép egy egyszerű “jóéjt” üzenet akart lenni, amit az emberek egy része úgy ahogy van, félreértett” – magyarázza a fiatal fiú, majd hozzáteszi, a gyűlölködők a kép megjelenése óta szünet nélkül arra buzdítják, hogy hagyja el kontrollmániás barátnőjét. “Azt akarják, hogy egy kép és egy rosszul sikerült szöveg miatt szakítsak Michaelával, a kétéves kislányom anyjával” – panaszolja.

hir24

Tovább...

1,8 milliárd éves atomreaktort fedeztek fel kutatók Afrikában

1,8 milliárd évvel ezelőtt egy afrikai uránium lerakó spontán maghasadáson ment keresztül.

1972-ben egy nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzem dolgozója valami gyanúsat vett észre egy Afrikából származó normális ásványi forrásból kinyert urán rutin elemzése során. Ahogy minden természetes urán esetében a vizsgált anyag három izotópot tartalmazott - vagyis három formáját különböző atomtömegekkel: uránium 238, a leggyakoribb fajta; urán 234, a legritkább; és az urán 235, a hőn áhított izotóp, mivel ez képes fenntartani egy nukleáris reakciót. A Francia Atomenergia Bizottság (CEA) szakemberei hetekig zavarban voltak.

Másutt a földkéregben, a Holdon és még a meteoritokban találhatunk urán 235 atomokat, ami a teljes mennyiség mindössze 0,72 százalékét teszi ki. De az elemzett mintákban, amelyek Oklo-ból, Gabonból származtak, az egykori francia gyarmatról Nyugat-Afrikából, az urán 235 csak 0,717 százalék volt. Ez a kis különbség is elég volt ahhoz, hogy figyelmeztesse a francia tudósokat, hogy valami nagyon furcsa dolog történik az ásványokkal. Ezek az apró részletek további vizsgálatokhoz vezettek, melyek azt mutatták, hogy legalább a bánya egy részében jóval alacsonyabb volt az urán 235 normál mennyisége: hozzávetőleg 200 kilogrammot termeltek ki a távoli múltban, ma ez a mennyiség elég fél tucat atombomba előállításához. A kutatók és a tudósok hamarosan a világ minden tájáról Gabonba utaztak, hogy kiderítsék, mi történt az Oklo-ból származó uránnal.


Amit Oklo-ban találtak, az a helyszínen összegyűltek közül mindenkit meglepett. Ahonnan az urán származik, valójában egy fejlett föld alatti nukleáris reaktor, amely messze túlmutat a jelenlegi tudományos ismereteinken és képességeinken. A kutatók úgy vélik, hogy ez az ősi nukleáris reaktor 1,8 milliárd éves, és legalább 150.000 éven keresztül működött a távoli múltban. A tudósok számos más vizsgálatot végeztek el az uránbányában, és az eredményeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik konferenciáján hozták nyilvánosságra. Afrikai hírügynökségek szerint a kutatók maghasadási termékek nyomait, és különféle helyszíneken lévő üzemanyag hulladékokat találtak a bánya területén belül.

Hihetetlen módon ezzel a hatalmas atomreaktorral összevetve a mai modern atomreaktorainkat, valójában nem is hasonlíthatók össze sem tervezésben, sem funkcionalitásban. A vizsgálatok szerint ez az ősi atomreaktor több kilométer hosszú volt. Érdekes módon egy ilyen nagy nukleáris reaktornak a termikus hatása a környezetre mindössze 40 méterre volt korlátozva minden oldalon. Amit a kutatók még ennél is megdöbbentőbbnek találtak, azok a radioaktív hulladékok, melyek még mindig nem mozdultak el a helyszín határain kívülre, mivel még mindig a helyi tárolókban vannak a geológiai területen.

Ami meglepő, hogy oly módon következett be a nukleáris reakció, hogy a plutónium, a létrejött melléktermék, és a nukleáris rekació önmagát tompította, ami olyasvalami, ami az atomtudomány "szent gráljának" tekinthető. Az a képesség, hogy mérsékelték a reakciót azt jelenti, hogyha a reakciót megindították, lehetséges volt, hogy felerősítsék a kimeneti teljesítményt ellenőrzött módon azzal a képességgel együtt, hogy megakadályozzák a katasztrofális robbanást, vagy az energia egyszeri kibocsátását.

A kutatók a nukleáris reaktort Oklo-ban "természetes nukleáris reaktornak" nevezték, de az igazság messze túlmutat a szokásos értelmezésen. A kutatók egy része, akik részt vettek az atomreaktor vizsgálatában arra a következtetésre jutottak, hogy a távoli múltban a dúsított ásványi anyagok, mintegy 1,8 milliárd évvel ezelőtt, spontán módon hoztak létre láncreakciót. Azt is megállapították, hogy vizet használtak, hogy mérsékeljék a rekaciót, azonos módon, ahogy a modern reaktorokat hűtik grafit-kadmium rudakkal, hogy megakadályozzák a reaktor kritikus állapotba jutását, és felrobbanását. És mindezt a "természetben".

Azonban Dr. Glenn T. Seaborg (1), az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának egykori vezetője, aki Nobel-díjat kapott a nehéz elemek szintézisében végzett munkájáért, rámutatott arra, hogy az urán reakcióban történő "elégetéséhez" pontos feltételeknek kell teljesülni. Például a nukleáris reakcióban résztvevő víznek rendkívül tisztának kell lennie. Mindössze néhány milliomodnyi szennyezőanyag is "megmérgezi" a rekaciót, ami így leáll. A probléma az, hogy ilyen tiszta víz nem létezik természetes állapotban a világon.

Számos szakember beszélt a hihetetlen atomreaktorról Oklo-ban kimondva, hogy Oklo geológiailag becsült történelmében nem volt idő, hogy elég gazdag legyen urán 235-ben ahhoz, hogy egy természetes nukleáris reakció jöjjön létre. Amikor ezeket a lerakókat kialakították a távoli múltban, az urán 235 radioaktív bomlásának lassúsága miatt a hasadóanyag mindössze 3 százalékát alkotta a teljes lerakónak, ami túl alacsony matematikai értelemben ahhoz, hogy egy nukleáris reakció lépjen fel. A reakció azonban rejtélyes módon lezajlott, ami arra utal, hogy az eredeti urán sokkal gazdagabb volt urán 235-ben, mint egy természetes képződmény esetében.

/új világtudat/

Tovább...