Puma Punku beépített andezittömbjeinek nagy része Cerro Capirából származik, egy 80 km-re lévő vulkánhegyről. A szabálytalan talpazatú hegy északi oldalának lejtői a Titicaca- tó partjával határosak. A 80 km-ből 50 km a tóra esik. Bolíviában a felföldön semmiféle olyan fa nem nő, amelyből alkalmas tutajt lehetne ácsolni. Az építéshez csupán a balsafa jöhet szóba, amely alacsonyabban fekvő területeken, a Keleti-Kordillerák menti erdőkben nő.
A felföldi indiánok valóban egészen napjainkig kiválóan értenek a tutajácsoláshoz. A balsatutaj kb. 100 embert bír el, azaz nagyjából 7500 kilogrammot.
2000 tonnának a tavon való átszállításához körülbelül 1300 darab, 10 méter hosszú balsatörzsre lenne szükség. Számolni mindenki tud – a gyakorlat mégsem ezt mutatja. Puma Punku építészei aligha kockáztatták volna meg, hogy a fáradságosan megmunkált monolitok lecsússzanak a tutajokról és a tóba essenek.
A tutajokat le kellett volna horgonyozni, a partnak pedig csak kis része alkalmas a rakodásra. Rámpákat, emelvényeket, fahengerek ezreit kellett volna elkészíteni, az asszonyoknak szakításbíró, hosszú köteleket fonni, a hatalmas andezitblokkokat pedig le kellett volna robbantani a sziklafalakról.
A népesség jelentős részének generációkon át mást sem kellett volna csinálnia, mint az alacsonyabban lévő területeken balsafákat kivágni, a törzsüket a Titicaca-tóhoz szállítani, majd rámpákat, emelvényeket és tutajtornyokat összeállítani.Az emberek, népek, nemzetek büszkék a teljesítményeikre. Ennek tudatában nehezen elképzelhető, hogy miért nem vállalják magukra az ajmarák Puma Punku építését?
Miért mondták a spanyol hódítóknak, hogy Viracocha építette a félelmetes helyet egyetlen éjszaka alatt, és a terhek a tó fölött lettek átrepítve? Miért tisztelnek az indiánok Tiahuanacóban egy szárnyas istent?
/ Felhasznált irodalom: Erich von Däniken: Die Spuren der Auberirdischen /
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése