Pogány termékenységi ünnep, amikor tavasszal a természet újjászületését ünnepelték. Az ünnep neve az Easter, az ehhez az ünnephez kapcsolódó istennő nevéből ered. Változatai Easter, Eostre, Ostara. A hagyomány még régebbről, az egyiptomi kultúrákból származik. Ott Ostara, Oster, Istár termékenységi istennőként imádták.
Az ünnep termékenységi volta miatt kapcsolódnak hozzá a jó ismert jelképek, a nyúl, a tojás, a barka vessző. A nyúl, jól ismert a szaporaságáról, ezért termékenységi szimbólum. Ezen kívül már az egyiptomi istennővel is kapcsolatban volt. Ugyanis az istennő férjét nyúl formájában is ábrázolták (lásd a képet). A tojás szintén ősi szimbólum, az élet jelképe annak eredetére utal. A tojást ezekben a régi hagyományokban már díszítve, festve ajánlották fel az istennőnek.
És hogy hogy a nyuszi tojja a hímes tojásokat. Egy történet szerint az egyiptomi Oster istennőnek volt egy kedvenc madara, amely színes, díszített tojásokat tojt neki. Egy alkalommal az istennő tréfából nyúllá változtatta, de szegény madárból lett nyuszi, továbbra is díszes tojásokat tojt az istennőnek.
A barka ág pedig mint, a vessző minden kultúrában fallikus szimbólum, azaz egy péniszt szimbolizál. Így értelmezhető a vesszőzés húsvéti szokása, amikor a lányokat a fiúk nem meglocsolták, hanem jól megvesszőzték. Létezett a hajnalfa állítás szokása is amikor a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, mint fallikus szimbólumot. Ez később önálló szokásként mint májusfa állítás is elterjedt, amikor a fiúk, a kiszemelt lány udvarán felállították a fájukat és színes szalagokkal díszítették. Ha a lány másnap azokat a szalagokat magán viselte, akkor azt jelentette, hajlandó a további huncutkodásokra is. Visszatérve a húsvétra, annak legjellemzőbb szokására a locsolkodásra.
A fentiek fényében nem nehéz kitalálni, hogy a locsolásnak is termékenységi jelentése van és ha tovább visszük a konkrét jelentését, akkor láthatjuk, hogy tulajdonképpen az ejakulációt szimbolizálja. Ezek tudatában a húsvéti locsoló verseket is érdemes lehet kielemezni. Idézd csak fel a legismertebbeket? Ha mindezek eredeti jelentések fényében nézzük a dolgokat, elég bizarr amikor a kis unoka elmegy a nagymamát meglocsolni.
Bár nem is olyan megdöbbentő ha a termékenységi ünnepek legősibb eredetéig megyünk vissza ami pedig Istár istennőn keresztül alapvetően az ősi Babilonig vezethető vissza, mégpedig Nimród király feleségéig, aki "mellesleg" egyben az édesanyja is volt. Lényegében e anya-fia vérfertőző kapcsolatig nyúlik vissza a húsvét jelentése és ünnepi szokásai. Aki pedig nem hiszi járjon utána ...
Mindezek fényében boldog húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek. Bizarrul hallatszik? Hát eléggé ...
/titkolt hírek képekben - facebook/
Nagyon jo ez a cikk...epp azon gondolkodtam ma, hogy vajon milyen pogany unnepbol ered a husvet, mikor itt raleltem.
VálaszTörlésNagyon érdekes cikk,
VálaszTörlésSzeretettel ajánlom a kihivottak.blogspot.hu oldalt!
Nagyon sok érdekes, és zömében értékes információt tartalmaz ez a cikk. Azonban fontos korrigálni azt a tévedést, miszerint Nimród Király a saját édesanyját vette volna feleségül! Azért is értelmetlen sületlenség ez az állítás, mivel Nimród édesanyja Tündér Szép Ilona volt, aki a szüléskor úgymond " elfáradt a vajúdó nők harcában" és eltávozott. Így kissé furcsa a fenti állítás. Nem árt jobban utána nézni bizonyos információknak. Szép napot kívánok!
Törlés