2015. július 28., kedd

Földönkívüliek temetője?


Share/Bookmark
2011-ben az antropológusok titokzatos temetkezési helyre bukkantak a közép-afrikai Kigaliban (Ruanda). A maradványok hatalmas, emberre alig emlékeztető szerzetek képét rajzolták ki előttük. A kutatás vezetője szerint megeshet, hogy a lények egy másik bolygóról érkeztek.

 
Az régészek úgy vélik, hogy a maradványok 500 évesek. Mikor felfedezték azokat, először arra gondoltak, hogy egy ősi falu romjait tárták fel, ám később még a környéken se találtak emberi tevékenységre utaló nyomokat.

A 40 tömegsírban hozzávetőlegesen 200, természetes módon konzerválódott tetemet találtak. A lények magasak voltak – körülbelül 2,1m. A fejük aránytalanul nagy volt, és nem rendelkeztek szájjal, orral, szemekkel. Az antropológusok lehetségesnek tartják, hogy a különös testek gazdái földönkívüliek voltak, akiket valószínűleg valamilyen földi vírus betegített és ölt meg. Leszállópályának, űrhajó maradványoknak azonban semmi jelét nem találták.

Egyébként nem ez az első ilyen furcsa lelet.

1937 nyarán kínai tudósok egy csoportja, Chi Putei professzor vezetésével vizsgálta a Baya-Kara-Ula hegység barlangjait. Ők is viszonylag nagy fejjel, fejletlen testtel rendelkező tetemekre bukkantak, melyek közelében 176 kőlap található, mindegyik közepéből egy csigavonalú bevésés indul a szél felé, ami mellett furcsa karakterek láthatók. Továbbá a barlang falai a felkelő nap, a hold és a csillagok képeivel díszítettek, sok apró ponttal, amelyek, úgy tűnik, a föld felszíne felé közelednek.

Az ősi írások megfejtésével foglalkozó szakemberek két évtizeden keresztül próbálták megfejteni a Bayan-Kara-Ula spirálok üzenetét. A Pekingi Egyetem professzora, Zum Umniu szerint az ufókat és csillagokat ábrázoló rajzokat 12 ezer éve vésték a falba; azt a pillanatot ábrázolják, amikor a csészealjak lezuhantak a hegyvidéken.

Egy másik „UFO” hulláját török barlangászok fedezték fel. A jégkorszaki múmia egy kristályos anyagból készült szarkofágban feküdt. Az emberszerű hímnemű lény 1m 20centi magas volt, a bőre világoszöld, és nagy, átlátszó szárnyakkal bírt. A tudósok szerint a különös megjelenés ellenére a teremtmény sokkal inkább embernek tűnt, mint állatnak. Az orra, az ajkai, a fülei, a kezei, a lábai, a körmei nagyon hasonlítottak az emberéhez. Csak a szemei voltak nagyon-nagyon mások, háromszor nagyobbak a mienknél, nem volt színük, olyanok voltak, mint a hüllőké.

Nem is olyan régen az egyik egyiptomi sírban egy 2,5m magas ember múmiájára bukkantak. Nem volt se orra, se füle, a szája nagyon széles volt, és nem rendelkezett nyelvvel. Gaston de Villars régész szerint a múmia körülbelül 4 ezer éves. Úgy temették el, mint az egyiptomi nemeseket – gondosan konzerválva, szolgái körében. Mint kiderült a helyszínen talált tárgyak egy része nem köthető sem az egyiptomi kultúrához, sem bármilyen ismert más földihez. Például, a leletek közt volt egy fényes fém korong is, furcsa jelekkel díszítve, egy fémruha, műanyag cipőre emlékeztető maradványokkal, és sok-sok kőtábla csillagok, bolygók és különös masinériák képével. Emellett a sírhely is nagyon szokatlanul fest. Az ókorban ismeretlen anyagot használtak hozzá. A tömböt pedig úgy vájták ki a sziklából, hogy a falai teljesen simák lettek, mint a csiszolt márvány. Mintha lézerrel metszették volna ki. Mellesleg, a tömb felületét megolvasztották, a sírkövet pedig ólomra emlékeztető anyaggal díszítették.

Lehet, hogy valóban égből alászállt kultúrák képviselőit rejtik ezek a különös sírok, ám egyes tudósok szerint nem kell a huszadik naprendszerig szaladnunk, elképzelhető, hogy pusztán csak arról van szó, hogy ezek az „óriások” és „törpék” fajunk mellékágai, akik valamiért kihaltak. Sose lehet tudni…

A hír 2011-ben, majd 2015-ben körbejárta az alternatív médiát, néhány bulvárlap is foglalkozott vele, de azóta nem hallani róla. Most két lehetőség van: vagy az egész történet kacsa, vagy igaz, de nem verik nagydobra a vizsgálatok eredményeit.


Costa del Sol magazin

2015. július 8., szerda

Hivatalos haditengerészeti fotók kerültek napvilágra UFO-val történt találkozásról a sarkvidéken - USS Trepang (SSN 674) - 1971. március


Share/Bookmark
A The Black Vault című weboldal, ahol januárban jelentek meg a Project Blue Book titkos, majd feloldott aktái, újabb meglepő információkkal szolgált állítólagosan az amerikai haditengerészet által dokumentált UFO találkozásról, melyre az északi sarkvidéken került sor 1971 márciusában.

Az esettel kapcsolatban Alex Mistretta végzett nyomozást és kutatást, akivel a mistretta1020@gmail.com címen lehet felvenni a kapcsolatot.


Összefoglaló (Alex Mistretta)

A kutatás akkor indult, amikor az egyik európai forrásomtól hallottam, hogy volna néhány fotó, amit meg kellene néznem. Kiderült, hogy a képeket a francia Paranormal magazin szigorúan titkosnak minősítette, amikor közzétette. Azt állították, hogy névtelen forrástól kapták őket. Ez volt minden, amit eddig a képekről hivatalosan mondtak.

A szigorúan titkos forrás és az enyém egymástól függetlenek. Évekkel ezelőtt kapcsolatokat létesítettem a hírszerző közösségen belül Európában az UFO-któl függetlenül. Ez volt a kongói mokèlé-mbèmbé projekt, amin dolgoztam. Ők mindig megbízhatóak voltak, de tudjuk, hogy ezek a dolgok hogyan mennek, soha nem lehetünk benne biztosak. A múltban már használtam az orosz UFO-kkal kapcsolatos infomációikat, és nagyon megbízhatónak bizonyultak.

Nyilván megpróbálok közvetlenül hozzáférni a szigorúan titkos eredeti forráshoz, úgyhogy majd meglátjuk. Itt van, amit eddig tudunk. Az eredeti névtelen forrás a következőket állítja:

1. A fotókat az Egyesült Államok Haditengerészetének egyik tengeralattjárójáról készítették.

2. A helyszín Izland és a Jan Mayen sziget között volt az Atlanti-óceánon. (Jan Mayen Norvégiához tartozik, és csak a Norvég Meteorológiai Intézet és a norvég hadsereg lakja.)

3. A fotók 1971. márciusában készültek.

4. A tengeralattjáró a haditengerészet USS Trepang (SSN 674)-ese volt, Dean Reynolds Sackett admirálissal a fedélzetén. Nyilvánvaló, hogy a következő lépés az, hogy megpróbáljuk megtalálni ezt a Dean Reynolds admirálist, ha létezik.

5. A tengeralattjáró "véletlenül" talált rá a tárgyra, miközben a régióban volt egy közös rutinszerű katonai és tudományos expedíción. John Kilika tiszt volt az, aki először észrevette a tárgyat a periszkóppal.

Ez nyilván azt jelenti, hogy nem a miénk volt, és sajnos nem magyarázza meg a különböző tárgyakat, amelyeket a képeken láthatunk.

A titkos forrás azt állítja, hogy az egyik képen van néhány felirat. Nekünk nincs meg ez a változat, és túl halvány, hogy látni lehessen a képen.

Bal felül azt írja: "Hivatalos fénykép. Nem adható ki. CT."

A jobb alsó sarokban azt mondja: "Jogosulatlan közzététel tárgya. Biztonsági tanúsítvány SSN 674. Büntetőjogi szankció."

Nem tudom megerősíteni ezeket ebben a pillanatban, és nem tudom, hogy a tanúsítvány (Certificat) helyesírása csak egy reprodukciós hiba, mivel ez jelent meg a magazinban.

Ez minden, amit eddig tudunk, és küldeni fogom a további információkat, ha van.

A USS Trepang fedélzetéről készült fotók (nagyításhoz kattints a képekre).












A USS Trepang

A Wikipédia szerint:

A USS Trepang (SSN 674) Sturgeon-osztályú tengeralattjáró, a második hajó volt az Egyesült Államok Haditengerészeténél, amely a trepang nevet kapta, a Holothuroidea, vagyis a "tengeriuborka" után, egy tengeri állat, melynek hosszú, kemény, izmos teste van, és a korallzátonyokon találhatók meg.

A Trepang megépítésének szerződését a General Dynamics Corporation Elektromos hajó divíziója nyerte el Grotonban, Connecticutban 1966 július 15-én, és a gerincét 1967 október 28-án fektették le, majd 1970 szeptember 27-én helyezték üzembe Dean R. Sackett parancsnoksága alatt.

A Trepangot 1999 június 1-én szerelték le Bremertonban, Washington államban, és haditengerészeti hajó regisztrációját ugyanazon napon törölték. Leselejtezése az atommeghajtású hajó és tengerelattjáró újrahasznosítási program keretében fejeződött be a Puget Sound Haditengerészeti Hajógyárban Bremertonban 2000 április 7-én. A Trepang elemeit, köztük az ebédlő asztalt, a legénységi hálófülkéket és a gépészetet egy kiállítás részeként mutatták be a Smithsonian Múzeumban 2000 és 2003 között. (1)




(1) - https://en.wikipedia.org/wiki/USS_Trepang_(SSN-674)

/új világtudat/ The Black Vault

2015. június 20., szombat

Az orosz nyomozók a Holdra szállást vizsgálnák


Share/Bookmark
Vizsgálná az ember holdra szállásával kapcsolatos „zavaros részleteket” az orosz szövetségi nyomozóhivatal – derült ki szóvivőjének közléséből.

Az Izvesztyija című orosz napilapnak nyilatkozó Vlagyimir Markin a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség körül kirobbantott korrupciós ügy, a Joseph Blatter FIFA-elnök lemondásához vezető amerikai ügyészségi vizsgálat kapcsán vetette fel a témát, nehezményezve, hogy „az Egyesült Államok ügyészei legfőbb döntnököknek kiáltották ki magukat a nemzetközi labdarúgás ügyeiben”.

Hová lett a holdkőzet?

Az FBI-hoz hasonlítható orosz nyomozóhatóság szóvivője szerint egyebek között az amerikai űrhajósok által az 1969-es Holdra szállásról készített eredeti filmfelvétel eltűnése ügyében kellene nemzetközi vizsgálatot folytatni. Szerinte azt is ki kellene deríteni, hogy hova lett a majdnem 400 kilogramm holdkőzet, amelyet a jelentések szerint az amerikaiak 1969 és 1972 között számos misszió során onnan elszállítottak.

Markin fogalmazása szerint nem állítják, hogy az amerikaiak nem repültek a Holdra, és csak filmet készítettek a holdra szállásról, de úgy vélik, hogy „az összes tudományos vagy kulturális műtárgy az emberiség öröksége, nyom nélküli eltűnésük pedig közös veszteség”.

A The Moscow Times című angol nyelvű orosz napilap kommentárja emlékeztetett arra, a NASA 2009-ben ismerte el, hogy az ember történelmi Holdra szállását rögzítő felvételt letörölték, de sikerült felújítaniuk az eredeti televíziós közvetítéskor készített felvételt. A lap szerint az amerikai missziók során összegyűjtött, körülbelül 380 kilogramm holdkőzetet a Lyndon B. Johnson Űrközpontban tárolják, de minták a világ több múzeumában is találhatók.

Felújították a felvételeket

Az Apollo–11 amerikai űrhajó Neil Armstronggal, Edwin Eugene „Buzz” Aldrinnal és Michael Collinsszal a fedélzetén 1969. július 20-án jutott el sikeresen a Holdhoz, a leszállásra a Nyugalom Tengerén került sor. Collins Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, két társa a holdkomppal leszállt a felszínre. Armstrong és Aldrin 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett, és 21,55 kilogramm holdkőzet- és holdpormintát gyűjtött.

Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) a Holdra szállás 40. évfordulója alkalmából, 2009 júliusára restauráltatta és közzétette az ember első holdra lépésének történelmi pillanatát megörökítő filmfelvételeket. A filmek digitális felújítására specializálódott hollywoodi Lowry Digital nevű vállalatnak sikerült megmentenie azokat a jeleneteket, amelyeket már örökre elveszettnek hittek. Az eredeti felvételek elkallódtak, a holdsétát megörökítő kamera pedig az égitesten maradt. A felújított felvételek a NASA honlapján érhetők el, így bárki megtekintheti, hogy Armstrong és Aldrin miként tűzte ki az amerikai lobogót.

/mno.hu/